Több tízezer európai katona menne Ukrajnába?

Emmanuel Macron francia elnök reméli, hogy az úgynevezett a tettre készek koalíciójának párizsi találkozóján konkrét kötelezettségvállalásokat tudnak bemutatni Ukrajna biztonságával kapcsolatban.

Az esetlegesen bekövetkező tűzszünet után

az Ukrajnában állomásozó békefenntartó kontingens létszáma 15–20 ezer fő között lehet, de vannak, akik ennél is több katonáról beszélnek

– közölte a Szabad Európa Rádió ukrajnai oldala meg nem nevezett európai tisztviselőkre hivatkozva azzal a keddi, Párizsban tartandó egyeztetéssel kapcsolatban, amelyen több mint 30 ország képviselője vesz részt.

Az Index szemléje szerint Emmanuel Macron francia elnök a párizsi tanácskozáson kijelentette:

reméli, hogy az úgynevezett „tettrekészek koalíciója” találkozóján konkrét kötelezettségvállalásokat tudnak bemutatni Ukrajna biztonságával kapcsolatban a tárgyalásokat követően.

Az elképzelés lényege az, hogy tűzszünet esetén egyértelmű legyen a békefenntartó erők összetétele és telepítése. „Egyes tisztviselők szerint különböző európai fővárosokban eltérő számok hangzanak el a kontingens létszámát illetően. Ezek 15 és 20 ezer fő között mozognak, bár vannak, akik abban reménykednek, hogy ez közelebb lesz a 30 ezer békefenntartóhoz, akik a tengeri, légi és szárazföldi biztonságért felelnének” – áll a cikkben.

Megjegyzik, hogy konkrét katonai terveket egyelőre nem hoztak nyilvánosságra, ugyanakkor a csapatok fő részét Franciaország és Nagy-Britannia biztosítaná, amelyek a szárazföldi és légi komponensekért felelnének. Törökország már korábban jelezte, hogy vállalná a Fekete-tengeren húzódó közlekedési útvonalak biztonságának felügyeletét.

A lap ugyanakkor hangsúlyozza: jelenleg nem egyértelmű, milyen közel lennének az európai erők a frontvonalhoz. Az európai tisztviselők többsége úgy véli, hogy az erőket Ukrajna nyugati részére telepítenék az ukrán fegyveres erők támogatása és kiképzése céljából.

Az ukrán elnöki hivatal volt tanácsadója szerint a nyugati országok nem Oroszország bosszantása miatt akarnak csapatokat küldeni Ukrajnába, hanem azért, hogy megakadályozzanak egy polgárháborút, különösen a választási időszakban. Olekszij Aresztovics azt mondta: Ukrajnában egy polgárháború minden előfeltétele adott, de ha egy nyugati kontingens érkezne az országba, az csökkenthetné a zavargások kitörésének veszélyét.

Az ukrán Sztrana című lap beszámolója szerint Olekszij Aresztovics egy blogger, Alekszander Szeleszt YouTube-csatornáján arról beszélt, hogy a nyugati országok nem Oroszország bosszantása miatt akarnak csapatokat küldeni Ukrajnába, hanem azért, hogy megakadályozzanak egy polgárháborút, különösen a választási időszakban. A külföldi egységek bevezetésének másik célja az ukrán fegyveres erők által végrehajtott jogsértések nyomon követése a frontvonalon.

Az ukrán elnöki hivatal korábbi tanácsadója azt mondta,

korábban már Boszniában is bevetett békefenntartó katonákról lehet szó.

Mint Aresztovics fogalmazott, „a Nyugat jól ismeri az olyan, háború utáni államok kilátásait, amelyekben másfél millió automata fegyver lehet az embereknél, egymillió veterán van, hiányában vannak a törvényességnek, számos politikai és társadalmi ellentmondás van, és nagyon kevés erőforrással rendelkeznek, ezért stabilizáló erőkre van szükségük”.

A hírportál a tudósításban idézte Aresztovics véleményét, mely szerint

Ukrajnában egy polgárháború minden előfeltétele adott, de ha egy nyugati kontingens érkezne az országba, az csökkenthetné a zavargások kitörésének veszélyét.

A volt tanácsadó még egy az ukrán hadseregben bekövetkező szakadást sem tart elképzelhetetlennek, ugyanakkor abban biztos, hogy adott esetben a brit, francia vagy éppen török katonák azért is jól fent tudnák tartani a rendet, mert – mint Aresztovics fogalmazott –

„szövetségesekre azért még a legelkeseredettebb ukránok sem tüzelnének”.

A politikus úgy véli, hogy ez a stabilizációs tényező szükséges lehet ahhoz, hogy Ukrajna teljesítse egy esetleges békemegállapodás rá vonatkozó fejezeteit, ugyanakkor azt is leszögezte, hogy provokátorok nemcsak az oroszok, hanem az ukránok között is bőven találhatóak.

Aresztovics  korábban azt állította, hogy nem Putyin volt az ukrán dróntámadás célpontja, hanem egy nukleáris központ

Múlt hét kedden Olekszij Aresztovics az EurAsia Daily portál beszámolója szerint azt mondta, hogy az ukránok az azt megelőző napon nem Vlagyimir Putyin orosz elnökre, hanem egy nukleáris háború esetén működő orosz parancsnoki pontra próbáltak csapást mérni.

