
Újabb brutális támadás Ukrajna ellen
Rakéta és drónözön.
Az orosz hadsereg összesen 29 különböző típusú rakétával és 396 drónnal támadott ukrajnai energetikai és infrastrukturális létesítményeket keddre virradóra, és bár több mint 90 százalékukat megsemmisítette az ukrán légvédelem, a támadásnak halálos áldozata és sebesültjei is vannak, lakóházak és infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg - közölték katonai és helyhatósági forrásokra hivatkozva ukrán hírügynökségek és hírportálok.
Az előzetes adatok szerint a légvédelem 25 rakétát és 367 drónt hatástalanított. A légierő parancsnokságának Telegram-csatornáján közölt jelentés szerint 13 helyszínen 18 drón és 4 ballisztikus rakéta célba talált, 8 esetben pedig a támadóeszközök lezuhanó roncsai okoztak károkat. A hivatalos közlemény kiadáskor még tartott a légitámadás, néhány drón az Ukrajna által ellenőrzött légtérben tartózkodott.
Odesszában az eddigi adatok szerint három civil sebesült meg az éjszakai orosz légitámadásban, egyikük állapota súlyos - közölte Szerhij Liszak, a városi katonai közigazgatás vezetőjének Telegram-bejegyzése nyomán az Interfax-Ukrajina hírügynökség. Liszak arról is beszámolt, hogy az éjszaka folyamán hat alkalommal hirdettek légiriadót a fekete-tengeri nagyvárosban.
A támadás következtében infrastrukturális létesítmények és civil épületek rongálódtak meg, az egyik városkerületben egy lakóház felső emeletein tűz keletkezett, egy másik helyszínen egy üzlethelyiségben és egy autószervizben keletkeztek károk
- fűzte hozzá a városvezető.
Hosszú időbe fog telni, amíg helyreállítják a kedd éjszakai orosz támadás okozta károkat Odessza energetikai infrastruktúrájában - tette közzé a Telegramon Ukrajna legnagyobb magánkézben lévő energetikai vállalata, a DTEK Csoport sajtószolgálata. A becsapódások helyszínén jelenleg a törmelék eltakarítását végzik. "Mindent megteszünk a támadás következményeinek mielőbbi felszámolása érdekében. A legfontosabb feladat a létfontosságú infrastruktúra áramellátásának helyreállítása" - áll a közleményben.
A Szumi megyei Kijkivka községben egy civil meghalt, hat ember, köztük két gyerek pedig megsebesült egy orosz dróntámadásban - jelentette kedd reggel Oleg Hrihorov katonai kormányzó a Telegramon. A megyevezető azt is közölte, hogy a hétfői nap folyamán a légiriadó több mint 22 órán át tartott Szumi megyében, az orosz csapatok 14 település ellen 20 esetben intéztek támadást, lakóházak, infrastrukturális létesítmények és gazdasági épületek rongálódtak, illetve semmisültek meg.
Háromoldalú tárgyalások kezdődnek a svájci Genfben az amerikai, az ukrán és az orosz fél között, a megbeszélésen a háború lezárásának kulcskérdését, a területi rendezés ügyét tekintik át a felek, az amerikaiakat Steve Witkoff elnöki különmegbízott és Jared Kushner üzletember fogják képviselni – erről ír a Guardian.
Az amerikai felet többek között Steve Witkoff és Jared Kushner képviselik, míg az orosz küldöttségben Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter vehet részt, ukrán részről pedig Rusztem Umerov korábbi védelmi miniszter, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára képviseltetheti magát a megbeszélésen.
A Guardian szerint Donald Trump ugyanakkor pont Ukrajnára szeretne nyomást gyakorolni, hogy jussanak megállapodásra az oroszokkal még azelőtt, hogy az újabb háromoldalú találkozó kezdetét veszi. Ukrajna jobban teszi, ha mielőbb a tárgyalóasztalhoz ül, méghozzá gyorsan – mondta újságírók előtt kedden Donald Trump. Az Al-Jazeera hírportál idézi Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő nyilatkozatát is, aki arról beszélt: itt az ideje megbeszélni a vitatott kérdések szélesebb körét is, beleértve valójában a legfontosabbakat.
