POLITIK
Starmer fogadta a lengyel államfőt.
Kiterjesztett közös légvédelmi és kiképzési programról állapodott meg kedden Nagy-Britannia és Lengyelország.
Keir Starmer brit miniszterelnök londoni hivatalában fogadta Karol Nawrocki lengyel államfőt. A keddi kétoldalú csúcstalálkozón a Downing Street tájékoztatása szerint a két vezető olyan, az eddigieknél is mélyebb együttműködésről kötött egyezséget, amely erősíti mindkét ország képességét a fenyegetést jelentő légi támadóeszközök, mindenekelőtt a rakéták lelövésére.
Ennek érdekében London és Varsó megvizsgálja a légi fenyegetettség számos formájával szemben alkalmazható új eszközök közös kifejlesztésének és beszerzésének lehetőségeit, és azt is, hogy miként lehetne ösztönözni egész Európában az új védelmi gyártási kapacitások létrehozását.
A megállapodás alapján a brit és a lengyel fegyveres erők közös kiképzési programokat is tartanak a légvédelmi koordináció javítása érdekében. Ezeket a kiképzéseket "virtuális környezetben" tartják majd, elkerülendő az éles gyakorlatok költségeit és veszélyeit - fogalmazott keddi tájékoztatásában a brit kormányfő hivatala.
A Downing Street szerint a kiterjesztett brit-lengyel védelmi kiképzési program a brit vezetéssel folyó, integrált légi és rakétavédelmi műveleti hálózat létrehozását célzó NATO-kezdeményezés (Delivering Integrated Air and Missile Operational Networked Defences, DIAMOND) része.
Starmer és Nawrocki mindemellett megállapodott lengyel harcihelikopter-pilóták nagy-britanniai kiképzéséről is. A program alapján idén nyártól nyolc lengyel helikopterpilóta kapcsolódhat be a NATO európai légi kiképzési programjába (NATO Flight Training Europe, NFTE) a brit királyi légierő (RAF) egyik nyugat-angliai támaszpontján, ahol főleg támadó helikopterek vezetésére képzik majd őket.
A Downing Street a megállapodásokhoz fűzött ismertetésében kiemeli, hogy Lengyelország Nagy-Britannia egyik legszorosabb szövetségese, és lengyel területen jelenleg is 350 fős brit katonai kontingens állomásozik.
Mindemellett lengyel és brit harci pilóták közösen vesznek részt a NATO Keleti Őrszem (Eastern Sentry) nevű kelet-európai légtérvédelmi járőrműveletében.
A londoni miniszterelnöki hivatal kiemelte azt is, hogy a brit-lengyel hadiipari együttműködés gyors ütemben mélyül, és már az elmúlt három évben is 8 milliárd fonttal (3600 milliárd forinttal) járult hozzá a brit gazdaság teljesítményéhez.
A Downing Street hangsúlyozta, hogy a brit védelmi költségvetés a hidegháború óta nem tapasztalt ütemben növekszik, és a 2029-ig tartó jelenlegi parlamenti időszakban eléri a 270 milliárd fontos (120 ezer milliárd forintos) rekordösszeget.
Az ukrán parlament megszavazta kedden Denisz Smihal felmentését a védelmi miniszteri tisztségéből - számoltak be ukrán hírügynökségek.
Az Ukrinform állami hírügynökség szerint Smihal leváltását 265 képviselő támogatta, menesztéséhez legalább 225 szavazatra volt szükség.
Smihal kevesebb mint fél évet töltött ebben a pozícióban, amelyre 2025. július 17-én nevezték ki - emelte ki az UNIAN hírügynökség.
A politikus ugyanakkor továbbra is a kormány tagja marad, Volodimir Zelenszkij elnök felajánlotta neki az első miniszterelnök-helyettesi és energetikai miniszteri tisztséget.
Zelenszkij január 3-án a Telegram-csatornáján közölte, hogy a Denisz Smihallal folytatott találkozót követően megköszönte neki a védelmi minisztériumban végzett munkáját, valamint azokat a folyamatokat, amelyeket az ország védelmének biztosítása érdekében sikerült felgyorsítania.
Kiemelte, hogy pontosan ilyen rendszerszintű megközelítésre van most szükség az ukrán energetikában is. Szavai szerint rendkívül fontos, hogy minden egyes orosz csapás után gyorsan helyre lehessen állítani a károkat, és hogy az ukrán energetika fejlődése stabil és az ország igényeihez mérten elegendő legyen.
Smihal 2020. március 4. és 2025. július 15. között Ukrajna miniszterelnöki tisztségét töltötte be.
A törvényhozás 270 támogató szavazattal felmentette Mihajlo Fedorovot első miniszterelnök-helyettesi és digitális fejlesztésért felelős miniszteri tisztségéből. Az UNIAN szerint ő veszi majd át Smihaltól a védelmi tárca vezetését.
A parlament keddi ülésén támogatta Vaszil Maljuk felmentését is az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjének tisztségéből. Maljuk 2023 februárja óta töltötte be ezt a posztot. Menesztését 235 képviselő támogatta.
