Függőséget okoz a TikTok?

Az Európai Bizottság előzetes megállapítása szerint a TikTok kínai tulajdonú közösségi médiavállalat függőséget okozó felhasználói felülete sértheti a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendeletet (DSA) - közölte pénteken a brüsszeli testület.

A vizsgálat 2024 februárjában indult annak értékelésére, hogy a közösségi médiavállalat megsértette-e a DSA-t a kiskorúak védelmével, a függőséget okozó műveletek, illetve káros tartalmak kockázatainak kezelésével, a reklámok átláthatóságával kapcsolatban, valamint az adatokhoz való hozzáférés területein.

A bizottsági vizsgálat szerint az olyan funkciók, mint a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás, az értesítések és a nagymértékben személyre szabott ajánlórendszer nem megfelelően felmért kockázatokat hordozhatnak a felhasználók - különösen a kiskorúak és a sérülékeny csoportok - mentális és fizikai jóllétére nézve.

A bizottság megállapítása szerint a TikTok nem vette kellően figyelembe az alkalmazás kényszeres használatára utaló fontos mutatókat, így például azt, hogy a kiskorúak mennyi időt töltenek az applikációval éjszaka, milyen gyakran nyitják meg az alkalmazást, illetve más, a túlzott használatra utaló jelzéseket.

Az uniós végrehajtó testület szerint a TikTok által alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések - így az időkorlátozó és szülői felügyeleti eszközök - nem bizonyultak kellően hatékonynak.

A bizottság értékelése szerint ezek az eszközök könnyen figyelmen kívül hagyhatók, kevés akadályt jelentenek a használat csökkentésében, illetve a szülői beállítások alkalmazása túlzott terhet és digitális jártasságot igényelhet.

A testület jelenlegi álláspontja szerint a TikToknak alapvető változtatásokat kellene végrehajtania szolgáltatása kialakításában, például a végtelen görgetés fokozatos megszüntetésével, hatékony - akár éjszakai - képernyőidő-szünetek bevezetésével, valamint az ajánlórendszer módosításával.

Az előzetes megállapítások nem jelentenek végleges döntést. A TikToknak lehetősége van reagálni a bizottság észrevételeire.

Amennyiben az Európai Bizottság végleges döntésében is jogsértést állapít meg, úgynevezett nem-megfelelési határozatot hozhat, amelynek nyomán a szolgáltatóval szemben a jogsértés súlyától és időtartamától függően, akár a globális éves árbevétel legfeljebb 6 százalékát elérő bírság is kiszabható.

A szlovén kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta, hogy jogszabályt dolgozzanak ki a 16 éven aluli gyermekek közösségimédia-használatának korlátozására - közölte Matej Arcon miniszterelnök-helyettes a kabinet ülése után.

Kiemelte: a kezdeményezést az oktatási tárca vezeti, a javaslatok kidolgozásába iparági szakértők és a digitális átalakításért felelős minisztérium is bekapcsolódik az intézkedések elfogadása előtt.

Arcon szerint a gyermekek és a 16 év alatti fiatalok közösségimédia-használatának negatív hatásait megelőzni kívánó jogszabály előkészítését más országok hasonló lépései inspirálták.

A kormány a tartalommegosztással foglalkozó közösségi platformok szabályozását tervezi, és egyelőre a 16 éven aluliak hozzáférésének korlátozását célozza

- mondta, megnevezve egyebek mellett a TikTokot és a Snapchatet.

Hozzátette: a jogszabályi keretet szakértői véleményekkel egészítik ki, és előkészítik a hálózatok korlátozásának jogalapját a gyermekek és fiatalok védelme érdekében.

A 16 éven aluliakra vonatkozó közösségimédia-tilalom decemberi ausztráliai bevezetése nyomán Európában több országában erősödött a hasonló lépések iránti igény.

Franciaország, Dánia és Görögország konkrét intézkedésekkel jár az élen, Spanyolország és Portugália pedig ezen a héten jelentett be életkori korlátozásokat.

