Csütörtöktől hivatalosan is Babis a cseh miniszterelnök

Bizalmat kapott csütörtök este a prágai parlamenti alsóházban az Andrej Babis vezette új cseh koalíciós kormány.

A 200 tagú képviselőházban a szavazáskor az ülésteremben jelenlévő 199 képviselő közül a kormányprogramot 108-an támogatták, 91-en pedig ellene szavaztak. A hatályos szabályok szerint a bizalom megszerzéséhez a kormánykoalíciónak az ülésteremben jelenlévő képviselők egyszerű többségének szavazatát kellett megkapnia. A hárompárti kormánykoalíciónak 108, a két ellenzéki pártnak pedig együttesen 92 képviselője van a 200 tagú alsóházban. A parlamenti felsőház, a szenátus a kormányprogrammal nem foglalkozik.

Andrej Babis kedden ismertette kormány programját a cseh képviselőházban. Mint mondta, a kormány célja, hogy Csehország öntudatos, biztonságos és gazdaságilag erős ország, s a világon a legjobb hely legyen az élethez. Andrej Babiš beszédében az illegális migráció témáját is érintette, amely kapcsán zéró toleranciát hirdetett, hangsúlyozva, hogy mára egész Európa Orbán Viktor magyar miniszterelnök álláspontját követi ebben a kérdésben.

Ami a külpolitikát illeti, Andrej Babis leszögezte: kormányának külpolitikája a nemzeti szuverenitás alapján fog állni, és Csehország érdekeit fogja előtérbe helyezni minden területen. Megerősítette, hogy Csehország nem küld katonákat Ukrajnába, s azt mondta: bízik abban, hogy Donald Trump amerikai elnöknek sikerül elérnie az orosz–ukrán háború befejezését.

A kormány célja, hogy Csehország öntudatos, biztonságos és gazdaságilag erős ország, s a világon a legjobb hely legyen az élethez – jelentette ki a cseh miniszterelnök kedden Prágában, amikor ismertette kormánya programját és bizalmat kért számára a képviselőháztól. Andrej Babiš beszédében az illegális migráció témáját is érintette, amely kapcsán zéró toleranciát hirdetett, hangsúlyozva, hogy mára egész Európa a magyar miniszterelnök álláspontját követi ebben a kérdésben , írta a hirado.hu.

Több mint egyórás beszéde elején Andrej Babis élesen bírálta elődjét, a Petr Fiala vezette, jobbközép koalíciós kormányt, amely szerinte gazdaságilag tönkretette Csehországot. Az új kormány mihamarabb stabilizálni kívánja a közkiadásokat, mérsékelni az állam eladósodását, takarékoskodni kíván az állami pénzekkel és nem fog adókat emelni. A miniszterelnök azt mondta, hogy márciusra kidolgozzák az idei költségvetést, mert jelenleg Csehország csak ideiglenes költségvetéssel működik. Megemlítette, hogy Csehország továbbra sem vezeti be a közös európai uniós pénzt, az eurót.

„Zéró toleranciát vezetünk be az illegális migrációra” – szögezte le. Kijelentette:

amikor 2015-ben Orbán Viktor kerítést építtetett, hogy megállítsa az illegális migránsokat, heves bírálatokat kapott, mára pedig Európa megváltoztatta véleményét, és mindenki a magyar kormányfőt utánozza.

Ami a külpolitikát illeti, Andrej Babis leszögezte: kormányának külpolitikája a nemzeti szuverenitás alapján fog állni, és Csehország érdekeit fogja előtérbe helyezni minden területen. Megerősítette, hogy Csehország nem küld katonákat Ukrajnába, s azt mondta: bízik abban, hogy Donald Trump amerikai elnöknek sikerül elérnie az orosz–ukrán háború befejezését.

Beszédében a kormányfő bírálta az Európai Bizottságot, és azt mondta, hogy Csehország nem kíván új jogosultságokat átadni Brüsszelnek.

Igyekezni fogunk felújítani a visegrádi csoport tevékenységét, amely a múltban sok sikert ért el

– szögezte le Andrej Babis. Megjegyezte: meg szeretné győzni a lengyeleket is arról, hogy térjenek vissza a közös regionális politikához.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy Csehország a világban nincs elszigetelve, és aktív külpolitikát kíván folytatni.

A 200 tagú parlamenti alsóházban a hárompárti kormánykoalíciónak 108 képviselője van, a hatályos szabályok szerint a bizalom megszerzéséhez a kormányoldalnak az ülésteremben jelenlévő képviselők egyszerű többségének támogató szavazatát kell megkapnia.

A bizalmi szavazásra várhatóan csak szerdán kerül sor, miután a kormányprogram vitájára többtucatnyi, többségében ellenzéki képviselő jelentkezett felszólalásra. A kormányoldal pedig jelezte: a miniszterek is felszólalnak, s röviden ismertetni fogják tárcájuk kiemelt feladatait.

Az öt ellenzéki párt az ülés kezdetén javaslatot tett Tomio Okamura, a képviselőház elnökének leváltására. A javaslatot 92, tehát az összes ellenzéki képviselő aláírta. Szerintük Okamura Ukrajnának és az Európai Uniónak címzett újévi bírálata elfogadhatatlan, ezért követelik a parlamenti alsóház elnökének lemondását. A javaslat napirendre vételét a képviselők elutasították. Hasonlóan elutasították azt az ellenzéki javaslatot, hogy a parlamenti alsóház határolódjon el Tomio Okamura újévi beszédétől.

