POLITIK
Gyürk András közleménye.
Sunnyogás helyett egyenes beszédet és az Ukrajnának nyújtott támogatások felülvizsgálatát várjuk Brüsszeltől!
A német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság nemrég nyilvánosságra hozott döntésében kijelentette, hogy az Északi Áramlat gázvezetékeket nagy valószínűséggel egy külföldi állam, minden bizonnyal Ukrajna, megbízásából robbantották fel. Gyürk András, a Fidesz EP-képviselője, a Patrióták frakciójának tagja ennek kapcsán kijelentette: „Ez egy súlyos ügy. Ukrajna folyamatosan katonai eszközökkel támadja az európai energiainfrastruktúrát. Felelőtlen és veszélyes az európai polgárok pénzét egy ilyen országba küldeni, ezért egyértelmű válaszokat váró kérdésekkel fordultunk az EU külügyi főképviselőjéhez, Kaja Kallashoz.
Közleményében Németország legfelső polgári és büntető bírósága jelezte, hogy a valószínűsíthetően az ukrán hatóságok által elrendelt akció legalább egy európai országban aláásta a közszolgáltatásokat és eredményezett jelentős anyagi kárt. „A közlemény megerősíti azt a tényt, hogy Ukrajna rendszerszinten támadja a kritikus európai energiainfrastruktúrát. Legutóbb a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság-kőolajvezeték ellen tapasztaltunk hasonló támadásokat” – hangsúlyozta a fideszes politikus.
Ennek ellenére az Európai Unió eddig 193 milliárd euróval támogatta Ukrajnát. Ursula von der Leyen pedig a napokban egy újabb, 90 milliárd eurós támogatási csomagot jelentett be. „Ez, különösen a bírósági döntés tükrében, felelőtlen és veszélyes lépés, ezért kérdésekkel fordultunk az EU külügyi főképviselőjéhez, Kaja Kallashoz” – húzta alá a Fidesz EP-képviselője.
„Az uniós tagállamok energiabiztonsága elleni ukrán támadások egyértelmű és határozott elítélését várjuk Brüsszeltől. Továbbá felszólítottuk Kallas asszonyt, hogy kezdeményezze az Ukrajnának juttatandó pénzügyi támogatások felülvizsgálatát. Mi nem fogjuk engedni, hogy a magyar emberek pénzére az ukrán háborús maffia rátegye a kezét. Ezért is a Fidesz-KDNP a biztos választás” – fogalmazott Gyürk András.
Az európaiak kétharmadát aggasztja a kérdés.
Az európaiak csaknem kétharmadát aggasztja, hogy még mindig nincs felelőse az EU kritikus infrastruktúrája ellen elkövetett, történelmi léptékű terrorakciónak. Az elhúzódó nyomozás lehetővé tette a – gyakran politikailag motivált – elméletek terjedését, így az uniós polgárok elkövetőről alkotott képe is megosztottá vált. A véleménnyel rendelkezők fele szerint az oroszok, 21 százalékuk szerint az amerikaiak 19 százalékuk szerint pedig az ukránok robbantották fel a vezetéket.
A nyomozás elhúzódása aggasztja az európaiakat
Újra fellángoltak az Északi Áramlat felrobbantásával és az EU kritikus infrastruktúrája elleni támadásokkal kapcsolatos indulatok. Donald Tusk lengyel kormányfő három évvel az incidenst követően úgy fogalmazott, hogy „nem az a probléma, hogy felrobbantották, hanem hogy megépítették” a gázvezetéket. Néhány nappal később a lengyel bíróság megtagadta a német nyomozóhatóság kiadatási kérelmét, és szabadon eresztette az akció fő gyanúsítottját. Tusk jelezte: ezzel az ügyet lezártnak tekinti. Miután többen – köztük magyar megszólalók is – bírálták a döntést, a lengyel külügyminiszter nyilvánosan reményét fejezte ki, hogy az ukránok végleg elpusztítják a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket.
Pedig az, hogy az Északi Áramlat ügye megoldatlan, nemcsak Németország, de az egész EU számára súlyos teher. A vezeték korábban Európa gazdasági modelljének alapját – az olcsó keleti nyersanyag és a fejlett nyugati technológia összeköttetését – jelképezte, a robbantással és az elhúzódó nyomozással viszont a közösség tehetetlenségének szimbólumává vált. Hivatalosan három ország – Németország, Svédország és Dánia – indított vizsgálatot, amelyekből mostanra kettő eredménytelenül lezárult. A még folyamatban lévő német nyomozást az elmúlt években több ízben az a kritika érte, hogy azt szándékosan lassítják, mert az ügy felderítése olyan diplomáciai és jogi lépéskényszert idézne elő, amely vállalhatatlan lenne a politikai elit számára. Egy ideig úgy tűnt, hogy a nyomozás a kormányváltást követően új lendületet kaphat, de azt a lengyelek újra megakasztották.
A vizsgálatok elhúzódásával ugyanakkor jelentős geopolitikai károk is együtt járnak, ugyanis a tétlenség azt jelzi: az EU kritikus infrastruktúrája elleni támadást büntetlenül meg lehet úszni és ez megágyazhat a későbbi szabotázsakcióknak is. Ennek fényében érthető, hogy az európai polgárok 63 százalékát aggasztja, hogy a nyomozásnak még mindig nincs eredménye – derül ki a Századvég Európa Projekt kutatásának 2024-es eredményeiből.