Uniós szinten is megjelentek a szigorúbb felügyeletre és korlátozásokra irányuló felhívások. Az Európai Parlament tavaly novemberben elfogadott, nem kötelező erejű állásfoglalásában a közösségi média, a videómegosztó platformok és a mesterségesintelligencia-eszközök önálló használatára 16 éves korhatár bevezetését szorgalmazta, a 13-16 évesek számára szülői vagy gondviselői hozzájárulással.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavaly szeptemberben szintén egy uniós szintű korhatár megfontolását sürgette, és szakértői testület felállítását jelentette be további javaslatok kidolgozására - emlékeztetett a szlovén média.

Az Európai Parlament néhány napja elfogadott nem jogalkotási jelentésében európai uniós szinten egységesen 16 évben határozná meg a közösségimédia-platformok, videómegosztók és mesterséges intelligencián alapuló digitális társalkalmazások használatának alsó korhatárát.

Az elfogadott dokumentum szerint a 13 és 16 év közötti fiatalok csak szülői engedéllyel férhetnének hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz.

A képviselők szerint a kiskorúakat egyre súlyosabb fizikai és mentális egészségügyi kockázatok érik az online térben. A parlament ezért erősebb védelmet sürget az olyan manipulatív digitális gyakorlatokkal szemben, amelyek növelhetik a függőség kialakulásának esélyét, és rontják a gyermekek koncentrációs képességét.

A jelentésben támogatják az Európai Bizottság korhatár-ellenőrző alkalmazásra és európai digitális személyazonosságra irányuló fejlesztéseit, ám hangsúlyozzák, hogy az életkor-ellenőrző rendszereknek pontosnak kell lenniük, és meg kell őrizniük a kiskorúak magánszféráját. A testület ugyanakkor emlékeztet arra, hogy mindez nem mentesíti a platformokat a felelősség alól, amelyeknek a szolgáltatásokat eleve biztonságosra, életkorhoz igazítva kell megtervezniük.

Az Európai Parlament emellett határozottabb fellépést vár az Európai Bizottságtól a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet végrehajtása érdekében. A képviselők szerint szükség van a függőséget okozó online funkciók visszaszorítására, valamint a szabályokat tartósan megszegő platformok akár teljes betiltására is.

A javaslat kitér a célzott hirdetések, az influenszer marketing és más manipulatív technikák korlátozására, illetve arra, hogy a szerencsejátékszerű elemeket a jövőben ne lehessen kiskorúak számára elérhetővé tenni. A képviselők sürgetik továbbá a mesterséges intelligencia által jelentett etikai és jogi kihívások kezelését, különösen a deepfake-tartalmak, az MI-alapú virtuális társak és a nem kívánt, manipulált felvételeket készítő alkalmazások miatt.

Spanyolország megtiltaná a 16 év alattiak hozzáférését a közösségi médiához, és további intézkedéseket tervez a biztonságos, demokratikus, alapvető jogokat tiszteletben tartó digitális környezet garantálására - jelentette be a spanyol kormányfő Dubajban, a kormányközi világtalálkozó (WGS) plenáris ülésén.

"A közösségi média bukott állammá vált, ahol a törvényeket figyelmen kívül hagyják, a bűncselekményeket tolerálják, a dezinformáció többet ér, mint az igazság, és a felhasználók fele gyűlöletkeltő támadásoknak van kitéve" - fogalmazott Pedro Sánchez.

A miniszterelnök hangsúlyozta kormánya elkötelezettségét a kiskorúak védelme és a közösségi média ellenőrzésének megerősítése iránt, amelynek érdekében ötpontos intézkedéscsomagot készül elfogadni jövő heti ülésén.

A hozzáférési tilalom bevezetése mellett kötelezni fogják a digitális platformokat hatékony életkor-ellenőrző rendszerek alkalmazására, valamint az algoritmusok manipulálását bűncselekménynek minősítenék, a platformok vezetőit pedig jogilag felelőssé tennék az általuk irányított felületeken elkövetett jogsértésekért, ha nem távolítják el a törvénysértő vagy gyűlöletkeltőnek ítélt tartalmakat.

