
Brüsszelben beszívtak és berágtak❓
Az uniós bíróság drogpárti álláspontra kötelezné hazánkat.
Ezt posztolta Szánthó Miklós az Alapjogokért Központ igazgatója:
Az abszurditás megszűnt létezni, és helyébe a brüsszeli politika, valamint már a jogalkalmazás lépett. Az Európai Bizottság indítványára ma az Európai Unió Bírósága elmarasztalta Magyarországot, és pénzügyi szankciókat helyezett kilátásba, mert hazánk még 2020-ban az ENSZ-ben a kötelezőnek kikiáltott, drogpárti uniós állásponttal szemben szavazott. A Bíróság most lényegében arra akarja rábírni Magyarországot, hogy jobb belátása ellenére legyen drogpárti és támogassa a drogliberalizációs törekvéseket a nemzetközi fórumokon. Bár a magyar Alaptörvény kifejezetten fellép a kábítószernek még a népszerűsítése ellen is, a Bíróság szerint az ilyen kérdések kizárólagos EU-hatáskörbe tartoznak, ezért megsértettük a „lojális együttműködés elvét”.
A Bíróság, az EP vagy az Európai Bizottság elmúlt időszakban Magyarországgal kapcsolatban hozott döntéseinek fő irányát tekintve hazánk vélhetően akkor elégítené ki ezt a kritériumot, ha a) befogadnánk a migránsokat, b) „minden lehetséges eszközzel” támogatnák Ukrajnát és a háborút, c) legalizálnánk a genderideológiát, valamint d) a kábítószereket is. Külön „érdekesség”, hogy az ügyben az a Koen Lenaerts bíró járt el, aki Magyarországot korábban az EU-ból való kizárással fenyegette és csak tavaly több nyilvános előadásában bírálta a magyar szuverenista politikát.
![]()
Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a baloldali-liberális „csendes eső” taktikáját alkalmazva még évekkel ezelőtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) drogliberalizációs ajánlásokat kezdett megfogalmazni, így azt is javasolta, hogy a kannabiszt vegyék le a veszélyes kábítószerek jegyzékéről, és sorolják azt át az orvosi-gyógyászati szerek közé. Az ajánlás mentén az ENSZ is előkészítette a kábítószerekről és pszichotrop anyagokról szóló egyezmények módosítását – a testületben azonban az Európai Unió nem rendelkezik önálló képviseleti joggal (mivel a nemzetközi jog szerint sem rendelkezik az államiság jellemzőivel, tehát „az EU nem állam”). Így hivatalosan az egyes tagállamok képviselik– és annak érdekében, hogy az ENSZ-ben azok a drogpárti irányvonalat kövessék, az Európai Tanácsban 2020-ban határozatot is hoztak, melyet Magyarország már akkor is elutasított. Ezt követően került sor a szavazásra az ENSZ Kábítószer-bizottságában, ahol Magyarország megint csak nemmel szavazott a drogliberalizációs javaslatra – és mert szembement a „hivatalos” uniós állásponttal, az Európai Bizottság először kötelezettségszegési eljárást indított, majd beperelte Magyarországot. (Hasonlóan a migrációs kvóták, a migrációs paktum vagy a gyermekvédelmi törvény eseteihez).
![]()
A 2023-ban indult per most ért véget, a Bíróság pedig elmarasztalta Magyarországot – a szokásos nyakatekert okoskodással, melynek lényege, hogy mivel az uniós jog „kábítószer-fogalma” az ENSZ-egyezményeken alapul, ezért ha utóbbiakat módosítják, akkor az érintheti az uniós jogot is – tehát ilyen ügyben kizárólag az Unió járhat el, a tagállamok nem képviselhetnek más álláspontot. Ez nyilvánvalóan egy újabb lépés a döntéshozatal-kiszervezés és a bírósági ítéletekkel történő hatáskörbővítés útján, melynek egyébként az EU Bírósága az egyik motorja.
![]()
Hogy az uniós mélyállam nem kezelte félvállról a dolgot, azt mutatja, hogy a legfőbb ítélkező fórum nagytanácsban járt el és az Európai Unió Bíróságának elnöke, Koen Lenaerts maga elnökölt – aki nem csak magyarellenes megnyilatkozásairól ismert, de arról is, hogy szintén irányítója volt annak a döntésnek, mely a határvédelem miatt napi 1 millió euróra bünteti Magyarországot mind a mai napig.
A jogalkotói és jogalkalmazói irány mint más ügyekben, itt is egyértelmű: puha „ajánlásokkal”, keretegyezményekkel, majd lopakodó jogalkotással, végül nyílt politikai és jogi nyomásgyakorlással arra kényszeríteni a még józan eszű országokat és társadalmakat, hogy migráció, genderideológia vagy a háború támogatása után drogügyben is hajoljanak meg Brüsszel „érzékenyítő” akarata előtt. Először liberalizáció, aztán legalizáció – és a kvótákból meg paktumokból kiindulva hamarosan a kötelezővé tétel lehet az út a kábítószerek kapcsán is.