Az ukrán elnöki hivatal korábbi tanácsadója szerint az ukránoknak ez a lépése egy orosz nukleáris válaszlépésre is okot adhatna, mivel szerinte ezt ahhoz lehetett hasonlítani, mintha valaki az amerikai elnöki repülőgépet támadta volna meg. Zelenszkij volt bizalmasának vélekedése szerint valószínűleg a kubai rakétaválság óta ez volt a legerősebb provokáció, és úgy fogalmazott, hogy az ukránok ezzel egy nagyszabású provokációt hajtottak végre.

Hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök leváltotta Vaszil Maljukot, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjét, azonban magas rangú katonai vezetők már a döntés meghozatala előtt aggályaiknak adtak hangot Maljuk – akkor még csak várható – leváltása miatt.

Ahogy arről a hirado.hu oldalán korábban beszámoltunk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője, Vaszil Maljuk leváltását jelentette be hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint tájékoztatott arról is, hogy Chrystia Freeland volt kanadai külügyminiszter lesz kormánya gazdasági fejlesztési tanácsadója.

Maljuk 2023-ban került az SZBU élére, amely irányítása alatt több nagyszabású műveletet hajtott végre, beleértve az orosz megszállás alatt lévő Krím félszigetet a Kercsi-szoroson át összekötő Krími híd, illetve orosz repülőgép-támaszpontok ellen. Justin Trudeau korábbi kanadai kormányfő kabinetjében Chrystia Freeland egy ideig a pénzügyi tárcát vezette, majd Trudeau utódja, Mark Carney idején közlekedési miniszter lett. Emellett 2019-től 2024-ig miniszterelnök-helyettesként is tevékenykedett.

A döntés meghozatala előtt Mihajlo Drapatij, az Ukrán Fegyveres Erők Egyesített Erőinek parancsnoka és Denisz Prokopenko ezredes korábban elítélte Zelenszkij – ekkor még várható – döntését Maljuknak leváltásáról, erről írt az Index az ukrán sajtóra hivatkozva. A portál idézte az ukrán Sztranát, amely megjegyezte:

ez az első alkalom a totális háború 2022-es kezdete óta, hogy magas beosztásban lévő katonai vezetők ellenzik Zelenszkij egyik döntését nyilvánosan.

Drapatij szerint Maljuk vezetése alatt az SZBU kézzelfogható hatással van az ukrán védelemre, ennek eredményei pedig mind a csatatéren, mind a hátországban éreztetik hatásukat.

„Emellett a személyes biztonságomat is Vaszil Maljuknak és csapatának köszönhetem”

– tette hozzá Mihajlo Drapatij.

Azonban nem ő az egyetlen vezető katonai tisztviselő aki ellenzi az SZBU vezetőjének leváltását, Denisz Prokopenko ezredes támogatásáról biztosította Mihajlo Drapatyit és Vaszil Maljukot. „Lenyűgöznek azok a vezetők, akik elmélyülnek a részletekben és belülről tanulmányozzák a kérdéseket, mert minden apróságokra épül.”

„Vaszil profi, maximálisan elmerül beosztottjai összetett munkájában, ami óriási előnyökkel jár Ukrajna védelmének ügyében”

– jegyezte meg Prokopenko.

Továbbá megszólalt Robert „Magyar” Brovgyi, az ukrán drónerők parancsnoka is, aki szintén elítélte Maljuk leváltását: az akkor még meg nem hozott döntést már előre kockázatosnak nevezte és Ukrajna védelmének gyengülését vetítette előre azzal kapcsolatban.

A szakértő szerint a Kremlben „pezsgőt bonthatnak” a döntés miatt

Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző, a posztszovjet térség szakértője szintén azt írta a közösségi oldalán Vaszil Maljuk leváltásáról, hogy „a Kremlben ma pezsgőt bonthatnak” emiatt, hozzátéve:

„Maljuk eltávolítása ugyanolyan stratégiai hiba, mint Valerij Zaluzsnij 2024. eleji leváltása az ukrán hadsereg éléről. ”

„Vaszil Maljuk már a teljeskörű háború kirobbanása után, 2022. júliusában vette át az SZBU vezetését. Az ukrán SZBU-ról addigra érdemes volt tudni, hogy nagyon nagy volt az orosz titkosszolgálatok penetrációja, és az SZBU-ban sem Ukrajna szövetségesei nem bíztak, sem más nemzetbiztonsági szervek Ukrajnán belül. Sokáig állítólag a külső hírszerzés, a Budanov által vezetett GUR nem osztott meg adatokat az SZBU-val, attól tartva, hogy az információk azonnal az oroszok birtokába jutnak. Nos Maljuk volt az, aki alatt a korábban egyébként magyarellenes akcióiról is ismert SZBU megújult, meg lett reformálva, és példaértékű titkosszolgálati akciókat tudott végrehajtani, amelyek nagy visszhangot keltettek nemzetközileg” – sorolta bejegyzésben a szakértő, hozzátéve azt is, hogy a leváltott vezető nevéhez sok sikeres művelet köthető.

„Ugyanakkor hozzá kell tenni azt is, hogy Magyarország számára nem volt azért felhőtlen Maljuk vezetése: az SZBU-hoz kapcsolódik a 2025. elején kirobbantott magyar-ukrán kémbotrány, az állítólagos őszi magyar drónberepülések elleni vádak, és a kárpátaljai magyarok körében tapasztalt atrocitások” – jegyezte meg végül.