Miért nincs még mindig béke Ukajnában?

Moszkva külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov szerint a Donyeck megye feletti vita mellett más, eddig meg nem nevezett kulcskérdések is hátráltatják a háború lezárását célzó megállapodást – derült ki az orosz álláspontból, miközben az USA által közvetített tárgyalásokon továbbra is a területi hovatartozás a legnehezebb megoldandó probléma. A Kreml képviselője szerint nem csak egy gond van.

Orosz-ukrán háború (Fotó: AFP)

A Kreml külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov csütörtökön kijelentette, hogy az ukrajnai háború lezárását célzó lehetséges békeegyezményt nem kizárólag a területi kérdés akadályozza.

A Kreml nem csak a területeket akarja

Oroszország azt követeli, hogy az ukrán erők vonuljanak ki a Donyeck megye mintegy húsz százalékából, amelyet az orosz hadsereg jelenleg nem ellenőriz. 

Mi kell a békéhez?

Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio szerdán azt mondta, hogy az USA által közvetített tárgyalásokon aktívan dolgoznak a területi vita megoldásán, és ezt a nézeteltérést nagyon nehéznek nevezte, egy fajta kulcskérdésnek.

Amikor Usakovtól megkérdezték, hogy egyetért-e azzal, miszerint a területi kérdés az egyetlen nyitott probléma, így válaszolt: 

Nem nevezte meg azonban konkrétan, hogy milyen további kulcskérdések maradtak még megoldatlanul.

Bár a területi hovatartozás központi akadály, a Kreml szerint ennél több tényező is hátráltatja a békét, de ezek részleteit nem hozta nyilvánosságra az orosz vezető tanácsadó. A tárgyalások az USA közvetítésével zajlanak, és a felek álláspontjai továbbra is merevek ezen a területen.

A Kreml pénteken megerősítette, hogy Donald Trump amerikai elnök arra kérte orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint, hogy február 1-jéig szüntesse be a csapásokat az ukrán fővárosra, ahol az energiaellátó hálózat a korábbi bombázások következtében jelentősen megrongálódott.

Dmitrij Peszkov szóvivő újságíróknak úgy nyilatkozott: „Trump elnök személyesen kérte Putyin elnököt, hogy egy hétig, február 1-jéig tartózkodjon a Kijev elleni támadásoktól, hogy kedvező feltételeket teremtsen a tárgyalások lefolytatásához”. A hirado.hu is beszámolt Előző nap maga Donald Trump is hasonló bejelentést tett.

Az orosz szóvivő nyilatkozatában kitért António Guterres ENSZ-főtitkár azon következtetésére, miszerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió, ellentétben Grönlanddal, nem rendelkezik önrendelkezési joggal. „Ezeket a következtetéseket a nemzetközi jog szempontjából mélyen tévesnek tartjuk” – jelentette ki Peszkov.

„Nem értünk egyet ezekkel a következtetésekkel, és megvan a saját, mindenki számára jól ismert, megalapozott álláspontunk” – hangsúlyozta. Korábban Guterres a TASZSZ orosz állami hírügynökség kérdésére válaszolva kijelentette,

az ENSZ főtitkársága arra a következtetésre jutott, hogy a népek önrendelkezési joga nem alkalmazható a Krím és a Donbasz esetében.

Szerinte a világszervezet központjában az említett helyzeteket illetően úgy vélik, hogy „a területi integritás elve elsőbbséget élvez” a népek önrendelkezési jogával szemben. A Kreml szóvivője sajtótájékoztatóján reagált Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esetleges találkozásának hírére. Emlékeztetett: Zelenszkij ragaszkodott ahhoz, hogy személyesen találkozzon Putyinnal, és nem fordítva. Az orosz államfő sajtótitkára így kommentálta az ukrán vezetés „válaszát”, miszerint Kijevben szeretnék megrendezni az orosz-ukrán csúcstalálkozót.

Utalva azokra a felvetésekre, hogy a megbeszélésekre Moszkvában kerülhetne sor, Peszkov hangsúlyozta: „Szeretnék emlékeztetni arra, hogy Putyin nem hívta meg Zelenszkijt sehova, és nem javasolt neki semmilyen találkozót. A találkozót Zelenszkij kérte.”

Csütörtöki sajtótájékoztatóján Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője megerősítette, hogy az Európai Bizottság már dolgozik azon az Ukrajnának szánt jóléti tervnek nevezett előterjesztésen, amelynek értelmében több mint 800 milliárd, összesen 1500 milliárd dolláros támogatást adna Ukrajnának a Von der Leyen-adminisztráció. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter korábban arról tájékoztatott, csak az eredetileg tervezett 800 milliárd dolláros ukrán jóléti terv minden magyar család számára 1,3 millió forintot meghaladó adóterhet jelentene. Azóta ez az összeg tovább emelkedett egy 700 milliárd dollárról szóló hadi kiadási támogatással, ennek adóterhéről pedig még nem esett szó.

