Az európaiak többsége veszélyben érzi magát és az országát

Az európai uniós lakosság egyre inkább úgy érzékeli, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben veszély fenyegeti országukat, többségük az Európai Uniót bízná meg a védelem megerősítésével - derült ki az Európai Bizottság megbízásából készített, pénteken közzétett Eurobarométer-felmérésből.

A brüsszeli közlemény szerint a felmérés célja az volt, hogy felmérje az uniós tagállamok állampolgárainak biztonságérzetét, az Európai Unióba mint védelmi szereplőbe vetett bizalmukat, valamint támogatásukat a kollektív védelembe való fokozott beruházáshoz.

A felmérés szerint az európaiak 68 százaléka gondolja úgy, hogy országa veszélyben van. Országukra nézve fenyegetést leginkább a francia (80 százalék), a holland és a dán (mindkettő 77 százalék), valamint a ciprusi és a német (mindkettő 75 százalék) lakosok éreznek. Emellett a megkérdezettek 42 százaléka gondolja úgy, hogy személyes biztonsága veszélyben van. A felmérésben az áll, hogy a magyar válaszadók 55 százaléka szerint van veszélyben az ország.

Az európaiak többsége, 52 százaléka bízik abban, hogy az EU megerősíti a biztonságot és a védelmet, különösen olyan országokban, mint Luxemburg (76 százalék), Portugália (74 százalék), Ciprus (73 százalék) és Litvánia (71 százalék). A magyar válaszadók 59 százaléka vélekedett így.

A válaszadók 74 százaléka volt elégedett az EU védelmi beruházásainak jelenlegi szintjével, vagy vélte úgy, hogy növelni kell a kiadásokat. Az unió védelmi szintjével Litvániában (90 százalék), Portugáliában (89 százalék), Finnországban (83 százalék), Spanyolországban (80 százalék), valamint Dániában és Magyarországon (mindkettő 78 százalék) voltak a legelégedettebbek.

Az európaiak 53 százaléka szerint a biztonság és a védelem az uniós űrpolitika kulcsfontosságú prioritása is, ezt követi a környezetvédelem és az éghajlat-politika (36 százalék), valamint az európai ipar versenyképessége és növekedése (31 százalék)- derült ki a felmérésből.

Az uniós tagállamok állampolgárai szerint az Európai Uniónak elsősorban a védelemre és a biztonságra, valamint a versenyképességre, a gazdaságra és az iparra kell összpontosítania, hogy helyzetét megerősítse világban - derült ki az Európai Parlament (EP) megbízásából készített és szerdán közzétett Eurobarométer-felméréséből.

A felmérés szerint az Európai Unió úgy tudná érdemben kezelni a kihívásokat és megerősíteni pozícióját a világban, ha a védelemre és a biztonságra (37 százalék), valamint a versenyképességre, a gazdaságra és az iparra (32 százalék) koncentrálna.

A geopolitikai bizonytalanságok közepette az európaiak 68 százaléka nagyobb szerepet szánna az EU-nak a polgárok globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelmében.

A megkérdezettek 90 százaléka mondta azt, hogy az uniós országoknak egységesebben kell fellépniük. A válaszadók 77 százaléka szerint az EU-nak több eszközre lenne szüksége a jelenlegi globális kihívások kezeléséhez.

A magyar válaszadók 61 százaléka szintén nagyobb szerepet szánna az EU-nak a globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelemben. A válaszadók 88 százaléka mondta azt, hogy az EU országainak egységesebben kellene fellépniük. A magyar válaszadók 82 százaléka gondolta úgy, hogy az EU-nak több eszközre lenne szüksége a jelenlegi globális kihívások kezeléséhez.

Arra a kérdésre, hogy mivel foglalkozzon leginkább az Európai Parlament, a megkérdezettek az inflációt, az árak és a megélhetési költségek emelkedését (41 százalék), a védelmet és a biztonságot (34 százalék), valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (31 százalék) jelölték meg az első helyeken.

A magyar válaszadók szerint a versenyképesség, gazdaság és ipar (36 százalék) mellett az élelmiszer-biztonság és mezőgazdaság (35 százalék) az terület, amelyre az EU-nak leginkább összpontosítania kellene ahhoz, hogy megerősítse pozícióját a világban.

A védelem és biztonság témakörét a válaszadók 29 százaléka tartotta fontosnak, és szintén 29 százalék volt azok aránya, akik az energiafüggetlenség, erőforrások és infrastruktúra területét jelölték meg.

Arra a kérdésre, hogy mely területeket kezelje az Európai Parlament prioritásként, a magyar válaszadók elsősorban az inflációt, és az árak és a megélhetési költségek emelkedését (46 százalék), a gazdaság támogatását és új munkahelyek teremtését (37 százalék), és a közegészségügy nagyobb támogatását (33 százalék) jelölték meg.

