POLITIK
Nem állnak le...
Az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban az utóbbi egy napban elfoglalta a Dnyipropetrovszk megyei Bratszke települést - közölte csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium.
A hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak törni, és mintegy 1180 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel az ukrán energetikai és kikötői infrastruktúrának a hadsereg céljaira használt több objektumát, valamint több drónösszeszerelő műhelyt, drón-, lőszer- és anyagi-műszaki raktárakat, egy harckocsit és 13 egyéb páncélozott harcjárművet, továbbá 142 repülőgéptípusú drónt.
Igor Kimakovszkij, a "Donyecki Népköztársaság" vezetőjének tanácsadója a Szolovjov LIVE médiacsatornán kijelentette, hogy az orosz erők dél felől folytatják a benyomulást Kosztyantinivka városba. Szergej Lebegyev, a "mikolajivi föld alatti mozgalom koordinátora" azt állította a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy egy orosz csapás megölte egy diverzánsakciókra szakosodott ukrán elitosztag katonáit, akiket brit katonák képeztek ki.
Lebegyev szerint a több tucat halott között nyolc külföldi tiszt volt, legkevesebb két amerikai.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Megsebesült Dmitrij Pankov, a belgorodi régió Grajvoroni járásának vezetője, állapota közepesen súlyos.
Pankov egy ukrán dróntámadás következményeit mérte fel, és éppen egy nőnek segített, akinek autóját a pilóta nélküli repülőszerkezet megrongálta, amikor a megismételt dróncsapás történt.
Lipeck megye elöljárósága arról tett bejelentést, hogy az Uszmanyi járásban háromnapos küzdelem után sikerült elfojtani a tüzet egy olajtárolóban.
Az Ukrajnának nyújtandó amerikai biztonsági garanciákról szóló kétoldalú dokumentum lényegében készen áll arra, hogy legfelsőbb szinten véglegesítsék – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a Facebookon.
Az államfő ezt azután mondta, hogy meghallgatta Rusztem Umerovnak, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkárának beszámolóját az ukrán küldöttség és az amerikai kormány képviselőinek franciaországi tárgyalásairól.
„A megállapodás gyakorlatilag készen áll arra, hogy az Egyesült Államok elnökével legfelsőbb szinten véglegesítsük. Fontos, hogy Ukrajnának továbbra is sikerül összehangolnia az európai és az amerikai küldöttség munkáját, és közösen megvitattuk többek között az ország újjáépítéséről és a gazdasági fejlődésről szóló dokumentumokat is”
– fejtette ki Zelenszkij.
Mindazonáltal Ukrajna elnöke nem közölte, hogy mikor kerülhet sor konkrétan a Donald Trump amerikai elnökkel való találkozójára, amelynek célja a biztonsági garanciákról szóló dokumentum végleges jóváhagyása lenne. Az államfő hozzátette, hogy Párizsban „megvitatták a háború befejezésének alapvető keretére vonatkozó összetett kérdéseket is, és az ukrán fél bemutatta a dokumentum véglegesítésének lehetséges változatait”.
„Tisztában vagyunk azzal, hogy az amerikai fél kommunikálni fog Oroszországgal, és várjuk a visszajelzést arról, hogy az agresszor valóban kész-e lezárni a háborút”
– emelte ki Zelenszkij.
„Tárgyalóküldöttségünk, miután visszatér, Kijevben beszámol a találkozók összes részletéről. Partnereinket tájékoztatjuk, milyen következményei vannak az orosz csapásoknak, amelyek egyértelműen nem azt jelzik, hogy Moszkva felülvizsgálná a prioritásait. Ebben az összefüggésben szükséges, hogy a nyomás Oroszországra ugyanilyen intenzíven növekedjen, ahogyan a tárgyalóküldöttségek dolgoznak” – hangsúlyozta.
Az ukrán elnök szerint a jövőbeli biztonsági garanciák realitását annak kell bizonyítania, hogy a partnerek már ebben a szakaszban is képesek hatékony nyomást gyakorolni Oroszországra.
Ukrán helyzetjelentés a frontról
Az ukrán Kurszk haderőcsoport csütörtökön a Facebookon azt közölte: nem felelnek meg a valóságnak azok a közlések, amelyek szerint az orosz csapatok elfoglalták az északkelet-ukrajnai Szumi megyében Andrijivkát, a település továbbra is ukrán ellenőrzés alatt áll. „Andrijivka eddig is és most is teljes mértékben a Kurszk haderőcsoport ellenőrzése alatt áll, szó sincs a település megszállásáról. Arra kérjük a lakosságot, a tömegtájékoztatási eszközöket és a véleményformálókat, hogy kritikusan viszonyuljanak a bizonytalan forrásokból származó közlésekhez és kizárólag a hivatalos információkban bízzanak meg” – hangsúlyozták közleményükben. Megjegyezték, hogy Oroszország valóban próbálja kiterjeszteni a megszállás övezetét a szumi régióban, azonban egyelőre nem jár sikerrel.
Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője egy csütörtöki tévéműsorban arról beszélt, hogy Oroszország továbbra is telepít légvédelmi rendszereket a megszállt Krím félszigetre, annak ellenére, hogy veszteségeket szenvednek el az ukrán erők csapásai következtében. „Az oroszok a jövőben is maximálisan igyekeznek megerősíteni katonai jelenlétüket a félszigeten, hiszen a Krím egyszerre szimbolikus és stratégiai jelentőségű hídfő” – hangsúlyozta. Közölte, hogy az Azovi-tengeren „az ellenség hajói ritka vendégek”, tavaly például mindössze két alkalommal hajóztak be ebbe a vízterületbe. Pletencsuk hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők nem akadályozzák a polgári hajózást.
