Már jövőre fel akarják venni az EU-ba Ukrajnát

Az Európai Unió vezetése befogadta az ukránok 800 milliárd dolláros igényét, ami lényegében egy eladósodást jelent – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az uniós állam- és kormányfők ülése után pénteken Brüsszelben. Közlése szerint arról is szó esett, hogy az uniós találkozón ismertetett dokumentumban, hogy ezen túlmenően még egy 700 milliárd dolláros hadikiadásra is szükség lesz.

„Kaptunk egy papírt, dokumentumot, amit nem vagyok jogosult nyilvánosságra hozni, ami arról szól, hogy befogadták az ukránok 800 milliárd dolláros igényét és amelyik azt mondja, hogy jó, ez legyen így, és terveket mutat be, hogy kell előállítani ezt a pénzt, ami lényegében egy eladósodást jelent” – ismertette a részleteket a kormányfő. Orbán Viktor közölte: az ukrán igény az, hogy az unió adjon a következő tíz évben 800 milliárd dollárt és ezen túl még egy 700 milliárdos hadikiadásra is szükség lesz.

Hozzátette:

„Mindenképpen atombomba jellegű mellbe rúgás volt, hogy azt hittük eddig, az unió majd próbál esetleg kifarolni vagy valamit lágyítani, vagy csökkenteni, de nem. Úgy, ahogy jött Ukrajnából az igény, befogadták az egészet.”

Kiemelte, a parlamenti választásoknak a legnagyobb tétje Magyarországon kívül Ukrajnában van. Hiszen – mint közölte – az említett dokumentum leírja, hogy 2027-ben Ukrajnának csatlakoznia kell az Európai Unióhoz. Tehát nem csak 800 milliárdról beszélnek, hanem a csatlakozás időpontjáról is, és Magyarország ezt ellenzi – szögezte le a kormányfő.

„Szerintem a következő száz évben nem lesz olyan parlament Magyarországon, amely az ukránok mellett szavazzon, hogy beüljenek az Európai Unióba”

– fogalmazott Orbán Viktor, majd aláhúzta: azt gondolják az ukránok, hogy egyetlen módon lehet ezt a Magyarország nevű akadályt elhárítani, hogyha ukránbarát kormány lesz Magyarországon. „Ezen dolgoznak” – hívta fel a figyelmet.

„Mi nem akarjuk, hogy bejöjjenek az unióba, ellenezzük az ukránok tagságát. A Tisza meg a DK be akarja őket engedni, ezért tudomásul kell vennünk, hogy az ukránok aktív szereplői lesznek a magyar kampánynak, mert elemi érdekük fűződik hozzá, hogy Magyarországon kormányváltás legyen. Ettől nem vagyok boldog, nem valami szép dolog, még ha érthető is, de hát majd megküzdünk ezzel is” – tette hozzá a kormányfő.

Közölte, az Európai Bizottság az új uniós költségvetésből rengeteg pénzt adna Ukrajnának, azaz nem külön hitelfelvétellel, hanem az unió költségvetéséből oldanák meg Ukrajna pénzügyi támogatását. „Mi ezt szeretnénk megakadályozni. Mi nemzeti kormányt akarunk Magyarországon, amely nem fogja támogatni Ukrajnának a csatlakozását, és nem támogat olyan költségvetést sem, ami a pénzt Ukrajnába akarja küldeni” – húzta alá.

A davosi Világgazdasági Fórumon létrehozott Béketanáccsal kapcsolatos kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt mondta, a Béketanács azért jött létre, mert a régi szervezetek már nem működnek, viszont baj meg van a világban, és valakinek békét kellene teremtenie.

„Itt az okoz zavart, hogy miként viszonyuljanak egy olyan új testülethez, amit a béketeremtés érdekében hoztak létre” – fogalmazott.

Megjegyezte: „Mindenképpen több esélye van ennek a szervezetnek a sikerre és a békére, mint a régieknek, amelyek kudarcot vallottak”, Majd úgy fogalmazott: „Ketten voltunk csak Európaiak, a bolgárok, meg mi, akik azt mondtuk, hogy ez egy jó cél”. Szavai szerint senki sem tudja garantálni, hogy ez sikeres lesz, de „az amerikaiak nagy lendülettel vágtak bele, és úgy érezzük, hogy ebből kijöhet valami. Aki ebben nincs benne, az valóban kimarad” – tette hozzá.

Közölte, ha csak Gázáról szólna a Béketanács, akkor az Európai Unió szinte minden országának ott lenne a helye. De az amerikaiak úgy készítették ezt a dokumentumot, „a mi jóváhagyásunkkal is”, hogy ezen túlmennek a teendők: „Első feladat konszolidálni Gázát, második feladat békét csinálni Ukrajnában, aztán majd jön a többi is” – mondta, hozzátéve: „Szerintünk ez jó megközelítés.”

Kérdésre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: előbb-utóbb lesz békecsúcs Budapesten. „Nem tudjuk még, hogy pontosan mikor és hogy milyen szereplőkkel, de ez nem került le a napirendről” – fogalmazott a miniszterelnök, majd úgy folytatta: „Ez ott van az amerikaiak jegyzetei között, és ott van a mi munkafüzetünkben is. Lesz békecsúcs Magyarországon. Hogy kettő vagy hármas kompozícióban, azt nem tudjuk”.

