POLITIK
Pénzügyi katasztrófa fenyeget.
Ukrajnának már áprilisban nem lesz miből fedeznie a költségvetési kiadásait, az országot pénzügyi katasztrófa fenyegeti – jelentette ki hétfőn Danyiil Hetmancev, a Nép Szolgája kormánypárt parlamenti képviselője, a törvényhozás pénzügyi bizottságának elnöke.
„Úgy érzem, hogy pénzügyi tragédia küszöbén állunk. A pénzügyminiszter is így van vele. Mert áprilisban nem lesz miből fedezni a kiadásokat” – idézte az UNIAN ukrán hírügynökség a politikust.
Az ukrán szakértők áprilist tekintik végső határidőnek az Ukrajna partnereitől várt pénzügyi segítség beérkezésére.
Jelenleg a költségvetés kiadásait több tétel esetében az év későbbi időszakaira előirányzott pénzeszközök előrehozatalával fedezik.
Hetmancev arra sürgette az ukrán parlamentet, hogy mielőbb fogadjon el több olyan adóügyi törvényjavaslatot, amelyeket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió a további finanszírozás feltételéül szabott.
Kijev jelenleg egy új, 8,1 milliárd dollár összegű, 48 hónapos futamidejű program elindításáról tárgyal az IMF-fel Ukrajna számára.
Ehhez a kijevi vezetésnek adóemeléseket tartalmazó törvényjavaslatokat kell elfogadnia.
A jelenlegi, 15,6 milliárd dollár összegű, kiterjesztett IMF-hitelprogram 2023-2027-re szól, azonban a kijevi vezetés új program elindítását kérte a Nemzetközi Valutaalaptól.
Mintegy 588 milliárd dollárba kerülhet Ukrajna gazdaságának újjáépítése a következő tíz évben – közölte a Világbank, az ENSZ, az Európai Bizottság és az ukrán kormány hétfőn, az ukrajnai háború kezdetének negyedik évfordulója előtt egy nappal kiadott jelentésében.
A 2022. február 24. és 2025. december 31. közötti időszakot vizsgáló friss értékelés 12 százalékos növekedést mutat az előző évi becsléshez képest, részben az energetikai infrastruktúrában keletkezett károk 21 százalékos emelkedése miatt. A tanulmány nem tartalmazza az ukrán energiaipari létesítmények elleni januári és februári orosz támadások következményeit, amelyek miatt több tízezer ember maradt fűtés, áram és víz nélkül az elmúlt évtized egyik leghidegebb telén. A legsúlyosabban a lakásszektor, a közlekedés és az energiaszektor érintett. A károk elsősorban a frontvonal menti térségekben és Kijev környékén koncentrálódnak.
A háború következtében a bruttó hazai termék reálértéken 21 százalékkal alacsonyabb az invázió előtti 2021-es szintnél.
Ha a harcok idén is folytatódnak, a GDP-növekedés 2 százalék körül alakulhat, egy év végi tűzszünet esetén 2027-ben 4, 2028-ban 4,5 százalékos bővülés várható – szerepel az értékelésben.
Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes közölte: az újjáépítés és helyreállítás teljes költsége a következő évtizedben közel 588 milliárd dollár lehet, ami csaknem háromszorosa az ország 2025-re előre jelzett nominális GDP-jének. Hozzátette: az ukrán lakosság az energetikai infrastruktúrát és lakóépületeket érő orosz támadások ellenére is kitart.
A legnagyobb károk a lakásszektorban keletkeztek: a teljes lakásállomány 14 százaléka megrongálódott vagy megsemmisült, ami 61 milliárd dolláros veszteséget jelent. A vasúti és más közlekedési ágazatokban a károk 40,3 milliárd dollárt, az energiaszektorban 25 milliárd dollárt tesznek ki; egyes térségekben napi akár 18 órás áramszünetek is előfordultak. A társadalmi-gazdasági veszteségek összértéke 667 milliárd dollár, ami 13 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
Az ukrán kormány idén mintegy 15,25 milliárd dollárt különített el újjáépítési programokra, Ukrajna és partnerei 2022 februárja óta 20,3 milliárd dollárt fordítottak sürgősségi helyreállításra.
