Magyar katonák nem sérültek meg az iraki támadásban

A Honvédelmi Minisztérium (HM) vasárnap éjszaka azt közölte az MTI-vel, hogy magyar katonák nem sérültek meg abban a dróntámadásban, mely az iraki Kurdisztán székhelyén, Erbílben üzemelő amerikai bázis egyik lőszerraktárát érte vasárna

Vasárnap dróntámadás érte az iraki Kurdisztán székhelyén, Erbílben üzemelő amerikai bázis egyik lőszerraktárát. A támaszponton magyar katonák is állomásoznak, ugyanis még 2025 őszén a magyar kormány meghosszabbította a Magyar Honvédség iraki missziójának időtartamát 2026. december 31-ig. Az akkor közzétett kormányhatározat szerint ez legfeljebb húsz, váltási időszakban negyven fős katonát és technikai eszközeit jelent.

Az erbíli repülőtér légvédelme a legtöbb eszközt lelőtte. A támaszponton robbanásokat és hatalmas tüzet is lehetett látni az ott készült és a török sajtóban közzé tett felvételeken.

 támadás elkövetőjeként az Irán-barát Szaraja Avlíja ad-Dam nevű iraki síita milícia jelentkezett – közölte a Rudav kurd hírtelevízió.

A milícia bejelentette, hogy nagyszabású műveletet indít az Irakban működő amerikai katonai létesítmények ellen.

A Rudav szerint a szélsőségesek a támadást amiatti megtorlásul indították, hogy Ali Hamenei iráni legfőbb politikai és vallási vezető életét vesztette a Teheránra mért amerikai–izraeli légicsapásokban.

A milícia állítólag drónokat és „új típusú rakétákat” vetett be a repülőtér ellen, amelynek légvédelme a legtöbb harceszközt le tudta lőni.

A Hava sosyal medya polgári légi közlekedéssel foglalkozó honlap szerint a robbanások az erbíli repülőtér katonai célokra elkülönített részén történtek.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) vasárnap éjszaka azt közölte az MTI-vel, hogy magyar katonák nem sérültek meg a támadásban.

Magyarország iraki katonai jelenlétét a tavaly novemberi parlamenti határozat többek között a terrorizmus elleni fellépéssel, a migrációs nyomás mérséklésének szándékával, valamint az ENSZ-tagságból fakadó kötelezettségekkel indokolja. A határozat azt is közli, hogy hazánk elkötelezett tagja az Iszlám Állam terrorszervezet ellen létrejött nemzetközi koalíciónak, és célja, hogy hozzájáruljon a szervezet által elkövetett súlyos emberi jogi visszaélések megakadályozásához. Különösen fontosnak tartja az Irakban élő keresztény és más vallási kisebbségek védelmét, illetve az ellenük irányuló népirtás és egyéb emberiesség elleni bűncselekmények megelőzését.

A brit védelmi minisztérium közlése szerint feltételezhetően iszlamista dróntámadás ért egy brit légitámaszpontot Cipruson, az Akrotíriben működő légitámaszpont ellen. A tárca szóvivőjének hétfői tájékoztatása szerint a brit fegyveres erők „jelenleg válaszlépéseket tesznek” a délnyugat-ciprusi Akrotíriben működő légitámaszpont ellen „gyaníthatóan” drónnal elkövetett támadásra reagálva.

A The Telegraph beszámolója szerint a minisztériumi illetékes úgy fogalmazott, hogy a térségben állomásozó brit erők védelmét célzó készültséget a legmagasabb szintre emelték. A brit lap azt is hozzátette, hogy a Limasszol környékén található bázis közelében robbanásokat hallottak éjfél körül, a személyzetet pedig elővigyázatosságból arra utasították, hogy húzódjanak fedezékbe és maradjanak távol az ablakoktól.

Az MTI híradása szerint a Cipruson működő brit katonai létesítmények szuverén brit felségterületnek számítanak. Akrotíri a brit királyi légierő (RAF) legnagyobb támaszpontja a térségben. Keir Starmer brit miniszterelnök röviddel a ciprusi támaszpontot ért dróntámadás híre előtt jelentette be, hogy Nagy-Britannia

engedélyezi támaszpontjai használatát az amerikai légierőnek az iráni rakétabázisok megsemmisítéséhez.

