POLITIK
Próbálják felőrölni az ukránokat.
Elfoglalta a Szumi megyei Komarivka települést az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán - közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium.
A tárca szerint a művelet része volt a "biztonsági övezet" létrehozásának az ukrajnai Szumi és Harkiv megyében.
A szerdai hadijelentés értelmében az orosz fegyveres erők a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak törni, és a "különleges hadművelet" övezetében mintegy 1310 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A moszkvai katonai tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel üzemanyagtárolókat és az urán hadiipart ellátó energetikai létesítményeket, valamint lőszer- és anyagi-műszaki raktárakat, két harckocsit és 26 egyéb páncélozott harcjárművet, hét irányított légibombát, hat HIMARS-rakétát, továbbá 260 repülőgéptípusú drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A dél-oroszországi Rosztov-na-Donu városban egy férfi életét vesztette egy többemeletes lakóházat ért találat következtében, további négy civil, köztük egy gyermek, megsebesült. Egy helyi lakos sérüléséről érkezett bejelentés a Belgorod megyei Ilek-Penykovka településről, neki a gépkocsiját támadta meg egy FPV pilóta nélküli repülőszerkezet.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy megakadályozott egy terrorcselekményt, amelynek célpontja egy szentpétervári katonai üzem alkalmazottja volt. Elfogtak egy 59 éves orosz állampolgárságú nőt, akit az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Ukrajnában szervezett be és képezett ki.
A gyanúsított egy harmadik országokon keresztül érkezett Oroszországba, ahol Szmolenszkben egy rejtekhelyről a merénylethez előkészített lőfegyvert és egy improvizált robbanószerkezetet próbált meg magához venni.
A krasznodari regionális bíróság 15 évi szabadságvesztésre ítélte Ihor Boriszenko ukrán állampolgárt, aki 2024-ben megkísérelt felrobbantani egy tehervonatot.
Oroszország hosszú távú konfrontációra készül, és ebben Kína, Irán és Észak-Korea támogatását is élvezi – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden az Európai Parlamentben, a Renew Europe uniós parlamenti frakció által szervezett fórumon.
A NATO főtitkára szerint az említett országok aktívan hozzájárulnak Moszkva Ukrajna elleni háborújához, miközben közösen igyekeznek aláásni a NATO-tagállamok stabilitását és biztonságát.
Mark Rutte szerint a NATO-tagországok védelmi kiadásainak növelése nemcsak biztonsági, hanem gazdasági előnyökkel is jár: a termelés bővülése nagyobb biztonságot, gazdasági növekedést és munkahelyteremtést eredményez. Ugyanakkor a főtitkár azt is hangsúlyozta, hogy az úgynevezett 5 százalékos cél elérése – melyről a hirado.hu is beszámolt korábban – és a gyártás felgyorsítása nehéz döntéseket igényel valamennyi tagállamtól.
Rutte két okot nevezett meg a védelmi erőfeszítések fokozására.
Egyrészt a biztonsági helyzet ezt megköveteli: Oroszország továbbra is a NATO elleni legjelentősebb fenyegetés, hadiipara folyamatosan termel, miközben kibertámadásokkal és szabotázsakciókkal is teszteli a szövetséget. Másrészt véget ért az az időszak, amikor Európa az Egyesült Államokra támaszkodhatott saját biztonsága érdekében – noha Washington továbbra is elkötelezett a NATO mellett.
A főtitkár szerint Donald Trump amerikai elnök nélkül azok az országok, amelyek a nyár előtt nem érték el a GDP 2 százalékát védelmi kiadásokban – köztük Spanyolország, Olaszország és Belgium -, nem kötelezték volna el magukat a beruházások 5 százalékra való növelése mellett.
„Azt mondanám, mindez Trump elnöknek köszönhető. Tudom, hogy most mindenki utálni fog ezért, de ezt gondolom, és meg is fogom ismételni – ezért van szükségünk a transzatlanti kapcsolatra” – jelentette ki.