A jelentés szerint célzott reformokkal – a verseny erősítésével, az informális gazdaság visszaszorításával és az állami szerepvállalás mérséklésével – a magánszektor az újjáépítési igények akár 40 százalékát fedezhetné, elsősorban a mezőgazdaságban, az iparban és a turizmusban.
A jelentés szerint jelenleg több mint 6 millió ukrán él menekültként külföldön, további 4,6 millióan pedig az országon belül kényszerültek lakóhelyük elhagyására.
Az ENSZ ukrajnai humanitárius koordinátora hangsúlyozta: a menekültek hazatérésének ösztönzése, a veteránok társadalmi reintegrációja és a nők munkaerőpiaci részvételének bővítése kulcsfontosságú Ukrajna gazdasági jövője szempontjából.
„Ukrajna legfontosabb erőforrása az emberei” – fogalmazott.
Ukrajnának további legalább 250 ezer katona mozgósítására és lényegesen erősebb fegyverzetre lenne szüksége ahhoz, hogy érdemben megváltoztassa a fronton kialakult helyzetet – írta a The Times ukrán katonai és NATO-forrásokra hivatkozva.
A lap szerint az ukrán hadsereg a front legtöbb szakaszán létszámban és fegyverzetben is alulmarad az orosz erőkkel szemben. Különösen kevés a drónpilóta és az őket védő egységek száma, miközben Oroszország teljes mértékben kihasználja technikai, műveleti és stratégiai előnyeit – közölte a Strana ukrán hírportál.
Egy NATO-forrás úgy fogalmazott:
„Ahhoz, hogy Ukrajna győzni tudjon, vagy legalább megváltoztassa a háború menetét, minimum 250 ezer további katonára és sokkal erősebb fegyverekre van szüksége.”
Korábban a The New York Times is arról írt, hogy az ukrán hadsereg létszámhiány miatt nem képes a teljes frontvonal megtartására. Az elmúlt év nagy részében az ukrán erők elsősorban a donyecki térség városainak védelmére összpontosítottak, amelyeket Oroszország a háború lezárásának feltételeként követel.
A jelentések szerint egyre több nyugati politikus is szkeptikus a háború kimenetelével kapcsolatban: Olaszország védelmi minisztere például nem tartja valószínűnek Ukrajna győzelmét, és a harcok befejezésére szólított fel.
Orbán Viktor: Az Európai Unió megfinanszíroz nyolcszázezer újabb halottat és hadirokkantat
Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a békéscsabai háborúellenes gyűlésen elmondta: „Minden héten meghal vagy hadirokkanttá válik 9 ezer ember. Minden héten. Ennyi feleség, ki tudja hány gyerek, ennyi özvegy, 9 ezer. Ha megszorozzák néggyel, hogy a havi számot megkapják, az 36 ezer ember havonta. Ha azt beszorozzák 12-vel, amennyi hónap van egy évben, akkor a 400 ezer áldozatnál vagyunk, ez a háború négy éve tart. És ki tudja, meddig tart még? És az Európai Unió közben arra büszke, hogy ad annyi pénzt az ukránoknak, hogy még legalább két évig harcoljanak. Megfinanszíroz nyolcszázezer újabb halottat és hadirokkantat.”
Közlése szerint a frontról érkező jelentésekből az látszik, hogy a két oldalon minden héten meghal vagy rokkanttá válik nagyjából 9 ezer ember, ami éves szinten több mint 400 ezer főt jelent. Majd azt mondta: az amerikaiak békét akarnak, de az európai vezetők a háború folytatását akarják. Ezt követően kanyarodott vissza oda, hogy Ukrajna mindent bevet azért, hogy megkapja az Európai Unió pénzét és az uniós tagságot, amit Magyarország nem támogat. „Már most így viselkednek, mi lenne, hogyha bent lennének” – kérdezte, hozzáfűzve azt is: ha Ukrajna az Európai Unió tagja lenne, akkor közvetlenül bevonódna a háborúba a többi ország is. A beszédről a hirado.hu is beszámolt, amely ide kattintva érhető el.
Ripost hírek
