
Nem tudott új védelmi minisztert választani az ukrán parlament
Cserbenhagyta Zelenszkijt a saját pártja.
Ukrajna parlamentje, a Verhovna Rada elhalasztotta a védelmi és energiaügyi miniszterek kinevezését, mivel a kormányzó Nép Szolgája pártban problémák adódtak a szavazatok összegyűjtésével. Az Orosz Hírek írta meg, hogy Ruszlan Stefancsuk parlamenti elnök bejelentésének megfelelően a ülés szünetel szerdáig.
„Ma szünetet tartunk, és holnap újra összeülünk” – mondta a Rada TV csatornán sugárzott beszédében.
A Rada nem tudott szavazni Denisz Smihal energiaügyi miniszter kinevezéséről, mivel Volodimir Zelenszkij pártja, amely többséget élvez a parlamentben, nem adta meg a kinevezéséhez szükséges számú szavazatot. Jaroszlav Zseleznyak, a Holosz párt képviselője szerint a Nép Szolgája pártból csak 153 tag szavazott Smihal kinevezése mellett. Összesen 210 képviselő szavazott a jelöltségére, de 226 szavazatra lett volna szükséges.
Smihal kinevezésének elutasítása után a Nép Szolgája párt frakciójának vezetője, David Arahamia javasolta a napirend megváltoztatását, és először Mihajlo Fjodorov védelmi miniszter kinevezéséről való szavazást szorgalmazta. Az erről szóló szavazás azonban szintén kudarcot vallott, mivel a szükséges 226 szavazatból csak 206-ot kapott. Ezután minden személyzeti kérdést visszavontak a napirendről, és a parlament szünetet tartott szerdáig.
Tehát most nincs energiaügyi miniszterünk, nincs védelmi miniszterünk, nincs igazságügyi miniszterünk, nincs digitális átalakulási miniszterünk. Nem tudtak minisztereket kinevezni a kulcsfontosságú posztokra, amikor abszolút probléma van az áramkimaradásokkal városainkban, amikor a helyzet a fronton nehéz” – írta Telegramon Olekszij Honcsarenko, az Európai Szolidaritás párt képviselője.
Az ukrán parlament megszavazta kedden Denisz Smihal felmentését a védelmi miniszteri tisztségéből – számoltak be ukrán hírügynökségek.
Az Ukrinform állami hírügynökség szerint Smihal leváltását 265 képviselő támogatta, menesztéséhez legalább 225 szavazatra volt szükség.
Smihal kevesebb mint fél évet töltött ebben a pozícióban, amelyre 2025. július 17-én nevezték ki – emelte ki az UNIAN hírügynökség. A politikus ugyanakkor továbbra is a kormány tagja marad, Volodimir Zelenszkij elnök felajánlotta neki az első miniszterelnök-helyettesi és energetikai miniszteri tisztséget.
Zelenszkij január 3-án a Telegram-csatornáján közölte, hogy a Denisz Smihallal folytatott találkozót követően megköszönte neki a védelmi minisztériumban végzett munkáját, valamint azokat a folyamatokat, amelyeket az ország védelmének biztosítása érdekében sikerült felgyorsítania. Kiemelte, hogy pontosan ilyen rendszerszintű megközelítésre van most szükség az ukrán energetikában is. Szavai szerint rendkívül fontos, hogy minden egyes orosz csapás után gyorsan helyre lehessen állítani a károkat, és hogy az ukrán energetika fejlődése stabil és az ország igényeihez mérten elegendő legyen.
Smihal 2020. március 4. és 2025. július 15. között Ukrajna miniszterelnöki tisztségét töltötte be.
A törvényhozás 270 támogató szavazattal felmentette Mihajlo Fedorovot első miniszterelnök-helyettesi és digitális fejlesztésért felelős miniszteri tisztségéből. Az UNIAN szerint ő veszi majd át Smihaltól a védelmi tárca vezetését.
A parlament keddi ülésén támogatta Vaszil Maljuk felmentését is az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjének tisztségéből. Maljuk 2023 februárja óta töltötte be eGoGzt a posztot. Menesztését 235 képviselő támogatta.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője, Vaszil Maljuk leváltását jelentette be a múlt héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint tájékoztatott arról is, hogy Chrystia Freeland volt kanadai külügyminiszter lesz kormánya gazdasági fejlesztési tanácsadója.
Az államfő az X-en közzétett bejegyzésében méltatta Maljuk szerepét a háború során indított hadműveletekben, hozzátéve, Ukrajnának több aszimmetrikus műveletet kell indítania az orosz egységek és az orosz állam ellen. Zelenszkij elmondta, hogy arra kérte Maljukot, hogy a jövőben több energiát fordítson a harci cselekményekre.
