Rakétacsapást mért az ukrán hadsereg Belgorod városra, a műszaki infrastruktúrában súlyos károk keletkeztek, sérültek nincsenek – közölte Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója hétfőn a Telegram-csatornáján.

Gladkov szerint mentő- és operatív szolgálatok dolgoznak a következmények felszámolásán. A tisztségviselő szerint hét lakóház és egy magánház üvegezése is megrongálódott.

Az orosz védelmi minisztérium arról adott ki tájékoztatást, hogy az éjszaka folyamán, közép-európai idő szerint vasárnap 21 óra és hétfő hajnali öt óra között a légvédelem 130 repülőgép típusú ukrán drónt lőtt le Oroszország 11 régiója és a Kaszpi-tenger felett. A legtöbb pilóta nélküli repülőszerkezetet, 38-at az asztraháni régió, 25-25-öt pedig a brjanszki és a moszkvai régió légterében semlegesítették. Utóbbiak közül 15 tartott az orosz főváros felé.

Reggel öt és hat óra között további 16 drónt semmisítettek meg.

A moszkvai Seremetyjevo repülőtéren ideiglenesen korlátozták a forgalmat.

Zaporizzsja megyében ukrán dróncsapások az elmúlt nap folyamán két ember halálát okozták, és hetet megsebesítettek.

A nyugati biztonsági garanciákért cserébe Ukrajna hajlandó lemondani a NATO-csatlakozással kapcsolatos törekvéseiről. Erről Volodimir Zelenszkij beszélt vasárnap egy Berlinbe tervezett tárgyalás előtt, amelynek keretében amerikai küldöttekkel egyeztet.

Volodimir Zelenszkij arról is beszélt, hogy ezek a garanciák egyúttal kompromisszumot jelentenek Ukrajna részről a NATO-tagság helyett. „„Ukrajna kezdettől fogva a NATO-csatlakozást tekintette céljának, mert ez valódi biztonsági garanciát jelent. Egyes amerikai és európai partnereink azonban nem támogatták ezt az irányt” – tette hozzá az ukrán elnök a Reuters beszámolója szerint.

Mint mondta, az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti kétoldalú biztonsági garanciák, a Washington által nyújtott, a NATO 5. cikkéhez hasonló biztosítékok, valamint az európai partnerek és más országok – köztük Kanada és Japán – garanciái lehetőséget adnak egy újabb orosz invázió megakadályozására. Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy a berlini találkozón Ukrajna az európai országokkal és az Egyesült Államokkal közösen egy olyan húsz pontból álló tervet vizsgál majd meg, amelynek a végén egy tűzszüneti lehetőség is szerepel. Volodimir Zelenszkij ugyanakkor hozzátette:

Kijev jelenleg nem folytat közvetlen tárgyalásokat Oroszországgal.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban már többször is követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is mondjon le a NATO-hoz való csatlakozás tervéről, továbbá azt is, hogy Kijev vonja ki a csapatait a Donbász területének mintegy 10 százalékáról, amely még mindig ukrán ellenőrzés alatt áll. Moszkva egyúttal többször hangoztatta azt is, hogy Ukrajnának semleges országnak kell maradnia, és nem állomásozhatnak NATO-csapatok a területén.

A Reuters orosz források korábbi beszámolója alapján cikkében emklékeztetett, hogy Putyin „írásos” garanciát szeretne a vezető nyugati hatalmaktól a NATO keleti bővítésének kizárásáról, ami gyakorlatilag Ukrajna, Georgia, Moldova és más volt szovjet utódállam tagságának elutasítását jelentené.

Volodimir Zelenszkij korábban „méltóságteljes” békéről beszélt, valamint olyan garanciákról, amelyek biztosítják, hogy Oroszország ne támadja meg újra Ukrajnát. Minderre a Berlinben tervezett egyeztetések előtt került sor, amelyek célja Európa második világháború óta legsúlyosabb konfliktusának lezárása.

Az Egyesült Államok jelentős biztonsági garanciákat kínált Ukrajnának, az igazi békefolyamat kilátása most minden korábbinál közelebb került – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Berlinben hétfőn, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

„Az Egyesült Államok által Berlinben az asztalra tett jogi és kézzelfogható garanciák valóban jelentősek” – hangoztatta Merz, az amerikai tárgyalódelegációval folytatott, órákig tartó megbeszéléseket követően. „Ez egy nagyon fontos előrelépés” – mondta.

Fogalmazása szerint a 2022 februárjában kirobbant háború kezdete óta először „válik ezekben a napokban elképzelhetővé a fegyverszünet lehetősége”.

