POLITIK
A háborúról...
A jobbközép római kormány vezetője úgy vélte, európai különmegbízottat kell kinevezni Ukrajna ügyében. Hozzátette, hogy az európai országok egyéni kapcsolattartásának Oroszországgal „korlátozott hatása van”. Ami Oroszország újbóli csatlakozását illeti a világ ipari nagyhatalmait tömörítő G8-as csoportba, azt Meloni korainak nevezte.
Megjegyezte, hogy az országokat és azokon belül a pártokat nem lehet Amerika-, orosz- vagy ukránbarátként osztályozni, „mivel a politika komolyabb annál, hogy azt higgyük, mindenkit bábkent lehet mozgatni”.
Meloni kijelentette, nem szerepel napirenden, hogy az ENSZ égisze alatt többnemzetiségű haderőt vessenek be az ukrajnai háborús színtéren.
Az Ukrajnát támogató országok nemzetközi erőről beszélnek, NATO-támogatás nélkül, és a „katonák küldése lehetséges lehet, de Olaszország ezt nem tartja szükségesnek” – közölte.
Meloni hangoztatta, hogy sok mindenben nem ért egyet Donald Trump amerikai elnökkel, és azt meg is mondja neki. „De mit jelent az, amikor azt mondják, hogy távolságot kell tartanunk Amerikától? Lépjünk ki a NATO-ból, vegyük el az amerikaiaktól a katonai támaszpontokat, ostromoljuk meg a McDonaldsokat? Geopolitikáról van szó (..) a nemzetek érdekei nem mindig egyeznek, de a geopolitika nem pletykaszintet jelent” – mondta.
A miniszterelnök szokásos év eleji sajtótájékoztatóján negyven olasz újságíró kérdésére válaszolt több mint két órán keresztül az Olasz Sajtószövetség együttműködésével.
Az Olaszországot 2022 októberétől vezető Meloni úgy nyilatkozott, nem látja veszélyben a kormányát támogató többséget.
„Három éve hallgatom, hogy a többség bajban van, miközben három év elteltével talán mi vagyunk a legstabilabb kormány a nagy európai demokráciák között” – jelentette ki.
Úgy vélte, kormánya az utóbbi három évben hozzájárult az európai migrációs politika irányának megfordításához, és a migránsok szétosztása helyett azok megállításáról kezdtek el beszélni, a származási országokkal együttműködve.
Elhangzott, hogy a Meloni-kormány által elindított Mattei-tervhez, amely az afrikai országokkal való helyi támogatás rendszerére épül kivándorlás helyett, már tizennégy állam csatlakozott. Az idei Olaszország-Afrika találkozót Etiópiában rendezik meg.
Giorgia Meloni hasonló hozzáállást szorgalmazott a zöld átállás európai politikáját tekintve, amelynek terén szerinte pragmatikusabb és kevésbé ideológiai hozzáállásra van szükség.
Haszontalannak értékelte amnesztia elrendelését, vagy részleges büntetéscsökkentést az olaszországi börtönök zsúfoltságának enyhítésére. Bejelentette, hogy 2027-ig tizenegyezer férőhellyel akarják bővíteni a büntetés-végrehajtási intézetek befogadóképességét. Arra szólította fel a parlamentet, törvénnyel szabályozza, hogy a kábítószerfüggő elítéltek rehabilitációs közösségekben tölthessék le büntetésüket.
A népességcsökkenéssel kapcsolatban úgy vélte, az elsősorban kulturális probléma, és kormánya azt az üzenetet akarja érvényesíteni, hogy a gyermekek nem terhet és korlátozást jelentenek. Hozzátette, bizonyítást nyert, hogy a migráció sem ad megoldást a gyermekhiányra.
Ami az Olaszországban egyre erősödő fiatalkori bűnözést illeti, Meloni közölte, hogy a kormány egyik következő ülésén új büntetőjogi szabályokat fogadnak el. Egyebek közt be akarják tiltani a szúrófegyverek birtoklását, azok adásvételét interneten, és szankcionálni akarják a kiskorú elkövetők szüleit is.
Franciaország és az Egyesült Királyság legfeljebb 15 ezer katonát szándékozik Ukrajnába küldeni az úgynevezett tettre készek koalíciójának részeként, holott a két ország nemrég még egy legfeljebb 30 000 fős békefenntartó misszió kiküldéséről beszéltek – értesült a The Times.
