POLITIK
Az európai átlagembereknek kezd elege lenni.
Egy friss nemzetközi közvélemény-kutatás szerint Franciaországban és Németországban egyre többen támogatnák a Kijevnek nyújtott pénzügyi és katonai segítség csökkentését- írja a Magyar Nemzet.
Európai Unió zászlók Forrás: AFP
Az Ukrajna és Oroszország közötti háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítések felerősödésével párhuzamosan egyre markánsabb különbségek rajzolódnak ki a nyugati közvéleményekben Ukrajna további támogatásáról. Egy friss közvélemény-kutatás szerint míg Franciaországban és Németországban egyre többen támogatnák a Kijevnek nyújtott pénzügyi segítség visszafogását, addig az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Kanadában továbbra is erős a támogatás fenntartása, sőt növelése iránti igény – fejti ki részletes cikkében a Politico.
Ukrajna támogatottsága csökkenőben
A hónap elején több mint tízezer fő bevonásával végzett felmérés eredményei érzékeny politikai pillanatban láttak napvilágot. Az európai vezetők Brüsszelben készülnek olyan csúcstalálkozóra, ahol az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatás a napirend egyik központi kérdése lesz, miközben Washington békeközvetítő szerepre törekszik Moszkva és Kijev között. Ebben a folyamatban Németország új vezetése, Friedrich Merz kancellárral az élen, meghatározó szerepet vállalna az európai álláspont alakításában.
A kutatás szerint Franciaországban és Németországban többen vannak azok, akik a pénzügyi támogatás csökkentését pártolják, mint akik annak növelését vagy szinten tartását.
Németországban a válaszadók 45 százaléka támogatná a segítség mérséklését, miközben mindössze húsz százalék növelné azt. Franciaországban 37 százalék mondana kevesebbet, 24 százalék viszont többet adna Ukrajnának.
A támogatás ellenzői elsősorban a költségekre és a nemzetgazdaságra nehezedő terhekre hivatkoztak.
Seb Wride, a londoni székhelyű Public First vezetője szerint az európai közvélemény egyre inkább a politikai kompromisszumok szükségességét érzi. Mint fogalmazott: a véges közpénzek időszakában az állampolgárok figyelme mindinkább a hazai problémák felé fordul.
Az Egyesült Államokban az Ukrajnának nyújtott támogatás kérdése élesen a pártpolitikai törésvonal mentén oszlik meg. A 2024-es választásokon Kamala Harris demokrata jelöltet támogató szavazók körében jóval erősebb a támogatás: közel 29 százalékuk a demokrácia védelmét az egyik legfontosabb indokként jelölte meg. Donald Trump támogatói körében ez az arány 17 százalék volt. Wride szerint az amerikai pártok közötti megosztottság ebben a kérdésben is rendkívül éles. Európában a támogatás csökkenése különösen a jobboldali pártok szavazói körében látványos. Németországban az Alternatíva Németországért, Franciaországban pedig a Nemzeti Tömörülés hívei mutatták a legnagyobb szkepszist, miközben a centrista választók mérsékeltebb álláspontot képviseltek.
A katonai támogatás megítélése hasonló mintázatot mutat. Az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Kanadában a válaszadók közel negyven százaléka növelné a katonai segítséget, miközben nagyjából ötödük ellenezné azt.
Németországban ezzel szemben 39 százalék utasítaná el a növelést, miközben csak 26 százalék támogatná. Franciaországban a társadalom gyakorlatilag kettészakadt ebben a kérdésben.
Németországban a menekültkérdés is egyre inkább hozzájárul az Ukrajnával kapcsolatos fáradtsághoz. A válaszadók fele szerint Berlinnek kevesebb ukrán menekültet kellene befogadnia, és ugyanennyien csökkentenék a már ott élők támogatását is. Ez arra utal, hogy a közvéleményben a háború társadalmi és költségvetési hatásai egyre hangsúlyosabban jelennek meg.
Mi a végsőkig ragaszkodni fogunk a békepárti álláspontunkhoz, és nem fogjuk hagyni, hogy kockára tegyék a magyar emberek biztonságát és megélhetését – jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója. Orbán Balázs a közösségi oldalán osztott meg egy bejegyzést, amelyben arról ír, hogy az európai vezetők apránként szoktatják hozzá az európai társadalmakat ahhoz a gondolathoz, hogy a háború elkerülhetetlen, pedig ez nem igaz.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár Fotó: ADRIAN DENNIS Forrás: POOL
Egy emberöltőnyi béke után Európa háborúra készíti fel a polgárait – ezzel a címmel közölt figyelemre méltó elemzést a Wall Street Journal. Az amerikai lap szerint egyre inkább szembeötlő, hogy az európai vezetők háborús retorikára váltottak, ami mély pszichológiai fordulat egy olyan kontinensen, amely a világháborúk után éppen a béke, az együttműködés és a jólét ígéretére épült – hívja fel rá a figyelmet közösségi oldalán Orbán Balázs.
