
Már a roamingba is be akarják venni Ukrajnát
Mintha kissé elkapkodnák a dolgot...
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az EU bővítési napirendjének részeként erőteljesen támogatja a barangolási övezet kiterjesztését, a terv azonban egyre nagyobb szkepszissel találkozik a telekommunikációs üzemeltetők, valamint maguk a tagjelölt országok – köztük Ukrajna és Moldova – részéről-írja a vg.hu.
A Roam Like at Home (Barangolj, mintha otthon lennél) rendszer lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy az EU-ban és az Európai Gazdasági Térségben utazva extra költségek nélkül használhassák mobiltelefonjukat hívásokra, üzenetküldésre és adatforgalomra. Októberben Von der Leyen bejelentette, hogy
Albánia és Montenegró 2026-ban csatlakozik a rendszerhez – ez a lépés sok érintettet meglepetésként ért, hiszen Ukrajna és Moldova esetében, amelyek 2026. január 1-jén léptek be, több mint három évig tartott a felvétel.
A barangolási övezet nem uniós országokra történő kiterjesztését nem szabad elsietni vagy leválasztani a csatlakozási folyamatról – hangsúlyozta Sztaniszlav Pribitko ukrán digitális átalakulásért felelős miniszterhelyettes és Michelle Ilijev moldovai gazdaságért és digitalizációért felelős miniszter az Euractivnak.
Az iparági oldalon László Tóth, a mobilüzemeltetőket tömörítő lobbi, a GSMA közpolitikai vezetője figyelmeztetett: ha egy ország az EU-csatlakozás előtt beléphet a barangolási övezetbe, az elvonhatja az erőforrásokat a hálózatfejlesztésektől.
Az üzemeltetőkön csattan az ostor
Míg az uniós fogyasztók élvezik a felármentes barangolást,
az üzemeltetők továbbra is fizetnek egymásnak nagykereskedelmi díjakat, amikor előfizetőik külföldön barangolnak.
Ezek a díjak plafonozva vannak – 1,10 euró gigabyte-onként, 0,019 euró percenként hívásoknál és 0,003 euró sms-enként –, a kritikusok szerint azonban a felső határok továbbra is túl magasak.
A turizmusban erős országok üzemeltetői – például Horvátország, Görögország, Olaszország és Spanyolország – általában profitálnak a bejövő forgalomból, míg az északi és balti üzemeltetők szerint a rendszer erőforrásokat von el tőlük.
2025 áprilisában az uniós távközlési szabályozó hatóságokat tömörítő BEREC arra a következtetésre jutott, hogy a nagykereskedelmi plafonok meghaladják a piaci árakat, és javasolta a csökkentésüket. A virtuális üzemeltetőket képviselő MVNO Europe még meredekebb csökkentést támogatott: gigabyte-onként 0,25 euróra és percenként 0,0025 euróra. A bizottság azonban 2025 júniusában úgy döntött, hogy a meglévő plafonok támogatják a „versenyképes piaci dinamikát”, és elállt a felülvizsgálattól.
A fogyasztói szervezetek eközben az EU-n belüli hívások és SMS-ek díjainak teljes eltörlését szorgalmazzák, amelyek továbbra is érvényesek, ha valaki egy másik tagállambeli számot hív. Például egy észtországi tallinni lakos, aki horvát számot hív, percenként akár 0,19 eurót és SMS-enként 0,06 eurót is fizethet. Brüsszel 2025 decemberében megtette az első lépést ezeknek a feláraknak a megszüntetése felé, a teljes eltörlés 2029. január 1-jétől válhat lehetővé.
Az árképzési viták mellett a barangolási övezet tervezett bővítése új működési és politikai aggályokat vet fel.
Ukrajna és Moldova szép csendben beáramlott
Január 1-jétől Ukrajna szép csendben megkapta a hozzáférést az Európai Unió egyik legfontosabb rendszeréhez: nem egyedül érkezett, egy másik országra is kiterjesztették. Az Európai Bizottság korábbi közleménye szerint a mobilroaming lesz „az első terület, ahol az EU belső piaci elbánást biztosít Ukrajnának”. Ukrajna és Moldova csatlakozik az EU zónájához. Ukrajna és Moldova csatlakozott az Európai Unió mobiltelefonos roamingövezetéhez, ami az unió, valamint Kijev és Chisinau közötti integráció elmélyítésének része – írja a TVP World. Az intézkedés lehetővé teszi, hogy a moldovai és ukrán állampolgárok az Európai Gazdasági Térségben (EGT) utazva külön díjak felszámítása nélkül telefonáljanak, küldjenek sms-eket és használják a mobilinternetet.
Ugyanezek a jogok megilletik az EGT-országok lakosait is, amikor Ukrajnába vagy Moldovába utaznak.