„A legfontosabbat a területi kérdések jelentik és mindaz, ami ehhez kapcsolódik, amelyeket korábban követelésekként már előterjesztettünk korábban”
– jelentette ki Dmitrij Peszkov.
A portál szerint dacára annak, hogy Donald Trump komoly erőfeszítéseket tesz a háború lezárása érdekében, az előző kettő – az elsőt január 23. és 24. között, míg a másodikat február 4. és 5. között –, Abu-Dzabiban rendezett háromoldalú találkozó nem hozott kézzelfogható eredményeket, amelyek ebbe az irányba mutattak volna. A Guardian szerint mindez a területi kérdések rendezése miatt van így, mivel Oroszország ragaszkodik követeléseihez, miközben Ukrajna erről még csak tárgyalni sem szeretne, mivel elmondása szerint ez a kapitulációval lenne egyértelmű.
A területi kérdések mellett az NBC News szerint más kérdések – például a zaporizzsjai atomerőmű kérdése és nyugati csapatok Ukrajnába küldése is – napirendre kerülhetnek. A török Anadolu Hírügynökség szerint az amerikai és az orosz fél kedden, míg az ukrán tárgyalódelegáció még hétfő este érkezett meg Svájcba. Rusztem Umerov pozitív hangvételű közleményt osztott meg közösségi oldalán.
„Konstruktív munkára és érdemi találkozókra számítunk a biztonsági és humanitárius kérdésekben – hogy előrelépést tegyünk egy méltóságteljes és fenntartható béke felé”
– írta Telegram-csatornáján Rusztem Umerov. Zelenszkij ukrán elnök azonban arról posztolt közösségi oldalán, hogy szerinte az orosz fél nem hajlandó az érdemi tárgyalásokra. „Még a genfi háromoldalú találkozó előestéjén sem kap az orosz hadsereg más parancsot, mint hogy folytassa Ukrajna elleni támadásokat. Ez sokat elárul arról, hogyan tekint Oroszország a partnerek diplomáciai erőfeszítéseire” – írta Zelenszkij hétfőn egy közösségi médiás bejegyzésben, aki hozzátette: szerinte csak akkor lesz vége a háborúnak, ha nyomást helyeznek Oroszországra, valamint Ukrajna megkapja a megfelelő biztonsági garanciákat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azonban egyre szűkül a mozgástere, nemrégiben Donald Trump elnök már felvetette az Egyesült Államoknak az ukrajnai békefolyamatokból való kivonulását is felvetette, ebben az is közrejátszik hogy idén novemberben félidős kongresszusi választásokat tartanak az Egyesült Államokban, emiatt Donald Trump figyelmét várhatóan egyre nagyobb mértékben fogja lekötni az amerikai belpolitika és a kampány.
Kijev polgármestere szerint az ukrán fővárost ért orosz légitámadásokat követően szinte lehetetlenné vált az áram- és hőszolgáltatás helyreállítása, a város a katasztrófa szélére került. Vitalij Klicsko szerint nagy kérdés, hogy Ukrajna, mint független állam fennmarad-e, mert Oroszország az ukrán államiság megsemmisítésére törekszik, a városvezető ugyanakkor Zelenszkij elnök politikáját is bírálta, és elismerte, hogy rossz a viszonyuk az államfővel.
Kijev polgármestere arra figyelmeztetett, hogy továbbra is nyitott kérdés Ukrajna fennmaradása, mivel Oroszország az ukrán államiság megsemmisítésére törekszik.
A Financial Times beszámolója szerint Vitalij Klicsko úgy nyilatkozott: miközben Oroszország fokozza támadásait az ukrán főváros ellen, addig az Egyesült Államok – szerinte – kedvezőtlen feltételekkel sürgeti a háború befejezését.