Oroszország a nyugati katonai egységek, létesítmények és egyéb infrastruktúra ukrajnai megjelenését közvetlen biztonsági fenyegetésként fogja értelmezni és katonai célpontnak fogja tekinteni ezeket – figyelmeztetett Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön a diplomácia tárca honlapján közzétett kommentárjában.
A diplomata arra reagált, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök, valamint Emmanuel Macron francia és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő aláírt egy háromoldalú nyilatkozatot, miszerint egy tűzszünet életbe lépése után Ukrajnában katonai bázisokat és fegyverraktárakat terveznek létrehozni.
„Ezzel kapcsolatban az orosz külügyminisztérium arra figyelmeztet, hogy a nyugati országok katonai egységeinek, létesítményeinek, raktárainak és egyéb infrastruktúrájának ukrajnai elhelyezése külföldi beavatkozásnak minősül, és közvetlen biztonsági fenyegetést jelent nemcsak Oroszország, hanem más európai országok számára is”
– hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy Oroszország, miként erre többször is figyelmeztetett, ezeket legitim katonai célpontnak fogja tekinteni.
Zaharova szerint a nyugati országokból álló „tettrekészek koalíciója” és Kijev „biztonsági garanciákról” szóló dokumentuma rendkívül távol áll a békés rendezéstől, célja pedig nem a tartós béke és biztonság elérése, hanem a militarizáció folytatása, a konfliktus eszkalálása. Kifogásolta a dokumentum központi elemét, miszerint a harcok lezárulása után ukrán területre multinacionális erőket vezényelnének, amelyeket a koalíció tagjainak kell létrehozniuk az ukrán hadsereg helyreállításának elősegítése és Oroszország feltartóztatása érdekében, valamint hogy szó esik benne Ukrajna és a NATO-országok hadiipar komplexumainak további összefonódásáról is.
„Az úgynevezett koalíció és a kijevi rezsim újabb militarista nyilatkozatai valódi háborús tengelyt alakítanak ki” – írta Zaharova, megjegyezve, hogy a résztvevők tervei egyre rombolóbbak Európa jövője és lakossága szempontjából.
Megismételte azt az orosz álláspontot, miszerint az ukrajnai békés rendezés kizárólag a konfliktus kiváltó okainak megszüntetésén alapulhat.
„Konkrétan ez Ukrajna blokkon kívüli státuszának visszaállítását, demilitarizálását és nácitlanítását, valamint az emberi jogok és szabadságok, az oroszok nemzetiségűek, az orosz anyanyelvű állampolgárok és a nemzeti kisebbségek jogainak Kijev általi tiszteletben tartását jelenti. Ezenkívül Kijevnek el kell ismernie a népek önrendelkezési jogának köszönhetően kialakult jelenlegi területi realitásokat” – fogalmazott a szóvivő.
„Mindezek a célok vagy politikai-diplomáciai úton, vagy a különleges hadművelet keretében fognak megvalósulni” – tette hozzá, felhívva a figyelmet arra, hogy a harctéren a kezdeményezés az orosz fegyveres erőké.
Az Egyesült Államok leállította a tömegpusztító fegyverekkel foglalkozó ukrán központ finanszírozását
Mint arról nemrég beszámoltunk a hirado.hu-n, Donald Trump amerikai elnök elrendelte, hogy az Egyesült Államok kilépjen számos ENSZ programból, amelyek a Fehér Ház megítélése szerint ellentétesek az ország érdekeivel. A kilépés által érintett szervezetek között szerepel az Ukrán Tudományos és Technológiai Központ (UTTC) is.
Franciaország és az Egyesült Királyság legfeljebb 15 ezer katonát szándékozik Ukrajnába küldeni az úgynevezett tettre készek koalíciójának részeként, holott a két ország nemrég még egy legfeljebb 30 000 fős békefenntartó misszió kiküldéséről beszéltek – értesült a The Times.
Az ukrán Sztrana híroldal szerint a brit lapnak az ügyre rálátással bíró, de névtelenséget kérő források beszéltek erről. Azt állították, hogy
a brit katonai vezetés eredetileg 10 ezer brit katona küldését javasolta az összességében 64 ezer fős békefenntartó koalíciós erő részeként, de az ország védelmi minisztériuma ezt – a brit hadsereg jelenlegi létszámát tekintve – kivitelezhetetlennek tartotta.
Így a 10 ezer helyett várhatóan kevesebb mint 7500 brit katonát ajánlanának fel, de ez is kihívást jelent majd az Egyesült Királyság számára, amelynek csak körülbelül 71 000 kiképzett reguláris katonája van. Franciaország szintén hasonló, 7500 fős nagyságrendű kontingenssel képviseltetné magát a koalíciós erőkben.
Több forrás szerint azonban még a 15 000 fős létszám is optimista becslés a két országot tekintve.
A terv szerint a brit és francia csapatok az ukrán hadsereg kiképzésében segítenének, és felügyelnék a fegyverek és katonai felszerelések tárolására szolgáló biztonságos létesítmények építését – tették hozzá a brit lapnak nyilatkozó személyek.
A The Times forrásai emellett arról is beszéltek még: Németország készen áll arra, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajna közelébe (noha Friedrich Merz német kancellár a napokban jelezte, hogy Ukrajna területére nem akarnak katonákat vezényelni).
Az Egyesült Államok leállította a tömegpusztító fegyverekkel foglalkozó ukrán központ finanszírozását
Mint arról nemrég beszámoltak a hirado.hu-n, Donald Trump amerikai elnök elrendelte, hogy az Egyesült Államok kilépjen számos ENSZ-programból, amelyek a Fehér Ház megítélése szerint ellentétesek az ország érdekeivel. A kilépés által érintett szervezetek között szerepel az ukrán tudományos és technológiai központ (UTTC) is.
Ripost hírek
