Így működik a kötelező sorkatonaság Svédországban

Svédország a példa arra, hogy miként lehet a teljes társadalmat bevonni az ország védelmébe – írta a Handelsblatt. A német lap szerint a svéd modell lényege az, hogy ha nincs elegendő önkéntes, akkor az állam automatikusan kötelezheti a fiatalokat a katonai szolgálatra.

Svédország az úgynevezett „totális védelem” (Gesamtverteidigung) koncepcióját erősíti, amely szerint nem csupán a hadsereg, hanem a teljes társadalom felelős az ország biztonságáért. A modellben a lakosság és a gazdaság szereplői egyaránt részt vesznek a felkészülésben – írta a Handelsblatt cikke alapján a Tények.hu.

A cikk szerint az alig több mint tízmilliós skandináv országnak egy Németországnál – ahol szintén aktuális lett a közelmúltban a sorkatonaság kérdése – nagyobb területet kellene megvédenie egy fegyveres konfliktus esetén.

A hidegháború lezárulta után a totális védelem koncepció háttérbe szorult, ám a Krím 2014-es orosz annektálása, majd az Ukrajna elleni teljes körű invázió nyomán Stockholm ismét kiemelt figyelmet fordít a rendszer megerősítésére.

Svédország 2017-ben vezette be ismét a sorkatonai szolgálatot; az ottani rendszer sajátossága, hogy ha az önként jelentkezők száma nem elegendő, az állam kötelező behívással biztosítja a szükséges létszámot. A katonai kötelezettség mellett a kormány reaktiválta a polgári kötelező szolgálatot is, különösen az egészségügy, a közlekedés és a polgári védelem területén. A cél egy olyan komplex védekezési rendszer kiépítése, amelyben válsághelyzetben minden kulcsfontosságú ágazat működőképes marad.

Több hétig és hónapig kell képesnek lenni az önellátásra krízishelyzetben

A svéd Polgári Védelem és Reziliencia Hatóság (MCF) vezetője, Mikael Frisell a Handelsblattnak adott interjúban hangsúlyozta: a vállalatoknak nagyobb készletekkel és biztonságosabb ellátási láncokkal kell készülniük a válságokra. Az ajánlás szerint a társadalom szempontjából kulcsfontosságú cégeknek legalább két hétig önállóan működőképesnek kell maradniuk egy krízishelyzetben is.

A lakosság számára pedig az az elvárás, hogy legalább egy hétig képesek legyenek önellátásra.

Az MCF célja az is, hogy évente mintegy kétezer fiatalt képezzen ki a mentőszolgálatok számára. Emellett a több mint tízmilliós országban mintegy hétmillió főre elegendő óvóhely is rendelkezésre áll – ami lényegesen kedvezőbb arány, mint például Németországban vagy más országokban.

A svédek stratégiai célja az, hogy Svédország akár három hónapon keresztül is képes legyen kezelni egy nagyszabású háború következményeit, külső segítség nélkül is.

A Handelsblatt szerint a svéd modell azt mutatja: a modern biztonságpolitika nemcsak a hadsereg megerősítéséről, hanem a teljes társadalom felkészítéséről, a gazdasági ellenálló képességről és a lakosság tudatos bevonásáról is szól.

„Friedrich Merz német kancellár az alaptörvény módosításával terjesztené ki a nőkre is a kötelező egyéves katonai szolgálatot” – erről ír a Mandiner. A lap szerint Németországban a társadalmi ellenállást figyelmen kívül hagyva fogadták el decemberben azt a törvényt, amely 16 év után ismét lehetővé teszi a sorkatonaság bevezetését.

A német kancellár egy podcastműsorban beszélt arról, hogy ezentúl a nőknek is kötelező lesz az egyéves szolgálat: „ez egy nagyon érdekes téma. De ehhez meg kell változtatnunk az alaptörvényt” – magyarázta Friedrich Merz.

And so it begins.

Merz announces he wants a year of mandatory military service in Germany.