A csütörtöki sajtótájékoztatón Kaja Kallas újságírói kérdésre reagálva – amely Ukrajna jóléti tervére vonatkoztatva arról szólt, hogy milyen konkrét szerepe lehet ebben az Európai Bizottságnak és a tágabb értelemben vett Európai Uniónak – az uniós külügyi főképviselő megerősítette, hogy a bizottság már dolgozik a javaslaton, a részletekről pedig Marta Kos szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos fog majd tájékoztatni.

„Igen, az Európai Bizottság dolgozik a jóléti terven, és (Marta) Kos biztos ma tájékoztatni fogja erről a minisztereket is.”

„Természetesen Ukrajna jóléte szorosan összefügg Európával, hiszen földrajzilag Európában van. Egyértelműen van ebben szerepünk” – fogalmazott Kaja Kallas.

Ukrán jólét a magyarok rovására – immár 1500 milliárd dollárt adna Ukrajnának az Európai Bizottság

Ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán, az Európai Bizottság csütörtök este mutatta be a tagállamok vezetőinek Ukrajna újjáépítésének finanszírozásáról szóló tervét. A tervezet szerint Brüsszel kifizetné a helyreállításhoz szükséges 800 milliárd dollár nagyobbik részét, mi több, minden eddig felmerült határidőnél korábban venné fel Kijevet az Európai Unióba, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban tudja ezeket a helyreállítási pénzeket célba juttatni. Bár a tervezet igyekszik a magánbefektetők jelenlétét hangsúlyozni, világosan kiderül, hogy mivel a magánbefektetések beindítására jelentős EU-s és tagállami támogatásokra lesz szükség,

elsősorban az adófizetőkre nehezedne a legnagyobb teher, főleg úgy, hogy Ukrajna szűk két éven belüli tagfelvételével intézményesülne és állandósulna Kijev uniós költségvetésből való támogatása.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a tervezet hivatalos brüsszeli előterjesztése előtt arról tájékoztatott közösségi oldalán:

csak a 800 milliárd dolláros ukrán jóléti terv minden magyar család számára 1,3 millió forintot meghaladó adóterhet jelentene.

A szükséges fedezet előteremtésére az Európai Bizottság az európai szemeszterben eddig megfogalmazott ajánlásai és megindított kötelezettségszegési eljárásai alapján egyértelmű elvárásokat fogalmaz meg:

„Az otthonteremtési támogatások, a csok, a kedvezményes lakáshitelek és az illetékmentesség megszüntetése, valamint a magasabb ingatlanadók bevezetése; a 13. havi nyugdíj csökkentése vagy eltörlése; adóemelés, a progresszív személyi jövedelemadó bevezetése, amely magasabb adóterhet róna a dolgozókra; a családoknak, fiataloknak és édesanyáknak járó adókedvezmények felülvizsgálata; a rezsicsökkentés eltörlése, a fosszilis energiatámogatások megszüntetése, valamint az orosz energiaimport teljes tiltása, amely akár három és félszeres rezsiár-emelkedést is okozhatna Magyarországon; az állampapírok hozamának megadóztatása; kórházbezárások, ágyszámcsökkentés; a fiataloknak szóló munkáshitel megszüntetése; a hazai kkv-k támogatásának csökkentése, miközben a külföldi nagyvállalatokat érintő különadók eltörlését sürgetik”

– sorolta Bóka János.

A tervezet bemutatását követő napon, péntek hajnalban az uniós állam- és kormányfők ülése után tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök arról tájékoztatott: az Európai Unió vezetése befogadta az ukránok 800 milliárd dolláros igényét, sőt – tette hozzá – mindezt kiegészítették egy további 700 milliárd dolláros támogatással is.

A miniszterelnök hozzátette: a tervezet elfogadása „lényegében egy eladósodást jelent”.

Elmondása szerint arról is szó esett, hogy az uniós találkozón ismertetett dokumentumban ezen túlmenően még egy 700 milliárd dolláros hadi kiadásra is szükség lesz, a 800 milliárd dolláros ukrán igénnyel együtt  ez összesen 1500 milliárd dolláros összeget jelentene. „Mindenképpen atombomba jellegű mellbe rúgás volt, hogy azt hittük eddig, az unió majd próbál esetleg kifarolni vagy valamit lágyítani, vagy csökkenteni, de nem. Úgy, ahogy jött Ukrajnából az igény, befogadták az egészet.”

„Szerintem a következő száz évben nem lesz olyan parlament Magyarországon, amely az ukránok mellett szavazzon, hogy beüljenek az Európai Unióba”

– fogalmazott Orbán Viktor.

A 800 milliárd dollárról szóló ukrán igényt az ukránok még decemberben fogalmazták meg, de Volodmir Zelenszkij ukrán elnök már az idei davosi Világgazdasági Fórumon is alá akarta volna íratni az erről szóló megállapodást.