Macron próbálna fellépni az antiszemitizmus ellen

Emmanuel Macron francia államfő elítélte vasárnap az "antiszemita megnyilvánulások" felerősödését az Engedetlen Franciaország nevű radikális baloldali párt részéről, amelyet az egy hónap múlva esedékes helyhatósági választások előtt a belügyminisztérium a szélsőbaloldali pártok közé sorolt be.

Az ellenzéki párt vitatja a minősítést.

Manuel Bompard, az Engedetlen Franciaország egyik vezetője úgy vélte, hogy "nem a köztársasági elnök dolga politikai ellenfeleit besorolni". A pártvezető bírálta a belügyminisztérium döntését is, amely szerinte "ezeket a címkéket a megbélyegzés eszközeként használja". Ugyanakkor hozzátette, hogy számára a szélsőbaloldali besorolás általában "nem megalázó vagy sértő, hanem csak egyszerűen hamis".

Emmanuel Macron szerint "egyértelműen antiszemita megnyilvánulások erősödnek fel" az Engedetlen Franciaországnál. Az államfő úgy vélte, hogy a Marine Le Pen által fémjelezett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés képviselőinek "ugyanilyen módon vannak olyan megnyilvánulásai, amelyek a köztársasági elvekkel ellentétes eszméket képviselnek".

Ennek kapcsán Manuel Bompard arra emlékeztett, hogy az Engedetlen Franciaország tagjai közül "senkit sem ítéltek el antiszemitizmus miatt, egyikük sem használt antiszemita kifejezéseket".

Emmanuel Macron a 2006-ban elrabolt és halálra kínzott zsidó fiatalember, Ilan Halimi emlékére a francia elnöki hivatalban pénteken rendezett megemlékezésen elítélte az "antiszemita hidrát", amely az elmúlt húsz évben a francia társadalom "minden szegletébe" behatolt.

Azt is jelezte, hogy

"a kormány és a parlament azon fog dolgozni, hogy megerősítse az antiszemita és rasszista cselekmények büntethetőségét", és törvénybe kívánja iktatni a választhatóságtól történő kötelező eltiltást az antiszemita, rasszista vagy diszkriminatív cselekedetekért és megnyilvánulásokért elítélt köztisztviselők és képviselők számára.

A francia elnök emellett nem osztja a jobbközép Köztársaságiak vezetőjének és egyik köztársasági elnökjelöltjének, Bruno Retailleau-nak a jogállamiságot bíráló álláspontját sem.

"Időnként meg kell változtatni a szabályokat, tehát a jogállamot, de nagyon vigyázni kell a jogállamra, mert az garantálja számunkra a szabad és közös élet lehetőségét" - fogalmazott Emmanuel Macron.

Úgy ítélte meg, hogy a Franciaország előtt álló kihívások megoldásához "nem szabad (...) felforgatni az alkotmányunkat, vagy azt a benyomást kelteni a franciákban, hogy a problémáik abból fakadnak".

Bruno Retailleau az X-en válaszolt a köztársasági elnöknek.

A volt belügyminiszter szerint az államfő "téved", mert "Franciaországnak változásra van szüksége", s Emmanuel Macront "egy mozdulatlan Franciaország ügyvédjének" nevezte.

"Miután nem sikerült megreformálnia az országot, Emmanuel Macron azt szeretné, ha 2027 után semmi sem változna" - írta a jobboldali elnökjelölt, utalva a jövőre esedékes elnökválasztásra.

Emmanuel Macron francia államfő törvénybe iktatná a választhatóságtól történő kötelező eltiltást az antiszemita, rasszista vagy diszkriminatív cselekedetekért és megnyilvánulásokért elítélt köztisztviselők számára, mivel szerinte a politikusoknak a "köztársaság őreinek" kell lenniük.

A köztársasági elnök ezt a 2006-ban elrabolt és halálra kínzott zsidó fiatalember, Ilan Halimi emlékére a francia elnöki hivatalban rendezett megemlékezésen mondta pénteken.

"Túl gyakran nevetségesnek tűnnek az antiszemita bűncselekmények és szabálysértések elkövetőire kiszabott ítéletek. Az átláthatóság és az igazság biztosítása érdekében szeretném látni az ítéletek és szankciók pontos ellenőrzésének bevezetését" - fogalmazott az elnök. "A kormány és a parlament azon fog dolgozni, hogy megerősítse az antiszemita és rasszista cselekmények büntethetőségét" - tette hozzá.

Emmanuel Macron beszédében elítélte az "antiszemita hidrát", amely az elmúlt húsz évben a francia társadalom "minden szegletébe" behatolt.

Az államfő kiemelte, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem "minden francia küzdelme", mert "amikor a hazában egy zsidó veszélyben van, akkor maga a haza van veszélyben". Elítélte "az iszlamista antiszemitizmust, amely az október 7-i izraeli pogrom mögött áll", és "a szélsőbaloldali antiszemitizmust (...), amely a szélsőjobboldal antiszemitizmusával és annak a hatalomról és gazdagságról szóló kliséivel verseng", valamint az "antiszemitizmust, amely az anticionizmus álarcát használja a csendes előrenyomuláshoz".