Third time lucky Fred? pic.twitter.com/T235IVERiO

— Chay Bowes (@BowesChay) February 14, 2026

Az alkotmány jelenleg csak a férfiak számára teszi lehetővé a hadkötelezettséget. Friedrich Merz kancellár azon törekvéseit követi, hogy Európa legerősebb hagyományos haderejét hozza létre – írja a Mandiner.

„Mi a CDU-ban úgy döntöttünk, hogy egy mindenki számára kötelező évet szeretnénk. Ez akkor nemcsak katonai szolgálat lenne, hanem civil szolgálat is. Mindenki számára”

– nyomatékosította álláspontját a német kancellár. „Ez tehát nemcsak katonai szolgálat lenne, hanem egy mindenki számára kötelező szociális szolgálati év segélyszervezeteknél, egyházaknál és társadalmi szervezeteknél. De ehhez szükségünk van az alaptörvény megváltoztatására” – fűzte hozzá.

Németországban a társadalmi ellenállást, a 90 német nagyvárosban tartott tüntetéseket figyelmen kívül hagyva fogadták el decemberben az új katonai szolgálati modellt, amely lényegében a sorkatonaság 16 évvel későbbi visszavezetése felé tett első lépésnek tekinthető. A törvény szerint minden 18 éves fiatal – férfi és nő – kérdőívet kap a katonai szolgálatra való hajlandóságáról és alkalmasságáról.

A férfiaknak ezt kötelező kitölteni, a nők számára a részvétel egyelőre önkéntes, a Friedrich Merz által támogatott alaptörvény-módosítás ezen a területen jelentene fontos változást.

Továbbá, ha az önkéntesek száma nem elegendő, a kormány bevezethet egy úgynevezett szükségalapú sorkatonaságot, amely akár sorsolással is kijelölheti a szolgálatra kötelezetteket. Az intézkedés célja a Bundeswehr megerősítése, miután a teljes önkéntes rendszerre való 2011-es átállás óta a hadsereg létszáma jelentősen csökkent, és 2023-ra 181 500 főre esett vissza. A változtatások összhangban állnak Friedrich Merz kancellár céljával, miszerint Németország építse fel Európa legerősebb hagyományos hadseregét a megváltozott biztonsági környezet, különösen az orosz–ukrán háború fényében.

A lengyel hadsereg tartalékos rendszerének átalakítását, ezzel összefüggésben egy összesen félmilliós, hivatásos katonákból, önkéntes területvédelmi erőkből és tartalékosokból álló hadsereg létrehozását jelentette be hétfői varsói sajtóértekezletén Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter.

A tárcavezető emlékeztetett: Lengyelországban csak felfüggesztették, nem pedig megszüntették a sorkatonaságot. „Bármikor visszaállítható, bár jelenleg sem a minisztérium, sem a vezérkar nem tervez ilyet” – fogalmazott a miniszter.

Bejelentette: idén is folytatják a civilek és a tartalékosok honvédelmi képzését célzó, tavaly ősszel elindított önkéntes tanfolyamokat, egyúttal a hadsereg személyzeti tartalékainak fejlesztését és működésük módosítását is tervezik.

Ezeket a terveket Kosiniak-Kamysz a demográfiai változásokkal, az újoncok várhatóan csökkenő számával indokolta.

A tartalékosok egy önként jelentkező részét úgynevezett magas készültségű kategóriába sorolják, ők rendszeres gyakorlatokon fognak részt venni.

A lengyel hadsereg összlétszáma a hivatásos katonákkal, a tartalékosokkal és a szintén önkéntes területvédelmi erőkkel együtt összességében 500 ezer, gyors mozgósításra képes katonát tesz ki majd – jelezte a miniszter.

A sajtóértekezleten szintén részt vevő Wieslaw Kukula vezérkari főnök elmondta: a magas készültségű tartalékosokat évente legalább egyszer ellenőrzik, képesek-e gyorsan a kijelölt alakulatuknál jelentkezni.

Egy másik, alacsonyabb készültségű kategóriába az úgynevezett állandó készenlétű tartalékosokat sorolják. Minden tartalékosnak évente legalább nyolcnapos kiképzésen kell részt vennie. Ezért, valamint a készenlét fenntartásáért bizonyos javadalmazás jár majd – mondta el a vezérkari főnök.