Finnország kivételével valamennyi tagállamban (Litvániában relatív, mindenhol máshol abszolút) többségben vannak azok, akik nem tartják elfogadhatónak a felelősség elkenését. Lengyelországban az arányuk 61 százalék, azaz Tusk nyilatkozata szembe megy a választói elvárásaival. Azoknak az aránya, akik a Nem tudja / Nem válaszol opciót jelölték meg, a közvetlen érintett Németországban, valamint Magyarországon volt a legalacsonyabb, azaz a társadalom vélhetően ezekben az országokban értesülhetett legszélesebb körben az üggyel kapcsolatos fejleményekről. Sokatmondó, hogy a nyomozás sikertelenségével elégedetlenek aránya előbbiben 71, utóbbiban 74 százalék volt.
Az információhiány megágyaz az álhíreknek
A hivatalos információk hiánya alternatív elméletek egész sorát hívta életre, amelyek mostanra teljesen megosztják az európaiakat. A robbantást követő időszakban az oroszok felelősségét sugalmazó cikkek domináltak, de ezek gyorsan kikoptak a főáramú médiából, ugyanis Oroszország nem nyert a robbantáson. Ezután az amerikai adminisztráció néhány utólag előkerült, szerencsétlenül öregedő kijelentése, valamint több oknyomozó cikk az Egyesült Államokra irányította a gyanút, viszont hivatalos szervek hitelt érdemlően ezeket az elméleteket sem bizonyították. A jelenleg uralkodó magyarázat szerint egy ukrán civilekből és katonákból álló csapat hajthatta végre a szabotázsakciót. Bizonyos cikkek szerint az ukrán vezetés közreműködhetett a támadásban, más cikkek elvetik ennek lehetőségét.
A hivatalos magyarázat hiánya és az elméletek káosza lehetővé tette, hogy a jól időzített, meggyőzőnek tűnő cikkek markáns befolyást gyakoroljanak a közvéleményre, illetve aktuális politikai érdekek mentén torzítsák a lakosság benyomásait, és az európaiak megosztottá váljanak az Északi Áramlat vélt felelőseinek kérdésében. Még akkor is, ha utólag ezeket az elméleteket cáfolták.
A kutatási eredmények alapján a véleménnyel rendelkező uniós polgárok fele szerint Oroszország robbantotta fel a vezetékeket, és Lengyelországban, valamint a balti, illetve skandináv országokban az elméletnek nagy többsége van. Ezzel szemben öt olyan tagállam azonosítható, amelyben legalább a relatív többség Amerika felelősségét valószínűsíti és meglepő módon egyetlen országban sem domináns a jelenleg uralkodó elmélet, amely szerint egy ukrán csapat állhat a terrorakció hátterében.
Szergej Kuznyecov, az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek elleni támadások gyanúsítottja még novemberben állt először németországi bíróság előtt, miután kiadták Olaszországból. A 49 éves ukrán férfit augusztusban vették őrizetbe Riminiben, majd Bologna bírósága elrendelte előzetes letartóztatását és a kiadatás megkezdését. Kuznyecov védői arra hivatkoztak, hogy a cselekményeket Ukrajna területén zajló fegyveres konfliktus idején követték el, és a gázvezetékek elleni támadás katonai műveletnek minősül.
A német szövetségi ügyészség megerősítette, hogy Németország átvette az Olaszországból kiadott ukrán állampolgárt, Szerhij Kuznyecovot, akit a „Északi Áramlat” gázvezetékek elleni robbantások megszervezésével vádolnak. Erről az RIA Novosztyinak Ines Peterson, az ügyészség szóvivője számolt be.
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP/Stefan Sauer
A megkeresésükre tájékoztatom, hogy a vádlottat ma átadták Olaszországból. Holnap a szövetségi bíróság vizsgálóbírája elé áll Karlsruhéban, aki dönt a letartóztatási parancs kiadásáról
– mondta.
Peterson hozzátette, hogy jelenleg az ügyészség nem közöl több részletet az ügyről.
Mint ismert: augusztus 21-ére virradó éjjel az olasz csendőrség a német ügyészség kérésére őrizetbe vette a 49 éves ukrán Kuznyecovot Rimini tartományban. A férfit a gázvezetékek felrobbantásának koordinátoraként tartják számon.
A bolognai bíróság megerősítette a letartóztatást, majd szigorított fogvatartásba helyezték, és megkezdődött a kiadatási eljárás Németország felé. Kuznyecov nem egyezett bele az önkéntes kiadatásba.
Védője a meghallgatáson arra hivatkozott, hogy Ukrajnában hadiállapot van, és fegyveres konfliktus zajlik.
Szerinte az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatos események katonai műveletnek tekinthetők, amelyet felettesei parancsára hajthattak végre.
Kuznyecov azt vallotta, hogy 2022 szeptemberében az ukrán hadsereg kötelékében szolgált, a robbantás idején pedig Ukrajnában tartózkodott, így nincs köze a terrorcselekményhez.
Az Északi Áramlat–ügy háttere
A két orosz–európai exportvezeték, az Északi Áramlat 1 és 2 ellen 2022. szeptember 26-án követtek el robbantást. Németország, Dánia és Svédország már korán jelezte, hogy szabotázsakció történhetett.
A Nord Stream AG üzemeltető szerint a károk példátlan mértékűek, a helyreállítás időtartama pedig nem becsülhető.
Oroszország főügyészsége nemzetközi terrorcselekmény miatt indított nyomozást. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője többször hangsúlyozta, hogy Moszkva ismételten kért hivatalos adatokat az esetről, ám soha nem kapott választ.
Ripost hírek