Klicsko a brit üzleti és gazdasági lapnak elmondta, hogy
az elmúlt két hónapban a kritikus infrastruktúrára mért könyörtelen orosz légicsapások a katasztrófa szélére sodorták Kijevet, hozzátéve, hogy immár Ukrajna független országként való megmaradása a tét.
A lap kommentárjában emlékeztetett, hogy a három és fél millió lakosú Kijev a négy évvel ezelőtt indult orosz támadás óta a legkeményebb telet éli meg, a hőmérséklet mínusz 20 Celsius fok alá süllyedt, a várost vastag jég- és hóréteg borítja, miközben az oroszok egyszerre több száz rakétát és drónt lőttek ki, ami széleskörű áram-, fűtés- és vízellátási zavarokat okozott.
A bombák a Kijev központi fűtésére támaszkodó három fő erőművet, valamint az ország egész területén található egyéb energiatermelő létesítményeket célozták meg, ennek következtében a főváros mintegy tizenkétezer lakóépületének körülbelül fele az év elején egy ponton fűtés nélkül maradt, és számos vészhelyzeti áramkimaradás történt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a beszámoló szerint a hét elején azt mondta: bár a legtöbb épület fűtését helyreállították, még mintegy 1200 épületben ez nem történt meg.
A korábbi ökölvívó világbajnokból lett polgármester a Financial Timesnak úgy fogalmazott, hogy szerinte Vlagyimir Putyin fő célja nem Donyeck, Luhanszk, vagy a Krím, hanem egész Ukrajna.
„El akarja pusztítani a függetlenségünket” – tette hozzá.
Az elmúlt időszakban az oroszok által kilőtt ballisztikus rakéták túlterhelték Ukrajna légvédelmét, amelynek nagy részét Zelenszkij szerint lőszerkészlet nélkül hagyták és az ukrán elnök az európai partnereket hibáztatta azért a hiányosságért, amely lehetővé tette Oroszország számára, hogy megbénítsa Ukrajna kritikus infrastruktúráját, és Kijevet „az áramszünet szélére sodorja”.
Klicsko szerint
a város közműszolgáltatói és katasztrófavédelmi dolgozói nagyrészt megakadályozták ezt, de erőfeszítéseiket „egy nagy téttel járó, vakondütésszerű játéknak” nevezte.
„Oroszország ismételt csapásai kiiktatják az áramot, a fűtést és a vizet, a munkások megjavítják, majd az orosz erők ismét csapást mérnek, arra kényszerítve őket, hogy »a nulláról« kezdjék a javításokat” – hangsúlyozta a városvezető, aki a lapnak elismerte, hogy rossz viszonyban van az államfővel, a köztük lévő ellentét pedig még a háború kezdete előtti időszakra nyúlik vissza, és kiemelte, hogy a hadiállapot bevezetése Zelenszkij hatalmának megszilárdítására irányult, ráadásul a katonai közigazgatási vezetők helyi szintekre történő kinevezése tovább gyengítette az ukrán önkormányzatiságot, és ezzel lassították a nyugati partnerek által korábban nagyra értékelt decentralizációs folyamatokat is.
A Financial Times a tudósításban arra hívta fel a figyelmet, hogy
Zelenszkij Klicskót azzal is megvádolta, hogy nem készítette fel Kijevet az elmúlt évek legzordabb telére, holott a polgármester mindent megtett, ráadásul a két politikus közti rivalizálás attól is csak erősebb, hogy Zelenszkij több mint másfél ezer kritikusának üldözését rendelte el, politikailag motivált büntetőügyekben indultak eljárások az elnök utasítására.
A brit lap a cikkben ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajnában május 15-ig mind az elnökválasztást, mind pedig az Oroszországgal kötendő békemegállapodásról szóló népszavazást meg kell tartania, ellenkező esetben elveszítik az amerikai biztonsági garanciákat.







