A lengyelek 46 százaléka ellenzi ukránok befogadását

Történelmi mélypontra süllyedt az ukrán menekültek befogadásának társadalmi támogatottsága Lengyelországban a CBOS közvélemény-kutató központ legfrissebb felmérése szerint, amit a Kárpáthír közölt. Az adatok alapján a válaszadók 48 százaléka támogatja a menekültek fogadását, miközben az ellenzők tábora elérte a 46 százalékot.

A kutatók rámutattak: ezek a legrosszabb eredmények azóta, hogy a Krím annektálása után elkezdték mérni a közhangulatot. Az orosz invázió kezdetén a támogatottság még 90 százalék felett volt, és 2023 közepéig ezen a szinten is maradt. Szeptemberhez képest a mostani adatok stagnálást mutatnak, az ellenzők aránya hibahatáron belül, 1 százalékkal nőtt.

A felmérés rávilágított a társadalmi különbségekre is. A menekültek befogadását leginkább a vidéki lakosság (59%), az alapfokú végzettséggel rendelkezők (62%) és az alacsony jövedelműek (57%) utasítják el.

A háború lezárásával kapcsolatban a válaszadók 54 százaléka úgy véli, véget kell vetni a konfliktusnak, akár azon az áron is, hogy Ukrajna lemond területei egy részéről. Ugyanakkor a korábbi 28 százalékról 33 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint Ukrajnának folytatnia kell a harcot. A megkérdezettek 63 százaléka arra számít, hogy Kijev kénytelen lesz lemondani területekről.

A kutatást 2025. november 27. és december 8. között végezték 948 felnőtt bevonásával.

Új veszélyekre készül az ukrajnai háború lezárását követően a rendőrség Lengyelországban. Marek Boroń országos rendőrfőkapitány, rendőrtábornok a Lengyel Rádiónak adott interjúban elmondta, az egyik valós fenyegetést a keletről érkező szervezett bűnözői csoportok megjelenése jelenti, hasonlóan ahhoz, ami az 1990-es években, a balkáni háború után történt.

„Mondjuk ki őszintén: ami a háború befejezése után történni fog – figyelembe véve azt, ami a balkáni háborút követően történt –, mindenki számára nehéz helyzetet jelent majd” – fogalmazott a rendőrség vezetője a Lengyel Rádiónak, erről InfoSecurity24 adott hírt. Marek Boroń hozzátette, hogy a rendőrség kapcsolatban áll más európai országok szolgálataival, például egy Europollal közös akció keretében is. „Információkat cserélünk, elemezzük ennek a bűnözésnek a tendenciáit” – tette hozzá.

A rendőrfőkapitány úgy látja, hogy a lengyel szolgálatok ma lényegesen felkészültebbek, mint három évtizeddel ezelőtt. „Ugyanakkora lesz-e a lépték? Biztosan nem, mert a szolgálatok ma már másképp működnek” – jelentette ki Marek Boroń.

Az országos rendőrfőkapitány felidézte, hogy az 1990-es években Lengyelország rendszerváltáson ment keresztül, „ma már azonban rendelkezik tapasztalattal, a rendőrség és más szolgálatok is jól felszereltek.

„Megvan a helyzetismeret, már csak az a kérdés, milyen eszközöket alkalmazunk az ilyen típusú bűnözés elleni fellépésben, valamint milyen lesz az együttműködés más országokkal”

– tette hozzá.

A Lengyel Rádió arra is emlékeztetett, hogy az 1990-es években Lengyelország korábban nem tapasztalt mértékű szervezett bűnözéssel szembesült. „A bandák nemcsak együttműködtek a keleti határon túli maffiákkal, hanem a balkáni háború befejezése után becsempészett lőfegyverekkel is rendelkeztek” – olvasható az összeállításban.

Egy könyvajándék vonta magára a figyelmet a lengyel–ukrán elnöki találkozón Varsóban, Karol Nawrocki lengyel államfő a volhíniai mészárlásról szóló dokumentumköteteket adta át Volodimir Zelenszkijnek, a több évtizede vitatott és máig érzékeny történelmi kérdést állítva a diplomáciai egyeztetések középpontjába.

A Gazeta lengyel híroldal beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij december 19-én érkezett Varsóba hivatalos látogatásra. Az ukrán elnököt a lengyel elnöki palota előtt ünnepélyes keretek között fogadta Karol Nawrocki köztársasági elnök, a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Külügyminisztérium képviselőinek jelenlétében. A ceremónia után a két államfő az épületben folytatta a programot, ahol megkezdődtek a tárgyalások.

A tervek szerint a személyes egyeztetést gyorsan követték volna a delegációk közötti megbeszélések, ám Nawrocki és Zelenszkij négyszemközti találkozója a vártnál jóval hosszabbra nyúlt. Újságírói értesülések szerint az egyeztetés több tíz perccel túllépte az előzetesen meghatározott időkeretet. A megbeszélések középpontjában biztonsági kérdések, gazdasági együttműködés, valamint történelmi témák álltak.