Az ellenzéknek nem sikerült leváltania Tomio Okamurát leváltania, a cseh törvényhozás elnökét, miután mind a 108 koalíciós képviselő támogatta – írja az . Tomio Okamura újévi beszédében élesen bírálta az Ukrajnának nyújtott fegyversegélyt és az ukrán állam vezetését, ami heves reakciót váltott ki az ellenzék, valamint ukrán politikusok és diplomaták részéről.  

Az ellenzéki pártok a kormány iránti bizalmi szavazás előtt hiába próbálták eltávolítani a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom vezetőjét, Tomio Okamurát a képviselőház elnöki posztjáról – írja a iDNES. Hozzátették, nem sikerült elérniük azt sem, hogy a képviselőház elhatárolódjon a politikus újévi beszédétől. Tomio Okamurát a koalíció mind a 108 képviselője támogatta, az ANO, az SPD és az Autósok pártja.

Tomio Okamura újévi beszédében élesen bírálta az Ukrajnának nyújtott fegyversegélyt és az ukrán állam vezetését, ami heves reakciót váltott ki az ellenzék, valamint ukrán politikusok és diplomaták részéről.

A cseh parlament elnöke hangsúlyozta, hogy Csehország alárendelt és kizsákmányolt országként sodródik bele mások háborúiba, Tomio Okamura az ukrán vezetést korrupt hatalmi körként nevezte meg. A nyugati fegyveripar és a politikai elit haszonszerzése mellett az ukrán vezetőkhöz köthető visszaélésekről is beszélt, azt állítva, hogy:

a pénz nyugati cégekhez, kormányokhoz és a „Zelenszkij-junta” körüli ukrán tolvajokhoz kerül, akik a lopott vagyonból aranyvécéket építenek maguknak.

A Gazeta beszámolója szerint a cseh ellenzéki pártok a történtek után a képviselőház elnökének lemondását követelték. A TOP 09 párt vezetője, Matej Ondrej Havel a cseh televízióban közölte: január 13-án, még az új kormány elleni bizalmi szavazás vitája előtt kezdeményezik Tomio Okamura leváltását a képviselőház elnöki tisztségéből az újévi beszédben elhangzott botrányos kijelentések miatt.

Fontos emlékezni arra, hogy december 19-én az Európai Unió vezetői 90 milliárd eurós hitel nyújtásáról döntöttek Ukrajna számára az uniós költségvetés terhére, amelyhez Magyarország, Csehország és Szlovákia nem csatlakozott. A cseh államfő is aggodalmának adott hangot a parlament elnökének Ukrajnával kapcsolatos megszólalásai miatt.

A cseh vállalatok az Ukrajnának szóló lőszerbeszerzési kezdeményezés keretében 274 milliárd cseh korona (4 521 milliárd) értékben biztosítottak katonai felszerelést – mondta a kormányülés után az újságíróknak Andrej Babis miniszterelnök és Karel Havlícek miniszterelnök-helyettes. Andrej Babis azzal vádolja elődjét, Petr Fialát, hogy kormánya ködösített az általa „nem átláthatónak” nevezett projektről, és elrejtette azt a katonai hírszerzés költségvetésében – írja a Ceskenoviny.

Babis elmondása szerint az információ Ales Vyteckától, a védelmi együttműködési ügynökség (AMOS) igazgatójától származik.

„A cseh költségvetés rejtett módon is 17,1 milliárd koronát (282 milliárd forint) adott fegyverekre, mindezt eltitkolták, minden szuper titkos volt”

– jelentette ki Babis, a cseh kormányról tartott bizalmi szavazás napján.

Petr Fiala válaszul a vádakra azt mondta: az történik, amitől tartott.

„Ez az ember (Babis) nem tudja, mit csinál. A lőszer-kezdeményezés részleteiről nyilvánosan beszélni azt jelenti, hogy veszélybe sodorjuk az abban részt vevő emberek és cégek biztonságát, a gazdasági károkról nem is beszélve. Tényleg nem veszi észre a miniszterelnök, hogy háborús fegyverszállításokról van szó minden ezzel járó kockázattal?”

– mondta Fiala a CTK hírügynökségnek.

Havlícek a CTK kérdésére pontosította, hogy közvetlenül a lőszerkezdeményezésben 114 milliárd koronáról (1 881 milliárd forint) volt szó, további 160 milliárdot (2 640 milliárd forint) pedig hasonló elven használtak fel.

„Van ott donor is. Egyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy kerekítve mintegy 280 milliárd koronáról (4 620 milliárd forint) van szó, amelyet a lőszer-kezdeményezés és ez a rendszer keretében az egyes donorok irányába bonyolítottak le, és ezek a termékek Ukrajnában kötöttek ki”

– tette hozzá.

Andrej Babis a tavalyi parlamenti választások előtt élesen bírálta a kezdeményezést, és annak megszüntetését ígérte. Most azt közölte, hogy a kormánypártok betartják választási ígéretüket azzal, hogy a kezdeményezésbe nem kerülnek cseh költségvetési források, noha Csehország továbbra is koordinálni fogja azt a külföldi érdeklődők számára.

A lőszer-kezdeményezésben Csehország elsősorban Hollandiával és Dániával működik együtt. A programban koordinátori és szállítói szerepet tölt be: világszerte felkutatja a lőszerkészleteket, és megszervezi a nemzetközi finanszírozást. A lőszerek árát nagyrészt más országok – például Németország, Kanada vagy Hollandia – fizetik.

Tavaly Ukrajna 1,8 millió darab lőszert kapott, összesen pedig eddig több mint négymilliót.

Jan Lipavsky volt külügyminiszter szerint a donorok összesen 100 milliárd koronát (1 650 milliárd forint) ajánlottak fel az Ukrajnának szánt lőszerekre, amelyhez Csehország két–hárommilliárd koronával (33-49 milliárd forint) járult hozzá.