Kijev a katasztrófa szélére került, szinte lehetetlen helyreállítani az áram és hőszolgáltatást – közölte Vitalij Klicsko

Kijev polgármestere szerint az ukrán fővárost ért orosz légitámadásokat követően szinte lehetetlenné vált az áram és hőszolgáltatás helyreállítása, a város a katasztrófa szélére került. Vitalij Klicsko szerint nagy kérdés, hogy Ukrajna, mint független állam fennmarad-e, mert Oroszország az ukrán államiság megsemmisítésére törekszik, a városvezető ugyanakkor Zelenszkij elnök politikáját is bírálta és elismerte, hogy rossz a viszonyuk az államfővel.

A Financial Times beszámolója szerint Vitalij Klicsko úgy nyilatkozott: miközben Oroszország fokozza támadásait az ukrán főváros ellen, addig az Egyesült Államok – szerinte – kedvezőtlen feltételekkel sürgeti a háború befejezését. Klicsko a brit üzleti és gazdasági lapnak elmondta, hogy az elmúlt két hónapban a kritikus infrastruktúrára mért könyörtelen orosz légicsapások a katasztrófa szélére sodorták Kijevet, hozzátéve, hogy immár Ukrajna független országként való megmaradása a tét.

A lap kommentárjában emlékeztetett, hogy a három és fél millió lakosú Kijev a négy évvel ezelőtt indult orosz támadás óta a legkeményebb telet éli meg, a hőmérséklet mínusz 20 Celsius fok alá süllyedt, a várost vastag jég- és hóréteg borítja, miközben az oroszok egyszerre több száz rakétát és drónt lőttek ki, ami széleskörű áram-, fűtés- és vízellátási zavarokat okozott.

Legalább hatvan napig tartó tűzszünetre van szükség ahhoz, hogy Ukrajnában módosítani tudják a választási törvényt, és megszervezzék a választási kampányt a hadiállapot alatt vagy annak megszűnte után - jelentette ki Olekszandr Kornyijenko, az ukrán parlament első alelnöke kedden az Ukrinform állami hírügynökségnek adott nyilatkozatában.

A politikus annak a munkacsoportnak a feladatairól beszélt, amely a háború alatt, vagy az után megtartandó választásokra vonatkozó jogalkotási javaslatok előkészítésével foglalkozik Ukrajnában.

Az első és legfontosabb a határidők kérdése. Jelenleg a törvényhozásunkban két jól kidolgozott határidőtípus van. Ez 90 nap felkészülési időt ír elő rendes és 60 napot előrehozott választások esetén.

"Ezért a 60 nap, amiről korábban Volodimir Zelenszkij elnök beszélt, korrekt, ez a minimális időtartam, amely valóban szükséges, és amely alatt átfogó fegyverszünetnek kell lennie" - mondta, kiemelve, hogy "egynapos tűzszünet", amit Vlagyimir Putyin orosz elnök elegendőnek tart, nem megoldás.

Kornyijenko kiemelte, hogy a választási folyamat kezdetétől a szavazás napján át a szavazatok összeszámlálásáig tűzszünetnek kell lenni. "Dróncsapások és fegyverropogás közepette nem lehet választásokat tartani" - jegyezte meg.

Rámutatott, hogy még a választásról szóló törvény módosításához is szükség van még némi időre. "Ezért mondjuk, hogy jobb, ha hosszabb az idő, mert a parlamentre is hatással vannak a biztonsági tényezők" - magyarázta az alelnök. Hozzátette, hogy a népszavazás előkészítésénél is hasonló a helyzet, mert ugyan "bele lehet férni a 60 napos időszakba", de az aláírásgyűjtésre is kell idő.

"A második probléma, amelyet a parlamentnek kell megoldania, az a kérdés, hogy lehetséges-e választásokat tartani hadiállapot idején" - mutatott rá. Emlékeztetett arra, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé a választások megtartását hadiállapot idején.

Zelenszkij a múlt héten egy sajtónyilatkozatában azt mondta: Oroszország azért akarja, hogy még a háború alatt választásokat rendezzenek Ukrajnában, mert abban bízik, hogy így kikerül a közéletből.

Múlt szerdán a Financial Times ukrán és nyugati illetékesekre hivatkozva azt írta, hogy Ukrajna hozzákezdett az elnökválasztás előkészítéséhez, és egyidejűleg népszavazást is tartana az Oroszországgal megkötendő esetlegesbékemegállapodásról.

A lap szerint Zelenszkij az elnökválasztás és a népszavazás terveit hivatalosan február 24-én, a háború kezdetének negyedik évfordulóján jelenti be, az ukrán parlament pedigmárciusban és áprilisban végrehajtja a háborús időszakban tartandó voksoláshoz szükséges törvénymódosításokat.

Az ukrán elnök még aznap reagált a lapértesülésre, kijelentve, hogy még nincs döntés az elnökválasztás és a népszavazás kiírásáról, és leszögezte, hogy akkor térhetnek rá erre, ha "megvan minden szükséges biztonsági garancia".