Az ukrán Sztrana híroldal szerint a brit lapnak az ügyre rálátással bíró, de névtelenséget kérő források beszéltek erről. Azt állították, hogy
a brit katonai vezetés eredetileg 10 ezer brit katona küldését javasolta az összességében 64 ezer fős kontingens részeként, de az ország védelmi minisztériuma ezt – a brit hadsereg jelenlegi létszámát tekintve – kivitelezhetetlennek tartotta.
Így a 10 ezer helyett várhatóan kevesebb mint 7500 brit katonát ajánlanának fel, de ez is kihívást jelent majd az Egyesült Királyság számára, amelynek csak körülbelül 71 000 kiképzett reguláris katonája van. Franciaország szintén hasonló, 7500 fős nagyságrendű kontingenssel képviseltetné magát a koalíciós erőkben.
Több forrás szerint azonban még a 15 000 fős létszám is optimista becslés a két országot tekintve.
A terv szerint a brit és francia csapatok az ukrán hadsereg kiképzésében segítenének, és felügyelnék a fegyverek és katonai felszerelések tárolására szolgáló biztonságos létesítmények építését – tették hozzá a brit lapnak nyilatkozó személyek.
A The Times forrásai emellett arról is beszéltek még: Németország készen áll arra, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajna közelébe.
Az Egyesült Államok leállította a tömegpusztító fegyverekkel foglalkozó ukrán központ finanszírozását
Donald Trump amerikai elnök elrendelte, hogy az Egyesült Államok kilépjen számos ENSZ-programból, amelyek a Fehér Ház megítélése szerint ellentétesek az ország érdekeivel. A kilépés által érintett szervezetek között szerepel az ukrán tudományos és technológiai központ (UTTC) is.
Donald Trump amerikai elnök elrendelte, hogy az Egyesült Államok kilépjen 66 ENSZ programból, amelyek a Fehér Ház megítélése szerint ellentétesek az ország érdekeivel. A döntésről a Fehér Ház sajtószolgálata adott tájékoztatást.
A kilépés által érintett szervezetek között szerepel az Ukrán Tudományos és Technológiai Központ (UTTC) is, amelyet az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kanada közösen finanszírozott. A központ az 1990-es évek elején, Ukrajna nukleáris és vegyi leszerelésének időszakában jött létre, hivatalos célja pedig az volt, hogy megakadályozza a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos ismeretek illetéktelen kezekbe kerülését, valamint az, hogy a tudományos kutatásokat békés irányba terelje – írta cikkében a Strana.
Az UTTC az elmúlt években komoly geopolitikai viták kereszttüzébe került.
Oroszország 2022-ben azt állította, hogy Washington több mint 350 millió dollárt fordított a központ projektjeire, köztük – Moszkva szerint – katonai-biológiai programokra és a Pentagon érdekeit szolgáló kutatásokra. Ezeket az állításokat később Kína is átvette az oroszoktól.
Az Egyesült Államok, Ukrajna és maga a kutatóközpont határozottan tagadta a vádakat, hangsúlyozva, hogy az UTTC kizárólag békés tudományos tevékenységet folytat.
A háború kitörése után az érintettek úgy értékelték, hogy a vádak Oroszország ukrajnai inváziójának politikai igazolását szolgálták.
Trump döntése nemcsak az ukrán központot érinti. Az Egyesült Államok kilép többek között az Európai Nemzeti Közúti Kutatólaboratóriumok Fórumából, a Kulturális Örökség Megőrzésével és Restaurálásával Foglalkozó Nemzetközi Központból, valamint a Pánamerikai Földrajzi és Történeti Intézetből is. A Fehér Ház nem részletezte, hogy ezek a szervezetek pontosan miként sértik Washington érdekeit.
A döntés várhatóan újabb vitákat vált ki az Egyesült Államok nemzetközi szerepvállalásáról és globális intézményekhez fűződő viszonyáról.
Zseniálisnak tartotta Putyin szóvivője Trump biofegyverek visszaszorítását célzó ötletét
Dmitrij Peszkov azt mondta, zseniális Donald Trump amerikai elnök biológiai fegyverek fejlesztésének leállítására irányuló kezdeményezése.
Az amerikai elnök az ENSZ-ben akkor tartott beszédében emlegette, hogy problémásnak tartja a biofegyver-egyezmény ellenőrzését. „Kétségtelen, hogy ez egy nagyon fontos javaslat, és csak üdvözölni lehet” – hangsúlyozta még 2025 szeptemberében Peszkov. Az orosz fél készséget fejeszti ki, hogy részt vegyen a biológiai fegyverek globális elutasításának folyamatában.
Ripost hírek