A főtitkár hangoztatta: Ukrajna támogatása továbbra is kiemelt feladat, mivel a szövetség biztonsága elválaszthatatlan Ukrajna biztonságától. Emlékeztetett az év elején Párizsban tartott találkozóra ahol az ukrán biztonsági garanciákról folytak egyeztetések, valamint hangsúlyozta, hogy a NATO a Pearl kezdeményezésen keresztül is folyamatos támogatást nyújt Kijevnek, a többi között légvédelmi eszközökkel.
Az Ukrajnát ért orosz rakétatámadásokkal összefüggésben Rutte hangsúlyozta: ezek a támadások civilek ellen irányulnak, és a NATO mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna megkapja a szükséges légvédelmi eszközöket. Kijelentette: a jövőbeni biztonsági garanciák kulcsfontosságúak ahhoz, hogy Ukrajna tartós békét érhessen el, a területi kérdésekről pedig kizárólag az ukrán nép dönthet.
Rutte szerint a NATO és az Európai Unió együttműködése egyre szorosabb, ami elengedhetetlen a közös kihívások kezeléséhez. Hozzátette:
a következő NATO-csúcs, amelyet júliusban Ankarában rendeznek meg, kulcsfontosságú lesz a védelmi erőfeszítések további felgyorsítása szempontjából.
Kérdésekre válaszolva Mark Rutte hangsúlyozta: Grönland esetében olyan biztonsági kihívásról van szó, amely az Északi-sarkvidék egészét érinti. Felidézte, hogy Donald Trump amerikai elnök már első elnöki ciklusa idején felhívta a figyelmet az északi térség növekvő stratégiai jelentőségére, a tengeri útvonalak megnyílására, valamint Oroszország és Kína fokozódó jelenlétére.
Hozzátette továbbá, hogy nincs nézetkülönbség a szövetség tagjai között az Északi-sarkvidék biztonságát illetően.
Ebben az összefüggésben rámutatott:
az északi-sarkvidéki biztonság kérdése nemcsak azt a hét országot érinti, amelyek földrajzilag a térséghez tartoznak (közülük hat NATO-tag, a hetedik pedig Oroszország), hanem más tagországokat is, például az Egyesült Királyságot vagy Németországot, „amelyek szintén hozzá akarnak járulni ahhoz, hogy az Északi-sarkvidék – vagyis az Egyesült Államok, Kanada és Európa – biztonságban maradjon”.
Iránnal kapcsolatban a NATO-főtitkár elítélte a teheráni vezetés fellépését a békés tüntetőkkel szemben, elfogadhatatlannak nevezve az erőszakot és az emberéletek elvesztését. Kiemelte: a demokrácia nemcsak a parlamentek működését jelenti, hanem a szabad médiát és a békés tiltakozás jogát is.
Végezetül Rutte hangsúlyozta: a transzatlanti együttműködés nélkülözhetetlen, és az európai-amerikai összefogás a NATO és az Európai Unió között alapvető feltétele a közös biztonság megerősítésének.
Ukrajnában továbbra is súlyos támadások érik az energetikai infrastruktúrát: az orosz drón- és rakétacsapások miatt rendszeresek az áramkimaradások, így sokaknál nincs fűtés. Zelenszkij nem hajlik a kompromisszumos békemegállapodásra, a brüsszeli háborús logika mentén pedig az uniós vezetés sorra új katonai és pénzügyi vállalásokat tesz Ukrajnának-írja a Magyar Nemzet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök és Mark Rutte NATO főtitkár Fotó: HENRY NICHOLLS Forrás: POOL
Ukrajnát sorozatos orosz drón- és tüzérségi támadás éri, az ukrán energiahálózat is rendszeresen a célkeresztbe kerül, ami a tél beköszöntével megkeseríti az ukrán lakosság életét. A lassan négy éve tartó háború során az orosz támadások súlyosan megrongálták a lakossági földgázellátást, így sokan elektromos fűtésre kényszerültek átállni. Rendszeresen érkeznek beszámolók arról, hogy áramszünet sújt kiterjedt, nagy ukrán régiókat, vagyis sokan már árammal se tudják fűteni otthonaikat a farkasordító hideg éjszakákon. Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt viszont ez nem érdekli, és nem hajlandó megállapodást kötni Oroszországgal.