A brit védelmi miniszter, John Healey azt állította, hogy Iránból indított rakétákat lőttek ki a ciprusi brit bázisok irányába, ezt azonban a ciprusi hatóságok cáfolták. Egyes jelentések szerint a vasárnapi támadás Libanonból érkezhetett, és amennyiben ez igaz, úgy valószínűleg a Hezbollah állhat mögötte. A szervezet az éjszaka folyamán rakétatámadást indított Izrael ellen is, megtorlásként Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei meggyilkolásáért.

Keir Starmer kijelentette: a brit királyi légierő harci repülőgépei összehangolt védelmi műveletek keretében eddig is sikeresen hárítottak el iráni rakétatámadásokat, de az ilyen támadások jelentette fenyegetést kizárólag úgy lehet felszámolni, ha a rakétákat már a támadások kiinduló pontjain – a tárolásukra szolgáló raktárakban vagy az indítóállásokban – megsemmisítik. Az Egyesült Államok egyúttal engedélyt kért Londontól arra, hogy brit támaszpontokat használhasson „ennek az adott, korlátozott védelmi célnak” az elérésére, és a brit kormány a régi barátok és szövetségesek kollektív önvédelmének jegyében” úgy döntött, hogy eleget tesz az amerikai kérésnek – fogalmazott a brit miniszterelnök.

Az MTI szerint jóllehet Keir Starmer nem részletezte, hogy Washington mely brit támaszpontokról indíthat támadásokat Irán ellen, kormányforrásokat idéző egybehangzó hétfői brit médiajelentések szerint a ciprusi Akrotíri e támaszpontok közé tartozik.

A brit kormányfő hangsúlyozta, hogy a brit légierő továbbra sem vesz részt közvetlenül az Irán elleni légitámadásokban, de védelmi célú bevetéseket végrehajt. John Healey brit védelmi miniszter nem sokkal korábban elmondta, hogy brit harci gépek lelőttek egy iráni drónt, amely Katar felé tartott. Irán az amerikai és az izraeli légierő iráni célpontok ellen végrehajtott támadásaira válaszul számos térségi ország, illetve környékbeli amerikai támaszpontok ellen intézett rakétatámadásokat a hétvégén.

Az Akrotiri-bázis a British Forces Cyprus része, ami stratégiai jelentőségű helyen, a Közel-Kelethez közel fekszik. A támaszpont ráadásul kulcsszerepet játszik a brit közel-keleti és kelet-mediterrán műveletekben: légi hadműveletek, hírszerzési feladatok, humanitárius missziók és koalíciós akciók kiindulópontja. A támaszponton több mint négyezer katona és családtagjaik állomásoznak.

A The Telegprah emlékeztetett, hogy a bázis biztonsága korábban is reflektorfénybe került: idén júniusban egy brit állampolgárt tartóztattak le Cipruson, akit azzal gyanúsítanak, hogy Irán javára kémkedett, és terrorcselekmény előkészítésében is érintett lehetett. A férfit a hatóságok szerint összehangolt művelet során fogták el, miután felmerült a gyanú, hogy közvetlen támadást tervezhetett.

Hárman meghaltak és tizennégyen sebesültek egy Teherán által inspirált, vasárnapi lövöldözéses támadásban Austinban, Texasban. Az AP News információi szerint a lövöldöző az iráni rezsim zászlajával és egyben „Allah tulajdona” felirattal ellátott ruhát viselt. Az FBI terrorcselekményként nyomoz az ügyben.

A lövöldözés egy nappal azután történt, hogy Izrael és az Egyesült Államok támadást indított Irán ellen, amelyben meghalt Ali Hamenei ajatollah.

A vasárnap kora reggel egy texasi bárban két embert megölő és 14 másikat megsebesítő tömeggyilkost az 53 éves Ndiaga Diagne-ként azonosították – írja az Associated Press.

A nyomozásról tájékoztatást adó több forrás szerint Diagne Szenegálból származott. Az egyik forrás az Associated Pressnek elmondta, hogy Diagne 2006-ban érkezett az Egyesült Államokba és idővel megszerezte az amerikai állampolgárságot.

A rendőrség tájékoztatása szerint az austini rendőrök lelőtték a fegyverest, aki pisztolyt és puskát is használt a támadáshoz.

A gyanúsított többször elhaladt a bár előtt, majd megállt és autójának ablakán keresztül pisztollyal lőtt az udvaron és a bár előtt álló emberekre.

A fegyveres ezután leparkolta a járművet, kiszállt és egy puskával lövöldözni kezdett a környéken sétáló emberekre, mire a kereszteződéshez siető rendőrök lelőtték – közölte Lisa Davis, az austini rendőrség vezetője.