Május végéig meghosszabbította a kormány az árréscsökkentést

Az árréscsökkentés jelentősen hozzájárul az infláció csökkentéséhez, az árak kordában tartásához. A kormány tovább küzd az áremelésekkel szemben, így május végéig meghosszabbítja az árréscsökkentést – jelentette be a legfrissebb árstatisztikai adatokhoz fűzött kommentárjában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A kormány minden ágazatban fellép az áremelések ellen, ezért önkéntes árkorlátozást harcolt ki a bankok, a biztosítótársaságok a telekommunikációs cégek és a gyógyszeripari szereplők esetében is. Mindezek mellett a kormány 2026. április 30-ig ismét lehetővé tette a hideg élelmiszer vásárlást SZÉP-kártyával – emlékeztetett a minisztérium.

A kormány a Tiszával ellentétben nem a multik, hanem a magyar emberek pártján áll és mindent megtesz, hogy több jusson a családok és a nyugdíjasok zsebébe – fogalmazott a közlemény. Ennek érdekében a kormány emeli a béreket (pl. 11 százalékos minimálbéremelés, ágazati béremelések), megvédi a 13. és bevezeti a 14. havi nyugdíjat; csökkenti az adókat (pl. 40 év alatti kétgyermekes anyák adómentessége, családi adókedvezmény megduplázása); és az árréscsökkentésen keresztül folytatja a harcot az áremelésekkel szemben

– sorolta az NGM.

A közleményben felidézték: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2026 januárjában az infláció mértéke az előző év azonos időszakához képest 2,1 százalékos volt, decemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,3 százalékot tett ki. Az élelmiszer-infláció mértéke éves alapon 1,3 százalékos volt, míg decemberhez képest 0,6 százalékot ért el. Ezen belül vizsgálva, a hideg élelmiszerek esetében, vagyis a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 2025 azonos időszakához képest 2 százalékkal csökkentek az árak, míg az előző hónaphoz viszonyítva mindössze 0,4 százalékkal emelkedtek.

Az NGM kiemelte, hogy a kormány december 1-től további 13 termékkategóriára kiterjesztette az árréscsökkentést, amely tartós és érdemi árcsökkenést eredményezett. Úgy számoltak, hogy a 2025. március 13-án intézkedés alá vont termékkategóriák esetében 23,4 százalékos átlagos árcsökkenés ment végbe. 2025. december 1-jétől az árréscsökkentés hatálya kiterjed 13 új élelmiszer-termékkategóriára. Az elérhető adatok szerint az érintett termékek ára 2026. január 12-re átlagosan 22,6 százalékkal csökkent. A drogériai termékek esetében – adatgyűjtés alapján – az intézkedés alá vont termékek esetében 29,1 százalékos átlagos árcsökkenés ment végbe – ismertette az NGM.

Az intézkedés eredményeként a magyar emberek olyan termékekhez juthatnak hozzá olcsóbban, mint a leggyakrabban vásárolt zöldségek és gyümölcsök, egyes marhahúsok, illetve a gyermekes családok körében népszerű sajtkrémek és kenhető sajtok, sertés májasok és sertésmájkrémek, illetve bébiételek. Az árréscsökkentés bevezetése óta tartós és érdemi árcsökkenést eredményezett: a drogériákban átlagosan mintegy 27 százalékkal, az élelmiszerüzletekben pedig több mint 20 százalékkal lettek olcsóbbak az érintett termékek.

A kormány a magyar emberek pártján áll, ezért a családokat, nyugdíjasokat és fiatalokat támogató programok, lakhatást segítő intézkedések és adócsökkentések mellett határozottan fellép az indokolatlan áremelésekkel szemben.

A közlemény felsorolta a tizenhárom terméket, amelyre kiterjed  az árréscsökkentés: marha-fehérpecsenye, marhafelsál, sertés májas és sertésmájkrém, sajtkrém, kenhető sajt, alma, körte, szilva, szőlő, fejes káposzta, paradicsom, vöröshagyma, zöldpaprika, és bébiétel.

A zöldségek és gyümölcsök árának csökkenése hozzájárul ahhoz, hogy a magyar fogyasztók asztalára több egészséges élelmiszer kerüljön. Az intézkedés révén olyan gyakran fogyasztott zöldségek és gyümölcsök válnak megfizethetőbbé, mint a fejes káposzta, a paradicsom, a vöröshagyma, zöldpaprika, az alma, a körte, a szilva és a szőlő.

Hozzátették:

a kormány kiemelt figyelmet fordít a magyar családok megélhetésének könnyítésére, ezért több, a kisgyermekes családok számára fontos és kedvelt termékkategória is bekerült az árréscsökkentés hatálya alá.

A legfontosabb ezek közül a bébiétel, de emellett a sajtkrémek és a kenhető sajtok, valamint a sertés májasok és a sertésmájkrémek bevonása is valódi segítséget jelent a kisgyermekeket nevelő családoknak.

Az árréscsökkentés bevezetése óta tartós és érdemi árcsökkenést eredményezett: a drogériákban átlagosan több mint 27 százalékkal, az élelmiszerüzletekben pedig 20 százalékkal lettek olcsóbbak az érintett termékek – összegezte az NGM közleménye.