Oroszország hosszú távú konfrontációra készül, és ebben Kína, Irán és Észak-Korea támogatását is élvezi – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden az Európai Parlamentben, a Renew Europe uniós parlamenti frakció által szervezett fórumon.
A NATO főtitkára szerint az említett országok aktívan hozzájárulnak Moszkva Ukrajna elleni háborújához, miközben közösen igyekeznek aláásni a NATO-tagállamok stabilitását és biztonságát.
Mark Rutte szerint a NATO-tagországok védelmi kiadásainak növelése nemcsak biztonsági, hanem gazdasági előnyökkel is jár: a termelés bővülése nagyobb biztonságot, gazdasági növekedést és munkahelyteremtést eredményez. Ugyanakkor a főtitkár azt is hangsúlyozta, hogy az úgynevezett 5 százalékos cél elérése és a gyártás felgyorsítása nehéz döntéseket igényel valamennyi tagállamtól.
Rutte két okot nevezett meg a védelmi erőfeszítések fokozására.
Egyrészt a biztonsági helyzet ezt megköveteli: Oroszország továbbra is a NATO elleni legjelentősebb fenyegetés, hadiipara folyamatosan termel, miközben kibertámadásokkal és szabotázsakciókkal is teszteli a szövetséget. Másrészt véget ért az az időszak, amikor Európa az Egyesült Államokra támaszkodhatott saját biztonsága érdekében – noha Washington továbbra is elkötelezett a NATO mellett.
A főtitkár szerint Donald Trump amerikai elnök nélkül azok az országok, amelyek a nyár előtt nem érték el a GDP 2 százalékát védelmi kiadásokban – köztük Spanyolország, Olaszország és Belgium -, nem kötelezték volna el magukat a beruházások 5 százalékra való növelése mellett.
„Azt mondanám, mindez Trump elnöknek köszönhető. Tudom, hogy most mindenki utálni fog ezért, de ezt gondolom, és meg is fogom ismételni – ezért van szükségünk a transzatlanti kapcsolatra” – jelentette ki.
A főtitkár hangoztatta: Ukrajna támogatása továbbra is kiemelt feladat, mivel a szövetség biztonsága elválaszthatatlan Ukrajna biztonságától. Emlékeztetett az év elején Párizsban tartott találkozóra ahol az ukrán biztonsági garanciákról folytak egyeztetések, valamint hangsúlyozta, hogy a NATO a Pearl kezdeményezésen keresztül is folyamatos támogatást nyújt Kijevnek, a többi között légvédelmi eszközökkel.
Az Ukrajnát ért orosz rakétatámadásokkal összefüggésben Rutte hangsúlyozta: ezek a támadások civilek ellen irányulnak, és a NATO mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna megkapja a szükséges légvédelmi eszközöket. Kijelentette: a jövőbeni biztonsági garanciák kulcsfontosságúak ahhoz, hogy Ukrajna tartós békét érhessen el, a területi kérdésekről pedig kizárólag az ukrán nép dönthet.
Rutte szerint a NATO és az Európai Unió együttműködése egyre szorosabb, ami elengedhetetlen a közös kihívások kezeléséhez. Hozzátette:
a következő NATO-csúcs, amelyet júliusban Ankarában rendeznek meg, kulcsfontosságú lesz a védelmi erőfeszítések további felgyorsítása szempontjából.
Kérdésekre válaszolva Mark Rutte hangsúlyozta: Grönland esetében olyan biztonsági kihívásról van szó, amely az Északi-sarkvidék egészét érinti. Felidézte, hogy Donald Trump amerikai elnök már első elnöki ciklusa idején felhívta a figyelmet az északi térség növekvő stratégiai jelentőségére, a tengeri útvonalak megnyílására, valamint Oroszország és Kína fokozódó jelenlétére.
Hozzátette továbbá, hogy nincs nézetkülönbség a szövetség tagjai között az Északi-sarkvidék biztonságát illetően.
Ebben az összefüggésben rámutatott:
az északi-sarkvidéki biztonság kérdése nemcsak azt a hét országot érinti, amelyek földrajzilag a térséghez tartoznak (közülük hat NATO-tag, a hetedik pedig Oroszország), hanem más tagországokat is, például az Egyesült Királyságot vagy Németországot, „amelyek szintén hozzá akarnak járulni ahhoz, hogy az Északi-sarkvidék – vagyis az Egyesült Államok, Kanada és Európa – biztonságban maradjon”.
Iránnal kapcsolatban a NATO-főtitkár elítélte a teheráni vezetés fellépését a békés tüntetőkkel szemben, elfogadhatatlannak nevezve az erőszakot és az emberéletek elvesztését. Kiemelte: a demokrácia nemcsak a parlamentek működését jelenti, hanem a szabad médiát és a békés tiltakozás jogát is.
Végezetül Rutte hangsúlyozta: a transzatlanti együttműködés nélkülözhetetlen, és az európai-amerikai összefogás a NATO és az Európai Unió között alapvető feltétele a közös biztonság megerősítésének.
Ripost hírek