„A szükséges források és a politikai támogatás megvan” – szögezte le Zelenszkij, hozzátéve, hogy már beszélt Maljukkal az SZBU új potenciális vezetőjelöltjeiről is.
Maljuk 2023-ban került az SZBU élére, amely irányítása alatt több nagyszabású műveletet hajtott végre, beleértve az orosz megszállás alatt lévő Krím félszigetet a Kercsi-szoroson át összekötő Krími híd, illetve orosz repülőgép-támaszpontok ellen.
Az ukrán származású és ukránul is beszélő Freelandre – aki mostanáig Kanada Ukrajna újjáépítéséért felelős különleges megbízottjának tisztségét töltötte be – kitérve Zelenszkij kiemelte az egykori kormányfő-helyettes bőséges tapasztalatát, amely révén további befektetéseket hoz Ukrajnába és gazdasági reformokat fog végrehajtani.
„Jelenleg Ukrajnának a belső ellenálló képességet kell erősítenie, mind az újjáépítésért, ha a diplomáciai erőfeszítések gyors eredményt hoznak, illetve azért, hogy erősítse védelmünket, amennyiben, partnereink késlekedése miatt a háború tovább tart”
– szögezte le.
Justin Trudeau korábbi kanadai kormányfő kabinetjében Freeland egy ideig a pénzügyi tárcát vezette, majd Trudeau utódja, Mark Carney idején közlekedési miniszter lett. Emellett 2019-től 2024-ig miniszterelnök-helyettesként is tevékenykedett.
Tömeges csapást mért az ukrán energetikai infrastruktúra katonai célokra használt létesítményeire és hadiüzemekre az orosz hadsereg szárazföldi indítású precíziós fegyverekkel és drónokkal – közölte kedden a moszkvai védelmi minisztérium.
A csapás a tárca indoklása szerint válasz volt az orosz polgári célpontok ellen intézett ukrán „terrortámadásokra”. Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak a „kijevi rezsim háborús bűnei” ügyében illetékes nagykövete közölte, hogy
az orosz téli ünnepek alatt, a január 1-től 11-ig tartó időszakban, 45 civil, köztük három gyermek vesztette életét ukrán csapások következtében,
további 107 ember, beleértve nyolc fiatalkorút, pedig megsebesült. A diplomata szerint az ukrán fél a nevezett időszakban 4111 lövedéket lőtt ki orosz polgári célpontokra.
A helyi hatóságok
az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást.
A rosztovi régióban lévő Taganrog Kaszpi-tengeri kikötővárosban helyi szükségállapotot vezettek be, miután a csapások két vállalatban, két lakóépületben és egy oktatási intézményben károkat okoztak.
A tengeren pilóta nélküli repülőszerkezet támadta meg a kazahsztáni Kazmortranszflot társaság által bérelt Matilda tankhajót, a nemzetközi Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium (CPC) olajkikötőjének közelében. A Kazmunaj Gaz vállalat sajtószolgálata szerint a tankert vasárnap tervezték megtölteni kazahsztáni olajjal a CPC terminálján.
A támadás következtében a hajón robbanás történt, de tűz nem keletkezett, a legénység tagjai nem sérültek meg. A Zaporizzsja megyei Berdjanszkban és környékén több órára megszakadt az áramszolgáltatás. A Lipeck megyei Jelcben egy civil megsebesült, és károk keletkeztek a hozzá kiérkezett mentőautóban is. A keddi hadijelentés szerint
az orosz fegyveres erők a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak törni,
és a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1270 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A moszkvai katonai tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel még drón-, lőszer- és anyagi-műszaki raktárakat, két harckocsit és kilenc egyéb páncélozott harcjárművet, 11 irányított légibombát, két HIMARS rakétát, továbbá 207 repülőgép típusú drónt.
Igor Kimakovszkij, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel közölte, hogy Szvjatohirszk keleti peremén, a Sziverszkij–Donyec folyó mentén harcok kezdődtek. A TASZSZ orosz katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy
a háború kezdete óta legkevesebb 750 kolumbiai „zsoldos” vesztette életét az ukrán oldalon.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy Mariupolban hazaárulás gyanújával őrizetbe vett egy 17 éves fiatalt, aki az ukrán katonai hírszerzésnek dolgozott. A gyanúsított vallomásában elmondta, hogy a Telegramon szervezték be, és az orosz hadsereg állásairól szolgáltatott ki adatokat.