Az EU és az Egyesült Államok kapcsolatával összefüggésben azt monda: az önállósághoz erő kell, és ez ma nem áll rendelkezésre. Tehát Európa egy olyan kontinens, amely ma nem tudja magát katonailag megvédeni. Egy olyan kontinens, amelynek a versenyképessége csökken. Egy olyan kontinens, amelyet kívülről beözönlő, más civilizációból érkező emberek destabilizálnak és nem tud úrrá lenni ezen a helyzeten. Európa nincs abban a helyzetben, hogy biztonságban elgondolhassa a saját jövőjét az amerikai együttműködés nélkül – tette hozzá.

„A józan ész együttműködés felé tol bennünket is, meg az amerikaiakat is” – fogalmazott.

A Grönlandról folytatott vitával kapcsolatban elmondta, hogy a kérdés „gyorsan nyugvópontra jutott”, hiszen megállapodás született arról, hogy vámok nem lesznek, katonai beavatkozás sem lesz, és mindenki a konfliktus csökkentésében érdekelt. Tehát a tüzet oltani próbálják, nem pedig hevíteni – közölte.

Azzal kapcsolatban, hogy Tisza Párt csütörtökön távol maradt az Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök elleni, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott bizalmatlansági szavazástól, Orbán Viktor azt mondta: én a régi iskolához tartozom. Tehát ha van egy ügy, akkor bút vagy bát mondani kell. Ha sunnyogsz, csak ráfázol. Én ezt gondolom. Van egy ügy, egy bizalmatlansági indítvány és vagy kiállsz valaki mellett, vagy azt mondod, hogy most már menjen innen, mert olyan hibákat vétett, hogy nem méltó arra, hogy élvezze a bizalmunkat. A sunnyogás „agyas dolognak tűnik, de én azt tanultam a politikában, hogy az nem vezet jóra” – tette hozzá Orbán Viktor.

Az Európai Bizottság csütörtök este mutatta be a tagállamok vezetőinek Ukrajna újjáépítésének finanszírozásáról szóló tervét, amit a Politico pénteken közölt. A dokumentum szerint Brüsszel kifizetné a helyreállításhoz szükséges 800 milliárd dollár nagyobbik részét, mi több, minden eddig felmerült határidőnél korábban venné fel Kijevet az Európai Unióba, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban tudja ezeket a helyreállítási pénzeket célba juttatni. Mindennek minimum egy tűszünet lenne az előfeltétele, miközben az orosz hadsereg továbbra is erőteljesen nyomul előre az ukrajnai frontszakaszokon.

Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság 18 oldalas tervezete

A 18 oldalas dokumentum egy 10 éves tervet vázol fel Ukrajna fellendülésének garantálására, gyorsított úton az EU-tagság felé,  valamint a következő évtized végéig elérendő célokat is, ami azt jelenti: a finanszírozási stratégia 2040-ig tart.

A jóléti terv nehezen fog külső befektetéseket vonzani, főleg, ha a konfliktus folytatódik, figyelmeztet a világ legnagyobb alapkezelője, a BlackRock, amely úgymond pro bono, vagyis önként és ingyen ad tanácsot az újjáépítési tervről (a BlackRock németországi irodájának felügyelőbizottsági elnöke volt egykor Friedrich Merz német kancellár, de, a Tisza Párt gazdasági vezetője, Kapitány István is kapcsolódott korábbi munkahelyével az alapkezelőhöz).

Súlyos teher az adófizetőkön

Bár a tervezet igyekszik a magánbefektetők jelenlétét hangsúlyozni, világosan kiderül, hogy mivel a magánbefektetések beindítására jelentős EU-s és tagállami támogatásokra lesz szükség,

elsősorban az adófizetőkre nehezedne a legnagyobb teher, főleg úgy, hogy Ukrajna szűk két éven belüli tagfelvételével intézményesülne és állandósulna Kijev uniós költségvetésből való támogatása.

A tervezetből kiderül az is, hogy a bizottság 100 milliárd eurót adna vissza nem térítendő támogatásként Ukrajnának az európai adófizetők pénzéből. Brüsszel egyben minél nagyobb részvételre
buzdítja a tagállamokat is.

Ukrán importdömping

A pénzügyi források jelentős növelése mellett a másik kiemelten fontos eleme, hogy Brüsszel 2028-tól már tagállamként számol Ukrajnával, miközben Kijev messze áll ettől a demokratikus, jogállamisági, és korrupcióellenes standardok alapján. Ennél, ha lehet, még súlyosabb az, hogy

még a EU-csatlakozás előtt gyorsított ütemben integrálnák Ukrajnát az EU közös piacába,

egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodással, ami gyakorlatilag tagállami jogokkal ruházná fel Ukrajnát, vagyis az ukrán importáruk egyenlően versenyeznének az európai termékekkel, ellehetetlenítve az európai és magyar gazdákat.

Privatizált Ukrajna

A Politico aláhúzza: a finanszírozási tervnek előfeltétele az a 20 pontos béketerv, amelynek alapján az Egyesült Államok próbál közvetíteni Kijev és Moszkva között. A kiszivárgott dokumentum feltételezi, hogy a tűzszünetet vagy a békét szavatoló biztonsági garanciák már fennállnak.

Végezetül: a tervezetből kiolvasható, hogy

célja Ukrajna privatizációja és a külföldi nagytőkének való kiszolgáltatása.

Vagyis a több mint háromezer ukrán vállalat jelentős részét privatizálnák, és olyan külföldi befektetőknek adnák át, mint a világ legnagyobb magántőke-alapkezelői, mint például a már említett Blackrock. Ezek az alapkezelők vennék át az ellenőrzést az energiaszektor, a nyersanyagok kitermelése, a mezőgazdaság és a védelmi ipar felett.