Az európaiak 91 százaléka vélekedett úgy, hogy az Európai Parlamentet megfelelően el kell látni információkkal és eszközökkel ahhoz, hogy ellenőrizni tudja az uniós kiadásokat. Ezen túlmenően az európaiak 85 százaléka értett egyet azzal, hogy csak az a tagország jusson uniós pénzekhez, amelyik tiszteletben tartja a jogállamiságot és a demokratikus elveket.

A megkérdezettek 72 százaléka állította, hogy az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre. 50 százalékuk szerint ez a hatás pozitív, 31 százalékuk szerint nem kifejezetten pozitív vagy negatív, 18 százalékuk szerint pedig negatív.

A válaszadók 73 százaléka szerint országuknak előnyére vált az uniós csatlakozás. Magyarázatként azt jelölték meg, hogy az Európai Unió nagyban hozzájárul a béke és a biztonság fenntartásához (37 százalék), szorosabbá teszi a tagállamok közötti együttműködést (36 százalék), és segíti a gazdasági növekedést (29 százalék).

Magyarországon a válaszadóknak 73 százaléka állította azt, hogy az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre. 45 százalékuk szerint ez a hatás pozitív, 42 százalékuk szerint nem kifejezetten pozitív, de nem is negatív, és 13 százalékuk szerint negatív.

A magyar válaszadók 75 százaléka gondolta úgy, hogy Magyarországnak előnyére vált az uniós tagsága, leginkább azért, mert az EU új munkalehetőségeket nyújt a magyar embereknek (41 százalék), hozzájárul gazdasági növekedéshez Magyarországon (33 százalék) és javítja az együttműködést Magyarország és az EU többi országa között (27 százalék) - derült ki a felmérésből.

A megkérdezettek 43 szeretné, ha az uniós költségvetést védelemre és biztonságra, valamint foglalkoztatásra, szociális ügyekre és közegészségügyre (42 százalék), továbbá oktatásra, képzésre, ifjúságra, kultúrára és médiára (34 százalék) fordítanák.

Az európaiak szerint a biztonság és a védelem mellett az EU-nak további intézkedéseket kell hoznia a gazdaság (29 százalék), a migráció (24 százalék), valamint az éghajlat és a környezetvédelem (24 százalék) területén.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a válaszadók 80 százaléka egyetért azzal, hogy az EU-ba fogadják a háború elől menekülőket. 76 százalékuk támogatja az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és humanitárius támogatást. 72 százalékuk támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciókat. 60 százalékuk egyetért azzal, hogy az EU tagjelölti státuszt adjon Ukrajnának. 59 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy az EU finanszírozza katonai felszerelések beszerzését és szállítását Ukrajna számára.

A válaszadók 77 százaléka gondolja úgy, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja fenyegetést jelent az EU biztonságára nézve.

A felérés szerint a megkérdezettek 41 százaléka szerint a béke az az érték, amely a leginkább jellemzi az EU-t. Ezt a demokrácia (33 százalék), valamint a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartása (28 százalék) követi.

Közölték továbbá, hogy az Európai Unióba vetett bizalom szintje 2007 óta nem volt olyan magas, mint idén tavasszal (52 százalék). Ez a mutató a 15-24 éves fiatalok körében a legmagasabb (59 százalék) - írták.

Az európaiak 36 százaléka bízik saját kormányában, 37 százalékuk pedig a nemzeti parlamentjében.

A válaszadók háromnegyede (75 százalék) állította, hogy "uniós polgárnak" érzi magát. Emellett tízből több mint hatan (62 százalék) derűlátóak az EU jövőjét illetően.

Az Eurobarométer-felmérés szerint a közös valuta mind az EU-ban (74 százalék), mind az euróövezetben (83 százalék) támogatottságot élvez. Az európai gazdaság helyzetét az európaiak 44 százaléka tartja jónak, 48 százaléka pedig rossznak. A válaszadók 43 százaléka úgy gondolja, hogy az európai gazdasági helyzet stabil marad a következő 12 hónapban.

"A megkérdezettek 69 százaléka ért egyet abban, hogy az Európai Unió a stabilitás helye egy zavaros világban" - fogalmaztak.

Az európaiak 86 százaléka ért egyet azzal, hogy a vámtarifák emelése káros a világgazdaságra nézve. Mindazonáltal, ha más országok növelik az EU-ból származó behozatalra kivetett vámokat, a válaszadók 80 százaléka gondolta úgy, hogy az EU-nak viszontvámokat kell kivetnie érdekeinek védelmében - derül ki az Európai Bizottság felméréséből.