A migrációs kérdést önmagában a határkerítés nem oldja meg

A nagy tömegű illegális migráció megállítása összetettebb feladat, mint egy fizikai határzár, hiszen jogi eszközök, rendőri, katonai erők nélkül eredményesség nem képzelhető el - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója vasárnap az M1 aktuális csatornán, amikor a Tisza Párt programbemutatóján elhangzottakra is reagált.

Bakondi György arra a felvetésre, hogy a Tisza Párt szombati programbemutatója szerint az ellenzéki párt megtartaná a déli határkerítést, azt mondta:

Magyarországon kialakult az a rendszer, amelynek lényege, hogy a határt egyetlen migráns sem lépheti át, és a menekültkérelmet csak a határon kívül - például egy Szerbiában levő magyar nagykövetségen - lehet benyújtani. Ezt követően csak az léphet be legálisan az országba, aki pozitív választ kapott a magyar jogszabályok alapján meghozott magyar hatósági döntésre

- húzta alá.

Úgy vélekedett: nehéz elképzelni, hogy a mai magyar migrációs politikát minden szempontból támadó európai uniós rendszer tudomásul venné, ha egy esetleges új kormány továbbra sem hajtaná végre a migrációs paktumot. Annak pedig éppen az a lényege, hogy be kell engedni a határhoz érkezőket, s számukra egy 23 ezer fő befogadására alkalmas migránstábort kell létrehozni.

Az Európai Unió álláspontja ugyanis, hogy "be kell fogadnunk" a határunkhoz érkezőket, mondta, s őket magyar területen levő menekülttáborokba kell elhelyezni a migrációs menekültkérelmük elbírálásáig. Mivel azonban általában a migránsok összes adata - okmányok hiányában - bemondáson alapszik, senkiről nem lehetne tudni, honnan jött, esetlegesen hova lehetne visszatoloncolni - magyarázta.

Felidézte,

2015-ben már láthatták a magyarok, mivel jár az a módszer, amit Brüsszel kínál, hiszen sokak számára volt megtapasztalható a menekülttáborokban lévők viselkedése Debrecenben és Bicskén, illetve a Keleti pályaudvaron tömegesen megjelenő bevándorlók esetében is.

Hangsúlyozta: "elsőrangú belbiztonsági kérdés Magyarországon" a migráció által okozott problémák megelőzése, ezek a problémák ugyanis olyan jövőképet festenek föl, amely "ellentétes a magyar nemzeti érdekkel, a biztonsághoz szokott magyar emberek érdekeivel" - fogalmazott.

Mint mondta, érdemes a realitásokból kiindulni, azokat a tényleges eredményeket kell figyelembe venni, amelyek szerint "sikerre vezetett a magyar migrációs politika", reményei szerint pedig ezt megfontolva hoznak majd a választók döntést az április 12-i választásokon.

A migrációs helyzet megoldása tíz év óta változatlanul az, hogy a külső határokat őrizni kell, továbbra sem szabad megengedni az illegális áthaladást, a menekültkérelmeket pedig a haton kívül, külső területen, esetünkben a magyar nagykövetségeken lehet benyújtani - erről beszélt a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtök reggel a TV2 Mokka című műsorában.

Bakondi György hangsúlyozta: Magyarország ezt a gyakorlatot eredményesen folytatja tíz éve, ezért nincs szükség új megoldásokon gondolkozni. Szerinte ugyanis azoknak a megoldásoknak, amelyeket Nyugat-Európában az elmúlt tíz évben követtek, súlyos következményei lettek. Noha a nemzetállamok mindegyike elkezdett védekezni, és különféle korlátozó intézkedéseket vezettek be a lakosság nyomására, az Európai Unió továbbra is a júniusban hatályba lépő migrációs paktum végrehajtásában gondolkodik - mutatott rá.

Emlékeztetett: a közelmúltban fogadták el a migrációs paktum stratégiai dokumentumát, amely tartalmazza, hogy milyen menekülttáborokat kell létesíteniük, milyen eljárásrendet kell követniük a tagállamoknak.

"Ebben tulajdonképp arról van szó, hogy be kellene engednünk azokat, akik menekültstátuszt szeretnének kapni, illetve kvóták szerint olyan államokból, ahol sokan vannak, áthelyeznének ide magyar területre is illegálisan érkezetteket, akiknek a menekültkérelmét itt kellene elbírálnunk"

- mondta a főtanácsadó.

Hozzáfűzte: ennek a következményeit, tapasztalatait már 15 évvel ezelőtt megláttuk, minden magyar megtapasztalta, hogy milyen az, amikor Bicskén vagy Debrecenben menekülttábor van, illetve milyen az, amikor például a Keleti pályaudvaron táboroznak az illegálisan érkezettek, és emiatt súlyos közbiztonsági helyzet alakul ki.

Bakondi György úgy fogalmazott:

"a magyar kormány annak idején bátran döntött a kérdésben, felvállalta, hogy Európában egyedüliként, a szüntelen politikai nyomás ellenére is ezt az utat járjuk, nem kívánunk változtatni, ragaszkodunk ahhoz bevált megoldáshoz, ami a magyar nemzeti érdeknek megfelel és a magyar emberek biztonságát szolgálja".

