A Tisza az európai háborúpárt magyar lerakata

Oroszország növeli a támadó drónok gyártását, és nem lassít a tempón, sőt további bővítést tervez. Erről számolt be Andrij Kovalenko, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács Dezinformáció Elleni Központjának vezetője. Szerinte ez nem csupán Ukrajnára, hanem a NATO európai szárnyára is komoly fenyegetést jelent. Az orosz–ukrán háború tovább folytatódik, s egyre közelebb a világháború. A háborúpárti Brüsszel mindent megtesz Ukrajna támogatásáért. Ursula von der Leyen pedig már akár holnap felvenné a háborúban álló országot az Európai Unióba.

Így törhet ki a harmadik világháború

Kovalenko kiemelte: 

A világháború kockázata egyre nő. 2025-ben többször is előfordultak orosz légtérsértések a NATO-tagállamoknál, mind harci repülőgépekkel, mind pilóta nélküli légi járművekkel.

Néhány konkrét eset:

• Szeptember 19.: Orosz MiG–31K vadászrepülők (Kinzsal hiperszonikus rakéták hordozói) lépték át Észtország légterét. Három gép körülbelül 12 percig tartózkodott Észtország felett (az észt külügyminisztérium közlése szerint).
• Szeptember 8.: Egy orosz Mi–8 katonai helikopter sértette meg Észtország légterét Vaindloo-sziget közelében (az észt védelmi erők jelentése).
• Szeptember 10.: Egy nagyszabású orosz kombinált támadás során Ukrajna ellen orosz drónok léptek be Lengyelország légterébe. Varsó vadászgépeket riasztott, és először alkalmazott légvédelmi rendszereket arra, hogy közvetlenül a saját területe felett semmisítsen meg drónokat.
• Szeptember 13.: Orosz drónt észleltek Románia légterében, ami légiriadót váltott ki mind Lengyelországban, mind Romániában.

Ezek az incidensek jól mutatják, hogyan terjed ki az orosz drónfenyegetés Ukrajnán túlra, és hogyan érinti közvetlenül a NATO keleti szárnyát. Kovalenko szerint a dróngyártás felfuttatása tovább növeli ezt a kockázatot.

Háború Európa és Oroszország között

Korábban a lapunk arról is beszámolt, hogy a szerb elnök szerint egyre közelebb a háború Európa és Oroszország között. Alekszandar Vucsics hozzátette: 

Orbán Viktor is a háborúra figyelmeztetett. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, a nyugat-európai országok megint háborúra készülnek. 

– mondta a kormányfő. Orbán Viktor képtelenségnek tartja, hogy az Ukrajnának adott kölcsönöket Kijev valaha is visszafizesse. Hangsúlyozta: Magyarország mostanáig elkerülte a háborút, ugyanakkor amennyiben bábkormány kerül Magyarország élére, bele fogunk csúszni a fegyveres konfliktusba. 

A spanyol külügyminiszter egy európai hadsereg és hadiipar megszervezését javasolta az Ukrajna támogatása érdekében létrehozott, úgynevezett hajlandók vagy tettre készek koalíciója számára. José Manuel Albares szerint Ukrajnát és az Európai Uniót egyaránt meg kell védeniük.

A Strana Today szerdán számolt be arról, hogy a spanyol külügyminiszter a német Spiegel magazinnak adott interjúban vetette fel, hogy az úgynevezett hajlandók vagy tettre készek koalíciójának, amelyet az Ukrajnát támogató országok vezetői hoztak létre, egy európai hadsereget, illetve közös hadiipart kellene szerveznie.

José Manuel Albares azt mondta:

egyértelmű reakciót vár, hiszen egy európai hadseregre van szükség, és ezen az úton vannak úgynevezett köztes lépések, amelyeket könnyen meg tudnak valósítani, ennek keretében pedig először integrálni kell a védelmi ipart, majd létre kell hozni egy koalíciót azokból, akik ezt szeretnék. Ha készen állunk erre Ukrajnáért, akkor ugyanúgy kell megvédenünk az Európai Uniót is

– tette hozzá a spanyol diplomácia vezetője.

A baloldali politikus az orosz nyelvű portál által szemlézett interjúban egyebek között azt mondta: bár a diplomácia és a párbeszéd továbbra is prioritás, de az EU-nak szükség esetén készen kell állni érdekei megvédésére. Albares szerint az EU-nak a szuverenitását erősítenie kell azzal, hogy saját sorsát irányítja, Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos terveire pedig úgy reagált:

ha az Egyesült Államoknak sikerül elfoglalnia a szigetet, akkor szerinte onnantól kezdve már egyetlen ország sem lesz biztonságban.

A Strana Today beszámolója szerint Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X közösségi portálon arról írt, hogy a béke mindig a gyengeség jele, Európa nem engedheti meg magának, hogy gyenge legyen ellenségeivel vagy szövetségeseivel szemben. A béke nem jelent eredményt, csak megaláztatást, az európai határozottság és önbizalom a pillanat szükségszerűségévé vált – tette hozzá.

Orbán Viktor: Csak az maradhat ki a háborúból, aki megpróbál kimaradni

A miniszterelnök a múlt szombati miskolci háborúellenes gyűlésen egyebek között arról beszélt, hogy a fiatalokra a legnagyobb veszélyt szerinte most az jelenti, hogy elviszik őket katonának a háborúba.

„Én attól tartok, hogy ezek nem béke-, hanem háborúfenntartók lesznek” – mondta Orbán Viktor arról a tervről, amelynek értelmében az európai vezetők katonákat is küldenének Ukrajnába békefenntartóként.

