Több tízezer ember maradt áram nélkül Berlin délnyugati részén, miután szombat hajnalban tűz rongált meg egy kábelhidat a Teltow-csatornánál, a lichterfeldei erőmű közelében. A rendőrség szándékos gyújtogatás gyanúja miatt nyomoz, elkövetőként az úgynevezett Vulkán-csoport, egy baloldali szélsőséges szervezet jelentkezett.

A berlini rendőrség egyik szóvivője elmondta, hogy a nyomozás jelenlegi állása szerint „hitelesnek” minősítették a Vulkán-csoport levelét, amelyben a gyújtogatás elkövetőjeként jelentkezett, ugyanakkor a nyomozás tovább folyik a történtek okának feltárására.

Kai Wegner berlini polgármester a tetteseket szintén „nyilvánvalóan baloldali szélsőségeseknek” nevezte. „Elfogadhatatlan, hogy újfent baloldali szélsőségesek támadnak áramhálózatunkra és ezzel emberéleteket veszélyeztetnek”

– hangsúlyozta a Berlin tartományt vezető kereszténydemokrata politikus.

A Stromnetz Berlin adatai szerint mintegy 45 400 háztartás és 2200 vállalkozás érintett Nikolassee, Zehlendorf, Wannsee és Lichterfelde városrészekben. A károk súlyosak: több nagyfeszültségű kábel sérült meg, a javítás rendkívül összetett, ezért a teljes helyreállítás várhatóan csak csütörtök délutánra fejeződhet be. A hálózatüzemeltető abban bízik, hogy mintegy 10 ezer háztartást már korábban ideiglenesen vissza tud kapcsolni más hálózati szakaszokról.

Az áramszünet miatt leálltak a fűtőrendszerek, működésképtelenné váltak a jelzőlámpák, üzletek és szolgáltatások zártak be, a mobilkommunikáció is akadozik. A távfűtés is részben érintett, mivel az áramhiány miatt a szivattyúk nem tudják megfelelően továbbítani a meleg vizet.

A Steglitz-Zehlendorf kerület szükségszállásokat nyitott, ám ezek egyelőre csak kis mértékben telítettek. Sok érintett rokonoknál, barátoknál vagy szállodákban keresett menedéket. A rendőrség megerősített járőrözéssel és ideiglenes világítással próbálja fenntartani a közbiztonságot, miközben hangosbemondókon és közösségi felületeken takarékos telefonhasználatra és a rászorulók segítésére szólít fel.

Az érintett területen több idősotthon és egészségügyi intézmény is működik; egyes lakókat és betegeket már átszállítottak más intézményekbe, a kórházak szükségáramra álltak át. A hatóságok szerint a helyzet a téli hideg miatt különösen súlyos, és napokig rendkívüli állapotokra kell számítani.

Irigykedhet Magyarország békéjére és nyugalmára Brüsszel és a Nyugat, ahol már a káosz és rettegés az úr. Az egyik német lap beszámolójából világossá vált: Európa a közbiztonság tekintetében is kettészakadt, ezt pedig a szilveszterkor harcterekké vált nyugati városok is megmutatták.

A Tichys Einblicken elérhető cikk szerint Európa két fele nemcsak politikailag, hanem a közbiztonság tekintetében is szétszakadt.

A Mandiner vette észre a német lapban megjelent írást, mely szerint miközben Berlin, Brüsszel vagy Párizs utcáin rendőrségi vészhelyzetek, égő autók, sérült egyenruhások és az állam visszahúzódása jellemezte a szilveszter éjszakát, addig Budapest, Prága és Varsó közterein zavartalan, békés ünneplés zajlott.

A Tichys Einblick szerint a két helyzet közötti különbség már nem árnyalatnyi, hanem rendszerszintű.

A cikkben emlékeztetnek: Németországban az Újév ismét „háborús állapotokat” hozott – legalábbis a mentőszolgálatok megfogalmazása szerint.

Mint írták, Berlinben tizenkét óra alatt több mint 2300 rendőri beavatkozásra volt szükség, amelyek nyomán 800 büntetőeljárás indult. Hamburgban tíz rendőr sérült meg a különféle incidensekben, Lipcsében és Berlinben vízágyúkat kellett bevetni a tomboló migránsok megfékezésére és a helyzet Nyugat-Európa más országaiban sem volt rózsásabb: Amszterdamban egy XIX. századi templom égett ki teljesen, miután Molotov-koktélokat hajigáltak rá, Belgiumban pedig a rendőrszakszervezetek beszéltek „példátlan erőszakhullámról”.

Brüsszelben tűzijátékkal és gyújtóeszközökkel támadtak a rendfenntartókra, járműveket és villamosvonalakat rongáltak meg a bevándorlók.

A lap szerint a nyugati nagyvárosokban mindez nem valamiféle rendhagyó vagy kivételes állapot, hanem rendszeresen visszatérő minta.