A kormány azonban itt nem áll meg, minden ágazatban fellép az indokolatlan áremelésekkel szemben, ezért önkéntes árkorlátozást harcolt ki a bankok, a biztosítótársaságok a telekommunikációs cégek és a gyógyszeripari szereplők esetében is. Az intézkedések nélkül az infláció mintegy 1,5 százalékponttal lenne magasabb, ezért a kormány a családok és a nyugdíjasok védelme érdekében folytatja a harcot az indokolatlan áremelésekkel szemben – erősítette meg az NGM.

A kormány családbarát adópolitikája, nyugdíjasokat támogató és árcsökkentő intézkedései jelentősen hozzájárulnak a lakossági fogyasztás élénkítéséhez, ezáltal erősítve a gazdasági növekedést – közölte a minisztérium.

Az Európai Bizottság több kötelezettségszegési eljárást is indított az elmúlt év végén Magyarország ellen. A brüsszeli testület szerint Magyarország több uniós előírásnak – köztük a médiaszabadságra, a hiteles fordítások piacára, valamint az élelmiszer- és drogériai termékek árréskorlátozására vonatkozó szabályoknak – sem felel meg, ráadásul egy külön eljárás is indult a Mol bizonyos lépéseihez kapcsolódva.

Az Index beszámolója szerint Brüsszel azt állapította meg, hogy Magyarország több ponton sem felel meg az európai médiaszabadságról szóló rendelet előírásainak, olyanoknak, amelyek a médiaszereplők gazdasági tevékenységének és szerkesztői függetlenségének védelmét, valamint az újságírói források és a bizalmas kommunikáció megfelelő biztosítását célozzák.

A portál cikkében emlékeztet, hogy a szóban forgó rendelet idén augusztusban lépett hatályba.

Az Index arról is írt, hogy az Európai Bizottság szerint a magyar szabályozás a közszolgálati média, a médiatulajdonlás átláthatósága, a médiapiaci koncentrációk vizsgálata és az állami hirdetések elosztása terén sem felel meg bizonyos uniós követelményeknek és azt is kifogásolják, hogy Magyarország egyes előírások tekintetében nem teljesíti az úgynevezett audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv követelményeit, különösen a nemzeti médiaszabályozó hatóságok működésére vonatkozóan.

Brüsszel felszólító levelet küldött, és a magyar kormánynak két hónapja van a válaszadásra, ha pedig az nem kielégítő, továbbvihetik az eljárást és az ügy az Európai Bíróság elé kerülhet.

A magyar fogyasztókat védő árrésstop sem tetszik nekik

Két további eljárás az élelmiszer- és drogériai termékek értékesítésére bevezetett árrés-korlátozásokkal foglalkozik, tekintettel arra, hogy Brüsszel szerint a beszerzési és eladási ár közötti különbözet meghatározása egyes esetekben olyan alacsony, hogy a kereskedők számára nem biztosítja a működési költségek fedezését.

Az Európai Bizottság azt állítja, hogy a magyar szabályozás figyelmen kívül hagyhatja, hogy a vállalkozásoknak további olyan költségeik is vannak, mint például személyzet, ingatlanfenntartás és adók, ezért szerintük az intézkedések egyes piaci szereplők gazdasági működését is befolyásolhatják.

Mint ismert, a kormány az egyre magasabbra törő élelmiszer-infláció megfékezése érdekében első körben március közepétől mintegy 30 termékcsoport esetében vezetett be egy olyan intézkedést, melynek értelmében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot. Orbán Viktor miniszterelnök indoklásában

elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kereskedők számos élelmiszer esetében 40, sőt 80 százalékos különbözetet alkalmaztak a beszerzési és a fogyasztói ár között.

Az intézkedés hatását a magyar fogyasztók gyorsan megérezték: rövid időn belül számos termék ára mérséklődött jelentősen, a sikeresnek bizonyuló árrésstopot a kormány később további termékcsoportokra, egyebek között háztartási árucikkekre is kiterjesztette.

Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkárának november eleji közlése szerint

ha a kormány intézkedése kell ahhoz, hogy az áremelők ne zsigereljék ki az embereket, akkor legyen így, egyben hozzátette: az árréscsökkentés február 28-ig érvényben marad.

Az Európai Bizottság az Index cikke szerint arra is felszólította Magyarországot, hogy tartsa be az EU-n belüli befektetők és tagállamok közötti választottbírósági eljárásokra vonatkozó uniós szabályokat. A jogsértés központjában a Mol ügyletei állnak és a mostani eljárás nem csupán konkrét ügyekről szól, hanem Magyarország általános uniós jogértelmezéséről is – közölték.

A cikkben arról is beszámoltak, hogy a bizottság bejelentése után szinte rögtön gyengülni kezdett a forint, az egyik gazdasági szakportál szerint mivel a régiós devizák piacán egyelőre minimális elmozdulások látszanak, a forint érezhető gyengülése egyértelműen az Európai Bizottság bejelentésével is összefügghet, ám az Index szerint ha kötelezettségszegési eljárások befolyásolnák a forint árfolyamát, akkor a Mol árfolyamára is hatással lennének, az olaj- és gázipari vállalat azonban még mindig pluszban van.