„Most már csak Oroszországon múlik, hogy sikerül-e karácsonyig tűzszünetet elérni” – vélekedett Merz. Felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „legalább karácsonykor hagyja békén az ukrán népet, megkímélve őket a további bomba- és rakétatámadásoktól”.

A német kancellár hangsúlyozta azt is, hogy „a területi rendezés továbbra is kulcsfontosságú” kérdésnek számít. „Csak az ukrán nép, az amerikai elnök és az ukrán elnök, aki itt védi területét, adhat választ. (…) Csak Ukrajna dönthet a területi engedményekről” – hangsúlyozta.

Zelenszkij szerint a területi kérdés továbbra is fájdalmas pontja az ukrajnai háború befejezését célzó béketárgyalásoknak. Úgy vélte azonban, hogy Washington segíteni fog a kijevi vezetésnek a kompromisszum megtalálásában.

A berlini újságíróknak nyilatkozva az ukrán vezető hozzátette, hogy Ukrajna kész a tisztességes munkára, amely egy erős békeszerződéshez vezet, és Kijev tárgyalódelegációja folytatni fogja a tárgyalásokat amerikai partnereivel.

„Úgy gondolom, hogy a területi kérdés fájdalmas. Száz százalékig tudjuk, mit akarnak az oroszok” – mondta.

Ismert, hogy Moszkva Ukrajnától területek feladását követeli – mondta Zelenszkij. Azt hangoztatta továbbá, hogy Ukrajna sikeresen tisztázta álláspontját az amerikai tárgyalókkal. „Ukrajnát meghallgatják” – tette hozzá.

Tagadta, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorolt volna Ukrajnára a Donyec-medencei térségek átengedése végett. Értelmezése szerint arról van szó, hogy az amerikai képviselők közölték Moszkva álláspontját, és most az ukrán álláspontot fogják majd ott előadni. „Hogy végül mi lesz a területekkel, azt még meglátjuk”

– fűzte hozzá.

Egyben kijelentette, hogy Kijevnek világosan meg kell értenie, milyen biztonsági garanciákra számíthat szövetségeseitől, mielőtt bármilyen döntést hozna a frontvonalról a béketárgyalásokon. Hozzátette, hogy a biztonsági garanciáknak tartalmazniuk kell a tűzszünet ellenőrzését is.

Az amerikai oldalról hallottuk, hogy készek a NATO-alapokmánya 5. cikkelyének megfelelő biztonsági garanciákat nyújtani – jelentette ki Zelenszkij. Ez egyáltalán nem tűnik rossznak, ez egy első lépés – fogalmazott. A kérdés az, hogy hogyan lehet majd a fegyverszünetet gyakorlatilag is ellenőrizni, mert csak akkor tudnak majd e biztonsági garanciák érvényre jutni – tette hozzá.

Washingtoni kormányzati források szerint Donald Trump amerikai elnök még hétfőn telefonon tárgyal Zelenszkijjel és más európai vezetőkkel az ukrajnai tárgyalások állásáról.

A rendezési tárgyalások sarokköve egy jogilag kötelező érvényű dokumentum, amelyben Ukrajna lemond a NATO-ba való belépésről – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságíróknak hétfőn Moszkvában.

„Természetesen ez az egyike a sarokkő-fontosságú kérdéseknek, és külön megvitatást igényel a többi kérdéshez képest. Épp ebben van a tárgyalási folyamat lényege, amelyet, megismétlem, nem akarunk hangosbeszélő-üzemmódban folytatni” – nyilatkozott a szóvivő.

A Berlinben az ukrajnai rendezésről jelenleg zajló tárgyalásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem tájékoztatja Oroszországot élőben ezek menetéről.

„Jelenleg a munka (…) az amerikai, európai és ukrán tárgyalófelek között folyik. Miután befejezték a munkát, várni fogjuk, hogy amerikai tárgyalópartnereinktől megkapjuk azt az álláspontot, amelyet ma megvitatnak” – mondta.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a nyugati kereszténység szerint ünnepelt karácsonyig megszülethetnek-e a békemegállapodás ideiglenes keretei, a szóvivő azt hangoztatta, hogy határidőket szabni az ukrajnai rendezésnek a leghálátlanabb dolog. Hangsúlyozta, hogy

Vlagyimir Putyin orosz elnök nyitott a komoly békére, a komoly döntésekre.

„Egyáltalán nem nyitott semmiféle olyan trükkre, amelynek célja az időhúzás és a mesterséges ideiglenes szünetek létrehozása” – fogalmazott.

Úgy vélekedett, hogy Donald Trump amerikai elnök és csapata őszintén törekszik a békére Ukrajnában. Hozzátette, hogy Moszkva nagyra értékeli ezeket az erőfeszítéseket.

Ukrán rakétatámadás egy orosz városra