A találkozó komolyságát jelzi, hogy Karol Nawrocki később az X közösségi oldalon „kemény, őszinte és partnerségen alapuló beszélgetésként” jellemezte az egyeztetést, amely a Lengyelország és Ukrajna számára kulcsfontosságú ügyeket érintette.

A tárgyalás során egy könyv is feltűnt Nawrocki elnök asztalán, amelyet nem sokkal később átadott Volodimir Zelenszkijnek. Az ajándék az Emlékezet Intézete által kiadott, kétkötetes munka volt, A volhíniai bűntett dokumentumai címmel. A kiadvány 2023-ban jelent meg, abban az időszakban, amikor Karol Nawrocki az intézet elnöki tisztségét töltötte be.

A volhíniai események kérdése évtizedek óta a lengyel–ukrán kapcsolatok egyik legérzékenyebb történelmi témájának számít, így az ajándék átadása különös jelentőséggel bír.

Az elnöki palotában tartott megbeszélések után Volodimir Zelenszkij a lengyel parlamenthez látogatott, ahol a Szejm és a Szenátus képviselőivel tervezett találkozókat. A hivatalos program záróeseménye a délutánra időzített megbeszélés Donald Tusk miniszterelnökkel, a Miniszterelnöki Hivatalban.

Film a volhíniai vérengzésről

A Volhínia című, 2016-ban bemutatott lengyel háborús drámát Wojciech Smarzowski rendezte. A film az 1939 és 1943 közötti időszakban játszódik és az ukrán–lengyel feszültségek eszkalálódását mutatja be, amely a volhíniai lengyel lakosság lemészárlásához vezetett az Ukrán Felszabadítási Hadsereg (UPA) által.

A film rendkívül nyers és erőszakos jeleneteket tartalmaz, a tömeggyilkosságokat naturalista módon ábrázolja, ezért megtekintése csak erős idegzetű nézők számára ajánlott!

Ukrajna támogatása Lengyelország stratégiai érdeke, de változtatni kell azon, hogy a lengyel–ukrán kapcsolatokból elveszett a partnerség – jelentette ki Karol Nawrocki lengyel elnök a Wp.pl hírportálnak adott, hétfőn megjelent interjúban.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Lengyelországnak továbbra is támogatnia kell-e Ukrajnát, az államfő leszögezte: „Ez Lengyelország stratégiai érdeke, amely nem változott, és nem is fog változni.” Kijev „Lengyelország halálos ellenségével, Oroszországgal küzd, és olyan értékeket véd, amelyek a lengyelekhez is közel állnak” – húzta alá.

Egyúttal el kellene érni, hogy Ukrajna partnerként kezelje Lengyelországot – jelentette ki. Rámutatott: az ukrajnai háború már közel négy év óta zajlik, és a lengyelek, úgy tűnik, gyakran nem partnernek érzik magukat a (lengyel–ukrán) viszonyban.

Úgy fogalmazott:

nyíltan kimondja, hogy „a Lengyelország–Ukrajna-viszonyból eltűnt a partnerség eleme”.

Aláhúzta: Lengyelországnak, „csakúgy, mint a világ más országainak, megvannak a maga elvárásai Ukrajnával szemben”. Utalt egyebek mellett a közös történelmet érintő kérdésekre, ezen belül a második világháborúban a lengyel polgári lakosság ellen a nacionalista Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által elkövetett etnikai tisztogatás (volhíniai mészárlás) áldozatainak exhumálására.

Arra a kérdésre, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntekre bejelentett varsói látogatása áttörést jelenthet-e a kétoldalú kapcsolatokban, Nawrocki úgy válaszolt: a látogatás új kezdetet jelenthet a lengyel–ukrán viszonyban, ha „tiszteletben tartjuk Lengyelország stratégiai érdekeit, és egyértelműen kommunikálunk a lengyelek számára fontos kérdésekről”.

Ukrajna támogatása lehetetlen Lengyelország hozzájárulása nélkül

– hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: úgy érzi, hogy Zelenszkij „az utóbbi években hozzászokott Lengyelországhoz, mint egy magától értetődő tényezőhöz, amellyel semmiről sem kell egyeztetni, mert mi mindig ott voltunk, és mindent megtettünk” – fogalmazott.

Annak kapcsán, hogy az ukrajnai helyzetről az utóbbi időben folytatott magas szintű találkozókon nem voltak jelen Lengyelország képviselői, Nawrocki megállapította: olyan formátumokról van szó, amelyekben Donald Tusk kormányfőnek kellene képviselnie az országot.

Abban, hogy Lengyelország jelen legyen a tárgyalóasztalnál, Zelenszkij lenne a leginkább érdekelt a lengyel–ukrán kapcsolatok „megfelelő rendezettsége esetén”

– jelentette ki az elnök, és jelezte: megpróbálja újratárgyalni a lengyel–ukrán partnerséget.