
Barátság vezeték: Az amerikai ügyvivővel tárgyaltunk KIjevben
Czepek Gábor helyzetjelentése.
Még mindig Kijev – ezzel kezdte friss beszámolóját Czepek Gábor, aki azt a magyar vizsgálóbizottságot vezeti, amely napok óta az ukrán fővárosban tartózkodik, hogy feltárja, milyen állapotban van valójában a Barátság vezeték.

Még szerdán számoltunk be róla, hogy elindult Kijevbe a Barátság kőolajvezeték állapotát vizsgáló küldöttség, amelynek célja, hogy a tárgyalóasztalnál a magyar érdeket határozottan képviselje és a kőolajvezeték minél hamarabb újrainduljon.
A vezeték Magyarország számára stratégiai fontosságú. Az ezen érkező Ural típusú orosz kőolaj feldolgozása biztosítja az ország üzemanyagellátását, a nyugati olajjal szembeni árelőnye az elmúlt négy esztendőben mintegy 650 milliárd forintot tett ki, ezen keresztül biztosítva a rezsivédelmi alap forrásait.
Barátság vezeték: magyar vizsgálóbizottság Kijevben
A küldöttség vezetője az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Czepek Gábor. Ő a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a magyar kormány abban hisz, hogy biztosítani kell az olcsó keleti erőforrást, és nem pedig a keleti erőforrásról való leválást. A több ellátottság nagyobb biztonságot jelent a magyar embereknek és a rezsivédelemnek is.
A magyra vizsgálóbizottság célja, hogy érdemi párbeszédet folytasson a tárgyalóasztalnál nemcsak a kijevi energetikai kormányzattal, hanem az ottani nagykövetekkel, az Európai Bizottság képviselőjével arról, hogy az egyedüli megoldás az európai krízisre a keleti források újranyitása.
Felhívta rá a figyelmet, hogy a közel-keleti válság "emelte a tétet". A magyar kormány az orosz olaj elapadása miatt hozzányúlt a stratégiai készletekhez és az iráni háború okozta energiaválság következtében védett üzemanyagárat vezetett be a lakosság és a vállalkozások számára.
Az államtitkár ugyanakkor kulcskérdésnek nevezte, hogy megtörténjen a Barátság kőolajvezeték újranyitása, valamint Európa változtasson az eddigi politikáján és nyisson a keleti energiaforrások felé.
A magyar küldöttség korábban tárgyalt Pozsonyban a szlovák energiapiaci szereplőkkel és az energetikai kormányzat képviselőivel, illetve megállapodtak abban, hogy szlovákok csatlakoznak ehhez a tényfeltáró küldöttséghez, vagyis már nemcsak magyar, hanem magyar-szlovák kezdeményezésről van szó.
Beszámolt arról is, hogy közös levélben fordultak az Európai Bizottsághoz, amelyben elemezték
- a jelenlegi helyzetet,
- a két ország földrajzi elhelyezkedését,
- energiapiaci ellátottságát.
Ebben indokoltnak nevezték a Barátság kőolajvezeték állapotának vizsgálatát és újraindításának szükségességét. Levelet írtak az ukrán energiaüggyel foglalkozó miniszterelnök-helyettesnek arról, hogy nyissa meg a vezetéket vagy tegye lehetővé az állapotának vizsgálatát.
Legyen világos mindannyiunk számára: ez a kőolaj, a magyar olajtársaság tulajdona, magyar tulajdon. Ezt a kőolajat nem érinti szankció, sem európai uniós, sem amerikai, ez a kőolaj nekünk jár – húzta alá akkor.
A kijevi tényfeltáró bizottságnak az államtitkár mellett egy olajipari szakember, egy nemzetközi kapcsolatokban jártas állami vezető és egy energiapiaci elemző a tagja.
Óriási a nyomás Zelenszkijen, a magyar vizsgálóbizottság bevonta Amerikát
Czepek Gábor folyamatosan beszámol az immáron negyedik napja tartó küldetésről. Legutóbb pénteken késő este jelentkezett a közösségi oldalán egy rövid videóval. Ebben viszont beszámolt egy kulcsmozzanatról is.
Kijev egy olyan hely, ahol az amerikaiakkal lehet beszélni, ezt meg is tettem, egyeztettem ma az amerikai ügyvővel
– jelentette be Czepek Gábor. Elmondta, hogy ismertette a magyar álláspontot, az amerikai fél pedig megértette azt.
Itt jegeyzte meg, hogy a pénteki nap fontos híre volt, hogy az amerikaiak mentesítették a szankció alól a tengerről érkező orosz kőolajat, ez pedig mutatja az amerikai hozzáállást.
De vissza Kijevbe. Beszéltünk a szlovák partnerekkel, beszéltünk a környezi országok nagykövetségeinek képviselőivel, és beszéltünk az amerikaiakkal is. Egyedül, akivel nem tárgyaltunk még, az ukrán energetikai minisztérium képviselői.
Higgadtak vagyunk, többször kezdeményeztük a tárgyalást, előbb-utóbb le kell ülni a tárgyalóasztához
– zárta üzenetét a magyar vizsgálóbizottság vezetője.
Amerika bevonása a folyamatokba stratégiai fontosságú lehet. Ukrajna az oroszokkal szembeni háborújának alakulása ugyanis Amerika, az emrikai elnök kezében van. Azzal, hogy a magyar küldöttség meggyőzte az amerikai felelt az igazáról, újabb nyomás nehezedhet Zelenszijre, hogy rendezze a kilaakult helyzetet a Barátság vezetéknél.
A nyomás eleve nem volt kicsi, pénteken például Macron francia elnök is mielőbbi megoldást sürgetett Zelenszkij mellett állva egy közös párizsi sajtótájékoztatón. Az ukránok ugyanakkor eddig mozdulatlanok maradtak és érdemben nem tettek semmit az orosz olaj átengedésében.
Viszont amennyiben Amerikától is felszólítást kap, már könnyen lehet, hogy a magyar vizsgálóbizottság célt ér Kijevben és megoldára jut az ukránokkal a Barátság vezeték újrainditásáról.
Ukrajna az olajszállítás leállításával próbál nyomást gyakorolni Magyarországra. A kijevi vezetés hetekig azzal érvelt, hogy orosz támadás érte az infrastruktúrát, ám ez a magyarázat időközben összeomlott. A magyar kormány műholdfelvételeket tett közzé, amelyek szerint a vezeték működőképes, és a leállásnak nincs műszaki oka, legfeljebb politikai. Kedden Czepek Gábor államtitkár vezetésével magyar szakértői delegáció utazott Ukrajnába, hogy a helyszínen vizsgálja meg a Barátság kőolajvezeték állapotát. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanakkor azt mondta, hogy nem tudott a látogatásról. Az ukrán fél továbbra sem adott egyértelmű magyarázatot az olajszállítás leállítására.