"A gyűlöletet túl sokáig láthatatlannak és számszerűsíthetetlennek tartották, de ezt meg fogjuk változtatni egy olyan eszközzel, amely a jövőbeli szankciók meghatározásának alapját képezi, mert a gyűlölet terjesztésének ára van" - mondta, ismertetve a "gyűlölet- és polarizációs lábnyom" követésére alkalmas rendszer tervezett bevezetését, amely feltárja, hogyan táplálják a digitális platformok a megosztottságot és erősítik fel a gyűlöletet.

Pedro Sánchez beszámolt arról is, hogy Spanyolország koalícióra lépett öt másik európai állammal, hogy összehangolt és hatékony módon, nemzetközi szinten is előmozdítsa a közösségimédia-platformok szigorúbb, gyorsabb és hatékonyabb szabályozásának végrehajtását.

Az európai országok közül elsőként Görögország jelentette be tavaly októberben, hogy korlátozza a kiskorúak hozzáférését a közösségi médiához, idén január végén pedig a francia Nemzetgyűlés fogadott el első olvasatban egy hasonló tartalmú törvényjavaslatot.

Az Európai Bizottság iránymutatása tavaly nyár óta teszi lehetővé a közösségi hálózatokhoz való hozzáférés nemzeti jogban történő szabályozását.

Ausztrália lett a legújabb ország, amely megtiltotta a TikTok használatát a kormányzati eszközökön, a kínai tulajdonú videómegosztó alkalmazást övező kiberbiztonsági aggályok miatt. Az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia és Új-Zéland – amelyek Ausztráliával együtt alkotják az úgynevezett Öt Szem hírszerzési információmegosztó partnerséget – az elmúlt hetekben szintén hasonló lépéseket tett a TikTok ellen.

A TikTok tagadja azokat a vádakat, amelyek szerint több felhasználói adatot gyűjt, mint más közösségi platformok, és félrevezetőnek nevezte a tiltásokat, mivel szerinte arról bizonyítékok hiányában döntöttek az érintett országok. A platform a kínai technológiai óriás, a ByteDance tulajdonában van, azonban következetesen azt állítja, hogy működése független, és nem oszt meg semmilyen információkat a kínai kormánnyal. Állítása szerint jelenleg is dolgozik azon a projekten, melynek keretében a jövőben az amerikai felhasználói adatokat Texasban tárolja, ezzel teljesen Kína hatókörén kívülre helyezve őket.

Ennek ellenére számos ország továbbra is szkeptikus a platform Pekinghez fűződő viszonyával kapcsolatban. Nem tesz jót ennek a megítélésnek az sem, hogy jó néhány nyugati technológiai cég, köztük az Airbnb, a Yahoo és a LinkedIn is elhagyja Kínát, vagy csökkenti ottani tevékenységét a szigorú helyi adatvédelmi törvény miatt, amely meghatározza, hogy a vállalatok miként gyűjthetnek és tárolhatnak adatokat. A kínai platform mentegetőzése sem tudott meggyőzni sok országot, akik így a TikTok betiltása mellett döntöttek

• Észtország távozó informatikai és külkereskedelmi minisztere, Kristjan Jarvan még márciusban úgy nyilatkozott, hogy nem engedik a platform használatát a kormányzati eszközökön. Azt azonban hozzátette, hogy ha egy köztisztviselő a saját, privát eszközein használja a TikTokot, azt nem fogják korlátozni.
• Az Egyesült Királyság március 16-án jelentette be, hogy a hivatalos kormányzati eszközökön bevezették a TikTok tiltását. Ezt a brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ jelentése alapján tették meg, amely szerint fennáll a kockázata annak, hogy egyes platformok érzékeny adatokhoz is hozzáférhetnek.