Három ember életét vesztette a dél-oroszországi Volna település fekete-tengeri kikötői termináljait szerda éjjel ért ukrán dróntámadás következtében, a létesítmény területén négy olajtartály kigyulladt - közölte Venjamin Kondratyjev, a Krasznodari terület kormányzója.

A kormányzó szerint a tűz eloltására 29 gépet és csaknem száz embert vetettek be, a nyílt lángokat elfojtották.

A határ menti belgorodi régióban, Cservona Dibrova községben egy teherautó vezetőjét sebesítette meg csütörtökön pilóta nélküli repülőszerkezet támadása. Belgorod városban szerda este óta 1700 ember evakuáltak a Gubkin utca környékéről, egy lőszer hatástalanításának idejére.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy a légvédelem az éjszaka folyamán 31 ukrán drónt semmisített meg az orosz légtérben.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos közölte, hogy az év eleje óta 227 civil sebesült meg az ukrán fegyveres erők orosz polgári célpontok elleni támadásai következtében, közülük 56-an életüket vesztették. Mint mondta, a csapások leggyakrabban Herszon, Voronyezs, Brjanszk és Kurszk megye területét érték.

A reggeli állapot szerint Kijevben mintegy négyezer lakóépületben továbbra sincs fűtés, a főváros közel 60 százaléka pedig áram nélkül van - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a Telegramon, miután értekezletet tartott az energia- és hőellátás helyreállításáról.

"Kijev és környéke, valamint Harkiv, Szumi, Csernyihiv megyék és Dnyipro térsége azok a régiók, ahol jelenleg a legnehezebb a helyzet. A javítóbrigádok, a katasztrófavédelem, az energetikai vállalatok és a közműszolgáltatások dolgozói maximális kapacitással dolgoznak. A fővárosi hatóságok jelentései szerint a bevont erők elegendők, de időre van szükség a helyreállításhoz. Nem értek egyet ezzel az értékeléssel. További intézkedésekre és további erőforrások bevonására van szükség" - írta bejegyzésében az elnök.

Zelenszkij közölte, hogy a belügyminisztérium beszámolt a melegedőpontok telepítéséről és működtetéséről, valamint az emberek számára biztosított melegétel kiosztásáról.

Az elnök kiemelte, hogy az energetikai vállalatok és a közműszolgáltató cégek azon dolgozói, akik részt vesznek az orosz csapások következményeinek felszámolásában, 100 százalékos mentességet kapnak a mozgósítás alól.

Artem Nekraszov, az energetikai miniszter első helyettese sajtótájékoztatóján közölte, hogy az orosz erők szerdára virradó éjjel ismét csapást mértek Ukrajna energetikai infrastruktúrájára, aminek következtében négy megye - az odesszai, a dnyipropetrovszki, a harkivi és a zaporizzsjai régió - részben áram nélkül maradt. Kiemelte, hogy mind a négy megyében megkezdődtek a helyreállítási munkálatok.

Bekérették az ukrán külügyminisztériumba Juan Pedro Schaerert, a Nemzetközi Vöröskereszt ukrajnai misszióvezetőjét, mert egy nyilatkozatában a háborúért egyformán felelősnek nevezte Oroszországot és Ukrajnát.

"Ukrajna kizárólag a nemzetközi jog keretein belül jár el, és csak jogszerű katonai célpontokat támad, az ENSZ Alapokmányával összhangban gyakorolva az önvédelemhez való jogát"

- szögezte le a tárca. Rámutatott, hogy erkölcstelennek tart minden olyan kísérletet, amellyel az agresszió áldozatának és az agresszornak a cselekedeteit egyenlővé próbálják tenni. Hozzátették, hogy az ilyen megközelítések eltorzítják a valós képet a háborúról.

"Kijev a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságától világosabb állásfoglalást és korrekt nyilvános kommunikációt vár el az Ukrajnában tapasztalható humanitárius szenvedések okairól. Az ukrán fél felszólította a bizottságot: fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy akadálytalan hozzáférést kapjon az ukrán hadifoglyokhoz és civilekhez, akiket Oroszország jogellenesen tart fogva" - áll a minisztérium közleményében.

Kirilo Budanov, az ukrán elnöki iroda vezetője a davosi Világgazdasági Fórumon tartott felszólalásában "visszafogott optimizmussal" jellemezte az Oroszország Ukrajna elleni háborújának lezárásához vezető utak keresésére irányuló jelenlegi erőfeszítéseket.

"A legérdekesebb kérdés az: hol tartunk most? Szeretném remélni, hogy mégiscsak egy alapvető megoldás felé haladunk, hogy lezárjuk a második világháború befejezése óta Európa területén a legvéresebb és legszörnyűbb háborút"

- hangsúlyozta Budanov. Egyúttal megjegyezte: nem lehet azt állítani, hogy "holnapra garantáltan beköszönt a béke".

"Ha valaki mást mond, az egyértelműen nem igaz, de nagyon sok erőfeszítés történik elsősorban a mi és az Egyesült Államok részéről. Tetszik ez valakinek vagy sem, de ez a folyamat létezik. Valóban létezik, és mi ténylegesen haladunk előre. Hogy a közeljövőben sikerrel járunk-e vagy sem, az nagymértékben Oroszországtól is függ. A visszafogott optimizmus az a kifejezés, amelyet én használnék a helyzet pontos leírására" - fejtette ki Budanov.