Barátság Kőolajvezeték: politikai játszma lett az olajszállításból Forrás: AFP
Ukrajna január 27-én leállította a Magyarország felé irányuló olajszállítást a Barátság kőolajvezetéken. Kijev ezt azzal indokolta, hogy az infrastruktúrát orosz támadás érte. A magyar kormány ugyanakkor friss műholdfelvételekre és operatív adatokra hivatkozva közölte: a vezeték működőképes maradt, és a támadás nem érintette közvetlenül a rendszert. A rendelkezésre álló információk szerint nincs olyan műszaki akadály, amely indokolná a szállítás felfüggesztését. Ennek ellenére Ukrajna továbbra sem indította újra az olajszállítást Magyarország felé – írja az Origo.

A magyar kormány válaszul leállította a dízelolaj szállítását Ukrajna felé. Az intézkedés addig marad érvényben, amíg Kijev nem indítja újra a Magyarországra irányuló kőolajszállítást. Szlovákia is hasonló lépéseket helyezett kilátásba. Emellett Magyarország jelezte: amíg Volodimir Zelenszkij nem tesz eleget kötelezettségeinek, az unióban blokkolni fogja a 90 milliárd eurós hadikölcsön folyósítását. Az ukrán vezetés hetekig azzal indokolta a leállást, hogy orosz támadás érte az infrastruktúrát, ezért műszaki akadályok állnak fenn.
A magyar kormány és a Mol szakemberei azonban már a kezdetektől kétségbe vonták ezt a magyarázatot.
A vezeték ugyanis az állítólagos támadás után még egy ideig működött, ráadásul az ukrán fél különböző indokokra hivatkozva nem engedte be a magyar és szlovák szakértőket helyszíni ellenőrzésre.
Orbán Viktor miniszterelnök később nyilvánosságra hozta az ukrajnai Brodban működő szivattyúállomásról készült műholdfelvételeket. A képek alapján a támadás nem érintette közvetlenül a vezetéket, a rendszer sértetlen maradt és továbbra is működőképes.
A rendelkezésünkre álló műholdfelvételek és operatív információk alapján egyértelmű, hogy a Barátság kőolajvezeték működőképes
– jelentette be Orbán Viktor.
Működőképes a Barátság kőolajvezeték
A felvételek nyilvánosságra hozatala után Orbán Viktor ismét felszólította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy állítsák helyre a Barátság vezetéken keresztüli olajszállítást. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is arról beszélt: a nemzetbiztonsági egyeztetésen bemutatott műholdképek egyértelműen azt mutatják, hogy az ukrán elnök állításai nem felelnek meg a valóságnak.
Volodimir Zelenszkij eleinte igyekezett megkérdőjelezni a felvételek hitelességét, és azzal érvelt, hogy „Orbán nem láthat a föld alá”.
Később azonban kénytelen volt elismerni, hogy a szállítás leállítása mögött politikai megfontolások állnak. Beismerte, hogy esze ágában sincs újraindítani a szállítást, mert nem akarják, hogy az oroszok ebből bevételhez jussanak. A miniszterelnök azt is kezdeményezte, hogy a vita rendezése érdekében Ukrajna engedje be a magyar és szlovák szakértőket helyszíni vizsgálatra. Orbán Viktor szerint a kialakult helyzet hátterében nem műszaki, hanem politikai okok állnak. A magyar kormány álláspontját több ukrán megszólalás is erősíti, amelyek arra utalnak, hogy a szállítás leállítása mögött inkább politikai megfontolások állhatnak. Dmitro Kornyijenko ukrán elemző például úgy fogalmazott:
Magyarország energiaellátásának veszélyeztetése és az ezzel járó nyomásgyakorlás jó lépés volt az ukrán vezetés részéről.
Hozzátette, hogy a Barátság vezeték esetleges újraindítása is politikai alkuk részévé válhat, amely akár a magyar választások befolyásolását is szolgálhatja. Hasonló hangnemben nyilatkozott Volodimir Kudrickij, az Ukrenergo – az Ukrajna villamosenergia-átviteli hálózatát működtető vállalat – vezetője egy interjúban. Mint mondta:
Az egyetlen probléma a Barátság olajvezetékkel az, hogy eddig működött.