Franciaországban például egyetlen éjszaka alatt majdnem 1200 autót gyújtottak fel, több száz embert vettek őrizetbe, miközben a Champs-Élysées-re tervezett nagyszabású ünnepséget előre le kellett mondani a biztonsági kockázatok miatt.

A Mandiner által szemlézett cikkben kiemelik, hogy miközben Emmanuel Macron újévi beszédében a távoli Ukrajnában zajló háborúról és az annál is távolabbi Oroszország elleni küzdelemről beszélt, a háború, amelyet – mint fogalmaztak – a drogmaffia és a bűnöző migránsok büntetlensége tart életben, valójában Franciaország valamennyi városának utcáin tombolt.

Kelet-Közép-Európában rend van és szégyenkezni sem kell

A Tichys Einblick szerint ezzel szemben Közép-Európa városaiban egészen más kép rajzolódott ki, és kiemelte, hogy

Budapesten nem volt szükség rohamrendőrségre, kordonokra vagy betonakadályokra.

A karácsonyi vásárok és a szilveszteri programok is rendbontások és rendőrattakok nélkül zajlottak le; Prágában és Varsóban szabadtéri koncertek, tömegrendezvényeket lehetett komolyabb incidensek nélkül megtartani.

Lengyelországban világsztárok fellépésével rendeztek békés szilveszteri koncerteket, míg a nyugati fővárosokban a hatóságok inkább a tömegek elkerülésére törekedtek.

A statisztikák sem hagynak kétséget: a rablások és erőszakos bűncselekmények aránya Kelet-Európában alacsonyabb, míg Nyugaton tartósan magas – szögezte le a Tichys Einblick, a Mandiner által szemlézett cikkben.

Radikális politikai változtatást sürget a rendőrszakszervezet szóvivője a berlini szilveszteri zavargások miatt, amely során számos rendőrt megsebesítettek.

A hirado.hu elsők közt számolt be arról, hogy szilveszter éjjelén Berlinben rendőröket és tűzoltókat támadtak meg tűzijátékokkal és rakétákkal, 21 rendőr sebesült meg.

A zavargásokat követően Benjamin Jendro, a berlini rendőrszakszervezet (GdP) szóvivője a szilveszteri tűzijátékkal kapcsolatos szabályozás megváltoztatását sürgette – írja a Welt.

„Az új évben mindenképpen más szabályozásra van szükségünk, legyen szó akár a tűzijátékok országos betiltásáról, vagy legalábbis az értékesítésük drasztikus korlátozásáról” – hangsúlyozta a T-Online-nak a szóvivő.

Jendro Berlin polgármesterét, Kai Wegnert is bírálta, mivel a CDU politikusa nemrég fenntartásait fejezte ki a tűzijátékok betiltásával kapcsolatban.

Szilveszterkor körülbelül 4300 rendőrt vezényeltek Berlinbe, közülük körülbelül harmincan megsérültek.

„A rendőröket szándékosan csapdába csalták, hogy megtámadhassák őket”

– hangsúlyozta Benjamin Jendro, aki szerint a zavargások hatására

sok berlini ember már nem mer kimenni az utcára.

A szilveszter előtti hetekben a berlini rendőrség már több százezer darab illegális tűzijátékot foglalt le.

A Német Mentőszolgálatok Szakmai Szövetsége hatástalannak tartja a kormány mentődolgozók védelmére irányuló terveit. A Szövetség elnöke, Frank Flake kifejtette, hogy a sürgősségi személyzet elleni támadások esetén javasolt szigorúbb büntetéseket nem hajtják végre, a maximálisan kiszabható öt éves börtönbüntetést szinte soha nem alkalmazzák.

„Elegendő lenne, ha egyszerűen csak a meglévő törvényeket érvényesítenénk”

– magyarázta Flake.

Stefanie Hubig szövetségi igazságügyi miniszter (SPD) röviddel szilveszter előtt közzétett egy törvénytervezetet, amely szigorúbb büntetéseket javasol a sürgősségi és mentőszolgálatok elleni támadások esetén. A tervezet szerint a rendőrök, tűzoltók és mentőápolók elleni fizikai támadások legalább hat hónap börtönbüntetéssel lesznek büntethetők – a jelenlegi három hónap helyett.

Aki csapdába csalja a mentőket, tűzoltókat, rendőröket és megtámadja őket, legalább egy év börtönbüntetésre számíthat a hat hónap helyett.

A Német Vöröskereszt elnöke, Hermann Gröhe üdvözölte a törvénytervezetet, ugyanakkor rámutatott, hogy a mentőszolgálatok elleni támadások jelzik, hogy a társadalom egyes rétegeiben teret nyert a brutalitás.

A Munkásszamaritánus Szövetség elnöke, Knut Fleckenstein pedig az alkoholfogyasztás betiltását szorgalmazta a tűzijátékok idejére.

Szélsőbal szervezet okozott napokra áramszünetet Berlinben