A belbiztonsági főtanácsadó a műsorban rámutatott: a kerítésépítés gyakorlatát Európában több ország is átvette, kerítés a bolgár-török, a spanyol-marokkói határon, Anglia és Franciaország között az alagútnál is építettek kerítést, illetve léteznek más megoldások is, az olaszok például Albániában hoztak létre tábort, ahová elszállítják azokat, akik menekültkérelmet akarnak benyújtani.

Felidézte azt is, hogy Németországban például lezárták a belső schengeni határokat, jelentősen megnövelték a határrendőrség létszámát, nem hajlandók beengedni olyanokat, akik ott akarják benyújtani a menekültkérelmüket, illetve csökkentették a migránsok szociális ellátórendszerből való részesedését, valamint korlátozták a családegyesítés lehetőségét is.

Bakondi György kiemelte: az Európában a migrációval kapcsolatban meghozott különféle intézkedéseknek az az oka, hogy valamit tegyünk, mert nagyon rossz a helyzet. "A migráció és a háború ügyében is csak egyszer lehet rossz döntést hozni, és annak a visszacsinálása sajnos már nem lehetséges" - emelte ki.

Hozzátette: Európa azon nagyvárosaiban, ahol az illegálisan érkezettek létszámaránya már 30-35 százalékos, már tömeges kitoloncolásokra lenne szükség, miközben azt sem tudják, honnan jöttek, hiszen adataik bemondáson alapulnak, mert nem voltak okmányaik; ez a helyzet nagyon súlyos körülményeket alakított ki.

Európában korábban a migrációt humanitárius kérdésnek tekintették, most éppen a szolidaritást teszik hívószóvá. Az, hogy szolidárisak legyünk, és olyan megoldásokhoz járuljunk hozzá, amelyek ellentétesek minden magyar ember érdekével, számunkra továbbra is elfogadhatatlan

- mondta a kormányfő belbiztonsági főtanácsadója.

"Ráadásul 2015-ben megkérdeztük a magyar embereket, akiknek 83 százaléka azt mondta, hogy állítsuk meg a migrációt. Éppen ezért ragaszkodunk a bevált magyar gyakorlathoz, mert ez szolgálja a biztonságot, amely a lakosságnak is érdeke, a gazdasági fejlődés szempontjából is fontos, illetve a mindennapok élhetőségének is a feltétele" - fejtette ki a TV2 Mokka című műsorában Bakondi György.

Magyarországnak jövő évre egy 23 ezer fős migránstábort kellene fölállítania és befogadnia azokat, akikről Brüsszelben úgy gondolják, hogy itt jó helyük lenne. Mi azt gondoljuk, hogy megtaláltuk a megoldást a migrációs helyzetre - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna  reggeli műsorában.

Bakondi György a migrációs paktummal kapcsolatban kijelentette, hogy az egy bonyolult jogszabály, amely szerint "szolidaritás" jelszó alapján az Európai Unió azon országaiból, ahol sok illegális bevándorló van, kvóták szerint át kell csoportosítani embereket azokba az országokba, ahol nincsenek, vagy ahol kevesebben vannak.

Hangsúlyozta, hogy

hazánk más utat jár, a 2015-ben - a lakosság nagy arányú támogatása mellett - bevezetett intézkedések működnek: a fizikai és jogi határzár, valamint a rendőri és katonai erők jelenléte garantálni tudja a belső rendet és biztonságot. Nem véletlen az, hogy a Magyarországra érkező külföldiek szinte kivétel nélkül örülnek annak, hogy sötétedés után is lehet az utcán sétálni

- jegyezte meg.

A főtanácsadó a bolgár-török határra induló újabb magyar rendőri kontingenssel kapcsolatban jelezte: a kormány azt gondolja, hogy hazánktól minél távolabb kell feltartóztatni a migránsokat, hogy a déli határra kisebb arányban érkezzenek.

Ennek érdekében az észak-macedón-szerb határszakaszon hosszú ideje teljesítenek szolgálatot magyar rendőrök, és egy ideje, mióta Bulgária része lett a schengeni térségnek, a bolgár-török határon osztrák és román rendőrökkel közösen járőröznek magyar rendőrök, ezáltal korlátozva a balkáni útvonalon mozgó tömeget.

Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy egy tavalyi felmérés szerint az Európába érkező illegális migránsok túlnyomó része fiatal férfi volt, akik többnyire katonai tapasztalattal rendelkeznek.

Ők úgy gondolják az induláskor, hogy a fizikai nehézségeket, veszélyeket jobban elviselik, mint a gyerekek vagy az asszonyok, és az a terv, hogyha valamilyen módon megteremtik az életfeltételeket, akkor családegyesítés révén követhetik őket a családtagok. Ez az elmúlt tíz évben valóban így is történt - mutatott rá.

A főtanácsadó megjegyezte:

mindez a nemzetállamoknál a közbiztonság jelentős romlásához vezetett, a lakosság pedig egyre inkább politikai nyomást gyakorol az adott államok vezetésére, hogy valamit tegyenek ez ellen.

Többnyire a határőrizetet erősítették meg, csökkentették a szociális juttatásokat, korlátozták a családegyesítéseket, illetve igyekeznek minél több bűnelkövetőt kiutasítani - említett példákat az intézkedésekre.