Titkolják, hogy Brüsszel mit követel Magyar Pétertől

Az Origo ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt kérdezte.

– Magyar Péter a megállapodást fontos politikai jelzésnek nevezte, ugyanakkor elismerte, hogy a források tényleges lehívásához még számos jogszabályt el kell fogadni. Milyen törvényi és intézményi változtatások válhatnak szükségessé a vállalt reformok végrehajtásához, és reálisan mennyi idő alatt lehet egy ilyen volumenű, az államigazgatás több területét érintő átalakítást végrehajtani?

– Az Orbán-kormány a 2015-ös migrációs válságkezeléstől kezdve következetesen védte a magyar határokat és a nemzet érdekeit, sikeresen fenntartva a gazdasági növekedést és a szuverenitást az EU egyre centralizáltabb nyomása ellenére. Ezzel szemben a mostani megállapodás sietős reformígéretei – amelyek még nagyrészt tervek – Brüsszel klasszikus feltételességi politikáját tükrözik, ahol a források felszabadítása megelőzi a valódi változásokat. A beígért reformok végrehajtása kiterjedt jogalkotási és intézményi beavatkozást igényel a közigazgatás, az igazságszolgáltatás és a korrupcióellenes szervek területén. Magyarországnak át kell ültetnie az uniós elvárásokat a hazai jogba, erősítenie kell az ellenőrző intézményeket és át kell képeznie a személyzetet. 

Még erős politikai akarat mellett is a tervezés, parlamenti elfogadás, végrehajtási rendeletek és a rendszer gyakorlati beágyazódása általában 18–36 hónapot vesz igénybe teljes hatályba lépésig. A szóban forgó volumen – amely az igazságszolgáltatást, a közbeszerzést és a költségvetési ellenőrzést egyaránt érinti – próbára teszi az új kormányzás kapacitását. A korábbi uniós reformok gyakran formális megfelelést eredményeztek a mélyen gyökerező gyakorlatok felett. Magyar Péter csapatának egyszerre kell kielégítenie Brüsszelt és fenntartania a kormányozhatóságot. A túlzottan optimista határidők vagy felületes változtatásokhoz, vagy közigazgatási túlterheléshez vezethetnek.

– Ursula von der Leyen azt mondta, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, Magyar Péter pedig bejelentette, hogy hivatalosan átadta a csatlakozási kérelmet. Milyen hatással lehet ez a magyar igazságszolgáltatás működésére, az ügyészségi rendszerre és általában az állami szuverenitás érvényesülésére?

– A nemzeti kurzus az elmúlt években határozottan védte a magyarországi büntető igazságszolgáltatás függetlenségét a külső beavatkozásokkal szemben, még a krízis hangok szerint is megőrizve hazánk szuverenitását az uniós pénzügyi érdekeket érintő ügyekben is. A csatlakozás most ezt veszélyezteti, úgy, hogy egyébként korábban nem csupán az OLAF, de az Európai Ügyészség (EPPO) vonatkozásában is működött hatékony együttműködés az uniós intézmények és a magyar Legfőbb Ügyészség között. Az EPPO (a 2017/1939 rendelet alapján) szupranacionális nyomozati és vádemelési jogkört kap uniós forrásokat érintő ügyekben, párhuzamosan vagy elsődlegesen a magyar Legfőbb Ügyészséggel. Ez gyengíti a nemzeti ügyészség központi szerepét, kettős sávot teremt és növeli a konfliktusokat. Emellett a luxembourgi Európai Bíróság gyakorlata (például G.K. és mások, C-281/22; EPPO-ügyek) erősítik az EPPO autonómiáját, csökkentve a nemzeti bíróságok mozgásterét. 

– A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a kormány a bizottság által kért intézkedéseknél is szigorúbb korrupcióellenes szabályokat készül bevezetni. Milyen törvények módosítása válhat szükségessé?

– Az Orbán-kormány számos intézkedéssel (Integritás Hatóság, Anti-Korrupciós Munkacsoport) küzdött a korrupció ellen, gyakran statisztikailag hatékonyabban, mint más tagállamok, miközben védte a nemzeti gazdaságpolitika szabadságát az EU túlkapásaival szemben. Ugyanakkor sor kerülhet az Integritás Hatóságról szóló törvény bővítésére proaktív ellenőrzéssel és szankciókkal, a közbeszerzési törvény szigorítása (kizáró okok, átláthatóság), vagy éppen a büntető törvénykönyv módosítása a korrupciós bűncselekmények szankcióinak növelésére.

–  Magyar Péter egy szigorúbb és ellenőrizhetőbb vagyonnyilatkozati rendszer bevezetését ígérte. Milyen konkrét jogi eszközök állnak rendelkezésre egy ilyen rendszer kialakítására, és előfordulhat-e, hogy az új szabályozás bizonyos közjogi tisztségviselők esetében a jelenleginél szélesebb körű adatszolgáltatási vagy ellenőrzési kötelezettséget ír elő?

– Az elmúlt években már jelentős jogalkotási lépések történtek vagyonnyilatkozatok szabályozása terén (például 2022-es reformok), bizonyítva elkötelezettségét az átláthatóság iránt, miközben a szuverenista alapokon álló kormányzat ellenállt a Brüsszel által gyakran politikai fegyverként használt feltételességnek.

Az eddigi kormányzati kommunikáció alapján előfordulhat és várható, hogy miniszterek, képviselők, bírák és magas rangú tisztviselők esetében szélesebb kötelezettségek jönnek: családi érdekeltségek teljes feltárása, külföldi vagyonok jelentése, gyakoribb nyilatkozattételi kötelezettség. Hangsúlyozandó, hogy egy széleskörű kötelezetti kör kijelölése ütközhet az alaptörvény magánélet-védelmével, és alkotmányossági felülvizsgálatra számíthat, összhangban a Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó gyakorlatával.

– Magyar Péter azt mondta, hogy „Orbán Viktornak 2015 környékén igaza volt az illegális migráció kérdésében”, ugyanakkor Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy a migrációs paktum rendelkezéseit minden tagállamnak végre kell hajtania. Jogilag mekkora mozgástere marad ilyen körülmények között a magyar kormánynak a migrációs politika alakításában, és összeegyeztethető-e a migrációs paktum végrehajtása azzal a szigorú határvédelmi politikával, amelyet Magyarország az elmúlt években képviselt?

–  Orbán Viktor kormányfő 2015-ös erőfeszítései – a kerítés, a hatékony határvédelem – nemcsak előremutatóak voltak, megvédve Európát az illegális migráció káoszától, de látva annak közbiztonságra gyakorolt hatásait szükségszerűnek is bizonyultak. Annak ellenére, hogy az EU bírósága többször elmarasztalta Magyarországot (például C-808/18 tranzitzónák; 2024-es bírságok), ezek az ítéletek inkább a nemzeti szuverenitás korlátozását mutatják, mintsem a valós biztonsági igények figyelembevételét.

A mozgástér e tekintetében jelentősen szűkült, a migrációs és menekültügyi paktum miatt, amely kötelező szűrést, határeljárást és szolidaritást (áthelyezés vagy hozzájárulás) ír elő júniustól. A magyarországi fizikai határvédelem és a gyorsított eljárások részben kompatibilisek az uniós szabályozással, de a szolidaritási mechanizmus elutasítása szankciós eljárást és bírságokat von maga után (lásd korábbi EU bírósági-gyakorlat).