A francia elnök bírálta a "zsidó honfitársak dehumanizálására" irányuló kísérleteket is.

"Oly sok a sértés, ütés, fenyegetés és aggodalom. Olyan sok, hogy az antiszemita cselekmények statisztikái október 7. óta meredeken emelkedtek " - emlékeztetett.

A belügyminisztérium csütörtökön közzétett jelentése arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt 25 évben az antiszemita cselekmények száma "soha nem volt olyan magas, mint az elmúlt három évben", a Hamasz palesztin iszlamista szervezet 2023. október 7-én Izraelben elkövett terrortámadásait követően. 2023 és 2024 között ezek a cselekmények négyszeresére nőttek.

A belügyi adatok szerint a vallásellenes cselekmények száma Franciaországban 2025-ben hasonló szinten maradt, mint 2024-ben, 2489 regisztrált esettel, ezeknek több mint fele (1320) antiszemita cselekmény volt. A nyilvántartás szerint ezenkívül mintegy 843 keresztényellenes és 326 iszlámellenes cselekmény is történt tavaly.

Az államfő elmondta: a "digitális gyűlölet mérgének" leküzdésére Franciaország "elszámoltathatóságot kér a főbb platformoktól, és mérhető eredményeket a gyűlöletkeltő tartalmak gyors eltávolításában".

"Ha a kötelezettségvállalásokat nem teljesítik, érvényesíteni fogjuk az európai jogszabályokat, amelyek jelentős bírságokat írnak elő" - hívta fel a figyelmet.

"Nem tetszik bizonyos hatalmaknak - amelyek ki akarnak minket oktatni -, hogy a Felvilágosodás Franciaországában a szólásszabadság az antiszemitizmusnál és a rasszizmusnál megáll" - hangsúlyozta, utalva az Egyesült Államokra.

Az államfő ezután egy tölgyfát ültetett az Elysée-palota kertjében, amely "Ilan Halimi emlékének a köztársaságban való gyökerezését jelképezi".

A megemlékezést Ilan Halimi halálának huszadik évfordulóján tartották az elnöki hivatalban.A 23 éves marokkói férfit 2006-ban Youssouf Fofana és a 27 tagú "barbárok bandája" nevű bűnszövetkezet azért rabolta el Párizsban, hogy a "zsidóságuk miatt meggazdagodott" családjától váltságdíjat követeljen.

A megkínzott és haldokló férfira három héttel később Párizs egyik külvárosi utcáján találták rá meztelenül, néhány nappal azután, hogy az egyre kisebb összeget követelő emberrablókkal megszakadtak a tárgyalások. Ilan Halimi a kórházba szállítása közben meghalt. Az óriási felháborodást kiváltó bűncselekmény tetteseit három évvel később elítélték, a "barbárok bandájának" vezetője életfogytiglani börtönbüntetést kapott.

Antiszemita támadás előkészítésével vádoltak meg Párizsban néhány hete két fiatalkorút, akiket előzetes letartóztatásba helyeztek - erősítették meg  igazságügyi források a Le Parisien című napilap értesülését.

A két tinédzsert "terrorista bűnszervezetben való részvétellel vádolják, egy vagy több személy elleni bűncselekmény előkészítése céljából" - közölte az országos terrorellenes ügyészség (PNAT).

A 16 éves dzsihadisták közül az egyik csecsenföldi orosz állampolgár, Strasbourgban lakik, négy évvel ezelőtt érkezett Franciaországba az anyjával. Interneten állt kapcsolatban a másik középiskolással, aki Párizs környékén lakik. Azt tervezték, hogy zsinagógákat támadnak meg, de a konkrét célpontot még nem határozták meg.

A csecsen származású gyanúsított egyik üzenetében kezében késsel posztolt magáról egy fotót, amelyhez azt írta, hogy "öt nap múlva zsidókat fog ölni". A rendőrség ezt követően lépett közbe, és szerdán őrizetbe vette mindkét fiút

- közölte a France2 közszolgálati televízió.

Mindkét fiatal az interneten radikalizálódott, ahol nyíltan antiszemita és erőszakos dzsihadista propagandavideókat néztek.

Hivatalos források szerint idén eddig húsz fiatalkorút vádoltak meg terrorista jellegű bűncselekmény miatt, a PNAT által indított eljárások keretében. Tavaly egész évben összesen 19 fiatalkorú dzsihadisták vádoltak meg, 2023-ban 15-öt, 2022-ben pedig csak kettőt.

A hatóságok arra hívták fel a figyelmet, hogy a kifejezetten tinédzserek számára készített dzsihadista internetes tartalmak általi radikalizálódás miatt az utóbbi öt évben egyre fiatalabbak a gyanúsítottak az ilyen típusú bűncselekmények esetében.