Január elején Oroszország nagyszabású támadást indított Ukrajna ellen, amelynek során drónokat és ballisztikus rakétákat is bevetett. A támadásban több kritikus infrastruktúra is megsérül, ami miatt számos település maradt áram nélkül.
A fennakadásokat a fővárosban is lehetett érzékelni, ahol ráadásul az egyik rakéta egy kórházat talált el.
Kedden ismét arról számoltunk be, hogy Oroszország Ukrajna több pontján is ballisztikus rakétákat vetett be, amelyekkel az energetikai infrastruktúrát támadták. A főváros és környékének lakói áramkimaradásokról számoltak be a támadás nyomán, hivatalos jelentések a károkról azonban egyelőre nem érkeztek. Néhány videó is megjelent a közösségi oldalakon, amelyen a villódzó utcai lámpák láthatók.
Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő lapunknak elmondta: Moszkva módszeresen rombolja le az ukrán energiahálózatot.
Zelenszkij nem alkuszik
Volodimir Zelenszkij, akinek elsősorban az ukrán lakosság érdekeit kellene szem előtt tartania, nem hajlandó megállapodást kötni Oroszországgal, és ragaszkodik Ukrajna teljes területi követeléséhez — nem támogatja az engedményeket a konfliktus lezárásához. Az ukrán elnök tehát nem fog békét kötni, amíg vissza nem foglalta az összes orosz kézen lévő ukrán területet.
Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy adjunk át területeket, de mi nem akarunk semmit sem átadni. Ukrajna törvényei, alkotmányunk és a nemzetközi jog szerint nincs jogunk erre. És erkölcsi jogunk sincs rá
– mondta. Ezzel párhuzamosan Moszkva változatlan álláspontot képvisel: a Kreml szerint nincs esély békemegállapodásra a Donbász, Luhanszk és további két régió átadása nélkül. Oroszország emellett azt is alapfeltételként követeli, hogy Ukrajna soha ne csatlakozhasson a NATO-hoz.
Ukrajna háborúpárti szövetségesei veszélybe sodorhatták a tűzszünetet
A január elején tartott hajlandók koalíciója csúcstalálkozón Franciaország és Nagy-Britannia közös szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben azt vállalták, hogy egy orosz–ukrán tűzszünet aláírása után katonákat vezényelnek Ukrajnába. A nyilatkozat aláírását többen provokációként értelmezték, ami veszélybe sodorhatja a tűzszüneti tárgyalások előrehaladását. Ukrajna nem NATO-tag, de a most aláírt szándéknyilatkozat szerint két NATO-tagország – egyébként atomhatalmak – telepítene katonákat Ukrajnába, az oroszok pedig korábban egyértelművé tették, hogy legitim célpontnak tekintenék azokat.
Brüsszelben 2026 is a háború éve lesz
Számos nyilatkozat hangzott már el arról, hogyan szándékozza kiterjeszteni a háborút Európára a Brüsszelben regnáló politikai elit. Oroszországgal az eszkaláció elkerülhetetlen – harsogják. Az uniós országok sorra vezetik vissza a sorkatonaságot, és az uniós politikusok megállapodtak Ukrajna háborús finanszírozásáról a következő két évre. Orbán Viktor miniszterelnök a december 18-i brüsszeli uniós csúcsértekezlet után nyilatkozva hangsúlyozta: bár az Európában befagyasztott orosz vagyon felhasználását – ami felért volna egy orosz hadüzenettel – sikerült elkerülni, a következő két évre egy hadikölcsönt megszavaztak Ukrajnának a háborúpárti brüsszeli vezetők.
Mi ebből kimaradtunk
– fogalmazott a kormányfő, a magyarok pénzét nem fogják Ukrajnába küldeni.
Ripost hírek