Az Európai Unió intézményei közül több is a TikTok tiltása mellett döntött, a március 20-án életbe lépett szabályozás szerint az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az EU Tanácsa, vagyis a három legfontosabb uniós szerv határozott úgy, hogy a képviselőknek és a személyzetnek egyaránt el kell távolítaniuk az alkalmazást a hivatalos és a privát eszközeikről is.

• Franciaországban március 24-i hatállyal minden köztisztviselő hivatali eszközeiről kitiltottak számos alkalmazást, köztük a TikTokot, a Netflixet, és az Instagramot is. Ezzel ez lett az első ország, amely a Netflixet is korlátozza. A privát eszközein viszont bármelyik dolgozó használhatja a fenti alkalmazásokat.
• Hollandia olyan formában valósította meg a tiltást, hogy a kormányzati eszközökre semmilyen alkalmazást nem lehet telepíteni, csak olyat, amelynek telepítését külön engedélyezték. A kormány nem nevesített egyetlen konkrét platformot, így a TikTokot sem, azonban kiemelte, hogy fokozott óvatossággal kell kezelni minden alkalmazást, amely olyan országokból származik, mint Kína, Oroszország, Észak-Korea vagy Irán.
• Belgium március 10-én jelentette be, hogy legalább hat hónapra kitiltja a TikTokot a szövetségi kormány tulajdonában lévő vagy általa fizetett eszközökről a kiberbiztonsággal, a magánélettel és a félretájékoztatással kapcsolatos aggodalmak miatt. Dánia március 6-án lépte meg ugyanezt.
• Olaszország még nem tiltotta ki a platformot, azonban jogsértések miatt többmilliós bírságot szabott ki rá.
• Az Amerikai Egyesült Államokban a képviselőház március 13-án elsöprő többséggel fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely szerint a TikTok pekingi székhelyű anyavállalatát arra kötelezik, hogy teljesen váljon meg amerikai részlegétől, különben országos tilalmat vezetnek be a platform ellen. A javaslatot azonban a szenátusnak is jóvá kell hagynia, amely korábban ellenezte a TikTok betiltását a szólásszabadságra hivatkozva. A kormányzati eszközökről egyébként már mind az 50 tagállam kitiltotta a TikTokot. 
• Az amerikai elnök, Joe Biden a közelmúltban elindította saját TikTok-csatornáját, ám később ő is a tiltás mellett érvelt.
• Kanada február végén tiltotta meg a kormányzati eszközökön a TikTok használatát, Justin Trudeau miniszterelnök akkor további lépéseket is kilátásba helyezett a rövid videókkal népszerűvé váló platformmal kapcsolatban.

• Új-Zéland március végétől tiltja meg a TikTokot a kormányzati alkalmazottak egy részénél, azonban a korlátozás első körben alig 500 emberre vonatkozik majd.
• India volt az egyik első ország, amely betiltotta a platformot. Az eset még 2020-ban történt, nem sokkal azt követően, hogy a vitatott himalájai határon indiai és kínai csapatok csaptak össze egymással, húsz indiai katona életét vesztette, többtucatnyian megsebesültek. India akkor úgy döntött, hogy több kínai alkalmazást is biztonsági aggályokra hivatkozva betilt, köztük a WeChat üzenetküldő alkalmazást és a TikTokot is.
• Tajvan 2022 decemberében döntött a kínai platform tiltása mellett, miután az FBI arra figyelmeztette Tajpejt, hogy az alkalmazás nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
• Pakisztán 2020 októbere óta már legalább négy alkalommal döntött a TikTok ideiglenes tiltása mellett, arra hivatkozva, hogy az erkölcstelen tartalmakat népszerűsít. Az afganisztáni tálib kormány 2022 végén határozott arról, hogy megvédi a fiatalokat a félrevezetéstől, emiatt a TikTokot, valamint a PUGB nevű, az amerikai Microsoft által fejlesztett battle royale számítógépes játékot is betiltotta.