Az ukrán kormány is elindul a magyar választásokon

„Az ukrán kormány is elindul a magyar parlamenti választáson a Tisza Párt nevében, így az április 12-i szavazás tétje, hogy Ukrajna vagy Magyarország” – reagált Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter friss bejegyzésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebookon.

A tárca közlése szerint Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a következőt írta az X-en: „Ukrajna EU-csatlakozásának blokkolásával Orbán Viktor újabb bűnt követ el a magyar nép és Magyarország ellen. (…) Ukrajna csatlakozása az EU-hoz közelebb hozná a békét, és garantálná a biztonságot és a jólétet Európa és az egész magyar nemzet számára.”

„De ez nem az, amit Putyin akar. Ő azt akarja, hogy a háború folytatódjon.

Ukrajna EU-tagságának blokkolásával Orbán Viktor Putyin kívánságait teljesíti.

Ugyanakkor akadályozza a béke helyreállítását Európában, és Magyarországot a Kreml rezsimjének cinkosává teszi” – folytatta.

„Ma Orbán nem is Horthy Miklósként, hanem Hitler csatlósaként, Szálasi Ferencként viselkedik. Ez a második világháború tanulsága” – tette hozzá.

„Magyarország és a magyar emberek nem ezt érdemlik. Magyarország nem érdemli, hogy ismét a történelem rossz oldalán találja magát — egy új, embertelen ideológia cinkosaként, amelyet a putyini rezsim képvisel” – zárta üzenetét Szibiha.

Erre reagálva Szijjártó Péter azt írta, hogy

„az ukrán külügyminiszter az imént egy rendkívül kulturált bejegyzésben jelentette be, hogy az ukrán kormány elindul a magyar parlamenti választáson. A nevük: Tisza”.

„Azt akarják, hogy legyen vége a magyar szuverenitásnak, és hogy Magyarország menjen háborúba” – húzta alá.

„Április 12-e tétje tehát: Ukrajna vagy Magyarország”

– figyelmeztetett.

Szijjártó Péter az X-en egy bejegyzést is közzétett az ukrán külügyminiszter szavaira reagálva. Mint fogalmazott:

Az ukrán külügyminiszter éppen most jelentette be, hogy a kormánya részt vesz a magyarországi választásokon. Tisza néven indulnak. De Miniszter úr, legyen óvatos! Többet fog veszíteni, mint gondolná.

Orbán Viktor szerint az ukránok pénzt akarnak  és benyomulni az unióba, de a miniszterelnök közölte, hogy a magyar nemzeti kormány erre nemet mond. A kormányfő kijelentette: az ukránok fenyegetőznek és nyíltan beavatkoznak a magyar választásokba. „Brüsszel mellett üzenjük Kijevnek is: nem fizetünk!” – hangsúlyozta.

„Az ukránok beindultak. Fenyegetőznek és nyíltan beavatkoznak a magyar választásokba,

az a cél vezérli őket, hogy pénzt szerezzenek és benyomuljanak az unióba, amint lehet”

– írta a miniszterelnök a Facebook-oldalán szombaton.

Orbán Viktor bejegyzésében hangsúlyozta: Magyarországnak az Európai Unió tagjaként joga van erre nemet mondani és – mint fogalmazott – „a mi nemzeti kormányunk nemet is mond”.

A kormányfő világossá tette: nem akarják, hogy a magyar családok pénzét Ukrajnába küldjék és azt sem, hogy Magyarországot háborúba sodorják.

„Meg kell mutassuk, hogy a magyarokat nem lehet megfenyegetni, nem olyan fából faragtak minket. Brüsszel mellett üzenjük meg Kijevnek is: nem fizetünk!”

– tudatta a közösségi oldalán Orbán Viktor.

Az Európai Bizottság csütörtök este mutatta be a tagállamok vezetőinek Ukrajna újjáépítésének finanszírozásáról szóló tervét, amit a Politico pénteken közölt. A dokumentum szerint Brüsszel kifizetné a helyreállításhoz szükséges 800 milliárd dollár nagyobbik részét, mi több, minden eddig felmerült határidőnél korábban venné fel Kijevet az Európai Unióba, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban tudja ezeket a helyreállítási pénzeket célba juttatni. Mindennek minimum egy tűszünet lenne az előfeltétele, miközben az orosz hadsereg továbbra is erőteljesen nyomul előre az ukrajnai frontszakaszokon.

Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság 18 oldalas tervezete

A 18 oldalas dokumentum egy 10 éves tervet vázol fel Ukrajna fellendülésének garantálására, gyorsított úton az EU-tagság felé,  valamint a következő évtized végéig elérendő célokat is, ami azt jelenti: a finanszírozási stratégia 2040-ig tart.

A jóléti terv nehezen fog külső befektetéseket vonzani, főleg, ha a konfliktus folytatódik, figyelmeztet a világ legnagyobb alapkezelője, a BlackRock, amely úgymond pro bono, vagyis önként és ingyen ad tanácsot az újjáépítési tervről (a BlackRock németországi irodájának felügyelőbizottsági elnöke volt egykor Friedrich Merz német kancellár, de a Tisza Párt gazdasági vezetője, Kapitány István is kapcsolódott korábbi munkahelyével az alapkezelőhöz).

Súlyos teher az adófizetőkön

Bár a tervezet igyekszik a magánbefektetők jelenlétét hangsúlyozni, világosan kiderül, hogy mivel a magánbefektetések beindítására jelentős EU-s és tagállami támogatásokra lesz szükség,

elsősorban az adófizetőkre nehezedne a legnagyobb teher, főleg úgy, hogy Ukrajna szűk két éven belüli tagfelvételével intézményesülne és állandósulna Kijev uniós költségvetésből való támogatása.

A tervezetből kiderül az is, hogy a bizottság 100 milliárd eurót adna vissza nem térítendő támogatásként Ukrajnának az európai adófizetők pénzéből. Brüsszel egyben minél nagyobb részvételre
buzdítja a tagállamokat is.

Ukrán importdömping

A pénzügyi források jelentős növelése mellett a másik kiemelten fontos eleme, hogy Brüsszel 2028-tól már tagállamként számol Ukrajnával, miközben Kijev messze áll ettől a demokratikus, jogállamisági, és korrupcióellenes standardok alapján. Ennél, ha lehet, még súlyosabb az, hogy

még a EU-csatlakozás előtt gyorsított ütemben integrálnák Ukrajnát az EU közös piacába,

egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodással, ami gyakorlatilag tagállami jogokkal ruházná fel Ukrajnát, vagyis az ukrán importáruk egyenlően versenyeznének az európai termékekkel, ellehetetlenítve az európai és magyar gazdákat.

Privatizált Ukrajna

A Politico aláhúzza: a finanszírozási tervnek előfeltétele az a 20 pontos béketerv, amelynek alapján az Egyesült Államok próbál közvetíteni Kijev és Moszkva között. A kiszivárgott dokumentum feltételezi, hogy a tűzszünetet vagy a békét szavatoló biztonsági garanciák már fennállnak.

Végezetül: a tervezetből kiolvasható, hogy

célja Ukrajna privatizációja és a külföldi nagytőkének való kiszolgáltatása.

Vagyis a több mint háromezer ukrán vállalat jelentős részét privatizálnák, és olyan külföldi befektetőknek adnák át, mint a világ legnagyobb magántőke-alapkezelői, mint például a már említett Blackrock. Ezek az alapkezelők vennék át az ellenőrzést az energiaszektor, a nyersanyagok kitermelése, a mezőgazdaság és a védelmi ipar felett.

Az orosz hadsereg újabb ukrajnai települést foglalt el szombaton, és az elmúlt éjszaka 137 ukrán drónt megsemmisített az orosz védelmi minisztérium szombat délelőtti összegzése szerint.

A minisztérium Telegramon közzétett közleménye szerint erőik elfoglalták Sztaricja falut, amely Ukrajna második legnagyobb városától, Harkivtól mintegy 43 kilométerre északkeletre található.

Az ukrán hatóságok egyelőre nem kommentálták az orosz bejelentést. Pénteken a Sztaricjától mintegy 8 kilométerre északnyugatra található

Sziminovka elfoglalását jelentette be az orosz hadsereg.

Az orosz védelmi minisztérium beszámolója szerint a légvédelem az amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetők négy rakétáját és 137 drónt lőtt le.

Az orosz minisztérium adatai szerint a háború kezdete óta egyebek között 670 ukrán repülőgépet, 283 helikoptert, 110 949 drónt, 646 légvédelmi rakétarendszert, 27 292 tankot és egyéb páncélozott harcjárművet, továbbá 52 675 különleges katonai járművet semmisítettek meg.