Tömeges csapást mért az orosz hadsereg az ukrán hadiipari komplexum objektumaira, az energetikai infrastruktúrának az ukrán fegyveres erőket ellátó létesítményeire, valamint csapásmérő pilóta nélküli repülőgépek gyártásának, tárolásának és indításának helyszíneire - közölte kedden a moszkvai védelmi minisztérium.

A tárca a szárazföldi és légi indítású, nagy hatótávolságú, precíziós fegyverekkel , drónokkal végrehajtott csapást az orosz polgári infrastruktúra ellen végrehajtott ukrán "terrortámadásokra" adott válasznak nevezte.

A keddi hadijelentés szerint az orosz fegyvereres erők mind a hat ukrajnai frontszakaszon előre tudtak törni, és a "különleges hadművelet" övezetében mintegy 1230 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A moszkvai katonai tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több lőszer- és anyagi-műszaki raktárt, 14 páncélozott harcjárművet, továbbá 334 repülőgép típusú drónt.

A minisztérium hadifoglyok vallomásaira és a lehallgatott rádiókommunikációra hivatkozva kedden kiadott közleményében azt írta, hogy a bekerített ukrán erők kritikus helyzetbe kerültek az Oszkil folyó keleti partján, Kupjanszk-Vuzlovji településtől délre, Harkiv megyében.

A tárca szerint az ukrán nemzeti gárda 1. különleges rendeltetésű dandárja és a 43. gépesített dandárja jelentős egészségügyi veszteségeket szenved el a fagyás és kihűlés miatt, a katonák 30 százaléka elveszíti harcképességét, és nem lehet őket a hátországba evakuálni, és a fegyvert letenni sem engedik őket feletteseik.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és oroszországi régiók településeiről is jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Kurszk megyei Kalinovkában egy férfi életét vesztette, amikor a gépkocsiját csapás érte.

A Krasznodari területen, a Fekete-tenger partján fekvő Volna településen kigyulladt egy olajtermékeket tároló tartály. A lángok 1200 négyzetméteres területen terjedtek el. A régió légterében keddre virradóra 18 drónt lőttek le.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos közölte, hogy a kurszki régióban még mindig 400 olyan helyi lakos sorsa ismeretlen, akinek akkor veszett nyoma, amikor határ menti területek ukrán ellenőrzés alá kerültek. A Kommerszant című lap emlékeztetett rá, hogy az Orosz Vöröskereszt szerint az idei év elejére több mint 1400 Kurszk megyében eltűnt személyt találtak meg: 1098 civilt és 321 katonát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utasította hétfőn Anatolij Krivonozskót, a légierő parancsnokát, Mihajlo Fedorov védelmi minisztert, valamint Vitalij Zajcsenkót, az Ukrenergo állami áramszolgáltató vállalat vezetőjét, hogy készítsenek elő további védelmi intézkedéseket, figyelembe véve a hírszerzéstől származó információkat arról, hogy Oroszország egy újabb nagyszabású csapást készít elő Ukrajna ellen.

Az államfő ezt azután közölte a Facebookon, hogy a megyék helyzetéről tartott szelektori értekezletet. Szavai szerint jelentést kapott az éjszakai csapás következményeiről, amelynek során az orosz erők rakétákat vetettek be ukrajnai energetikai létesítmények ellen.

„Még a háromoldalú genfi találkozók előestéjén sincs más parancsa az orosz hadseregnek, mint az Ukrajna elleni csapások folytatása. Ez ékesszólóan mutatja, miként viszonyul Oroszország a partnerek diplomáciai erőfeszítéseihez” – jelentette ki Zelenszkij. Hangsúlyozta: „Minden egyes orosz rakéta az agresszor válasza a háború befejezésére irányuló felhívásokra, és Kijev éppen ezért ragaszkodik ahhoz, hogy csakis Oroszországra gyakorolt megfelelő nyomással és Ukrajnának nyújtott világos biztonsági garanciákkal lehet valóban véget vetni ennek a háborúnak.”

Az ukrán légierő jelentése szerint az éjjel Oroszország négy Ciklon rakétával és 62 drónnal támadta Ukrajnát. A légvédelem két rakétát és 52 drónt semlegesített, de becsapódásokat rögzítettek nyolc helyszínen, továbbá roncsok lezuhanását két helyen.

Az ukrán vezérkar a Facebookon közölte, hogy az ukrán erők csapásokat mértek a Zaporizzsja megye megszállt részében lévő Kalinyivka település és a Dnyipropetrovszk megyei Berezove térségében az orosz katonai csoportosulásokra, valamint a donyecki régióban, Novopavlivkánál egy kommunikációs csomópontra és Zatyiszkénél egy drónirányító pontra.

Vladiszlav Volosin, az ukrán déli erők szóvivője az Ukrinform állami hírügynökségnek elmondta: az ukrán erők – visszaszorítva az ellenséget – csökkentették a szürke zónát a Zaporizzsja megyei Verbove közelében, és megakadályozták, hogy az oroszok erősítést küldjenek a térségbe.

Szavai szerint a régióban Olekszandrivszke és a Huljajpole irányában az ukrán csapatok aktív védelemben vannak, folyamatosan ellentámadásokat és ellendiverzáns műveleteket hajtanak végre.

Kijev az összeomlás szélén