A miniszterelnök politikai igazgatója kifejti: a Wall Street Journal leírja, hogy az Európa biztonságáért felelős vezetők ma már rendszeresen olyan üzenetet közvetítenek, amely még egy évtizede is elképzelhetetlen lett volna: fel kell készülni egy Oroszországgal vívott háborúra. A cikk szerint ma már alig telik el hét anélkül, hogy vezető politikusok vagy katonai vezetők ne készítenék a nyilvánosságot egy közelgő fegyveres konfliktus szükségszerűségére.
Valóban megdöbbentő, hogy a békeprojektként indult Európai Unió mára a saját küldetésének antitézise lett. Ez nem véletlen. Az európai vezetők háborúpárti megnyilvánulásai egy tudatos eszkalációs művelet részei, melynek célja, hogy elfogadtassák az európai emberekkel a háborúval járó sorkatonaságot, a gazdasági megszorításokat és végső soron a saját gyermekeik feláldozását egy idegen konfliktus oltárán
– írja Orbán Balázs, és hozzáteszi, a brüsszeli elit, amely minden más területen kudarcot vallott, a háborús fenyegetésben látja utolsó esélyét hatalma megtartására és további központosítására.
A politikus arra is felhívja a figyelmet, hogy a példák sokasága önmagáért beszél:
- Friedrich Merz német kancellár Putyin ukrajnai stratégiáját Hitler 1938-as terjeszkedéséhez hasonlítja, azt állítva, hogy Ukrajna megtámadása után Európa következik.
- A NATO főtitkára szerint a konfliktus már Európa küszöbén áll, és a társadalmaknak olyan háborúra kell felkészülniük, amilyet a nagyszüleik és dédszüleik éltek át.
- A francia vezérkari főnök arról beszélt nemrég, hogy Franciaország veszélyben van, ha meginog, mert nincs felkészülve arra, hogy elveszítse gyermekeit, és hogy gazdasági áldozatokat hozzon.
- A brit hírszerzés vezetője szerint most egy béke és háború közötti átmeneti helyzetben vagyunk.
- A brit haderő parancsnoka nemrég kijelentette: pályafutása során soha nem látott ilyen veszélyes helyzetet, és egyre több család fogja megtapasztalni, mit jelent áldozatot hozni a nemzetért.
- Kees Klompenhouwer holland diplomata írása néhány napja jelent meg az ukrán sajtóban, mely amellett érvel, hogy Európának egy hosszú, nagy intenzitású háborúra kell berendezkednie Oroszországgal szemben.
- Giuseppe Cavo Dragone tengernagy, a NATO Katonai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy Európának kilátásba kell helyeznie egy Oroszországgal szembeni megelőző csapás megindítását. Úgy véli, az uniónak mindenképp agresszív stratégiában kell gondolkodnia Moszkvával szemben.
- Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője szerint Európának katonai egységeket kellene vezényelnie Ukrajnába a biztonsági garanciák részeként: „Ukrajna esetében meg kell néznünk, mik azok a kézzelfogható biztonsági garanciák. Ezek nem lehetnek papírok vagy ígéretek. Valódi csapatoknak, valódi képességeknek kell lenniük, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát.”
- Ruszin-Szendi Romulusz, a brüsszeli stratégia magyar végrehajtásáért felelős Tisza Párt vezető politikusa sem véletlenül szólta el magát, amikor arról beszélt, hogy ha Ukrajna vagy NATO-, vagy EU-tag lenne, akkor jogos lenne, hogy oda bemennek a mi erőink.
„Így főzik meg lassan a békát: apránként szoktatják hozzá az európai társadalmakat ahhoz a gondolathoz, hogy a háború elkerülhetetlen” – írja Orbán Balázs, és kiemeli:
Pedig ez nem igaz, a háború nem szükségszerű. Éppen ellenkezőleg: az amerikai békekezdeményezésnek köszönhetően soha nem voltunk ilyen közel az orosz–ukrán háború politikai lezárásának lehetőségéhez. Az Egyesült Államok új stratégiája már a geopolitikai és gazdasági stabilitás helyreállításáról beszél.
A politikai igazgató hozzáteszi:
Európa és Magyarország most válaszút előtt áll. Vagy követi a brüsszeli elit háborús logikáját, vagy az emberek érdekét választja: a békét, a biztonságot és a stabilitást. Még van lehetőség letérni a pusztító háborúhoz vezető útról. Ehhez nem kell mást tenni, mint támogatni az amerikai békekezdeményezést, és nemet mondani az eszkalációs tervre.
Egy dolog biztos: mi a végsőkig ragaszkodni fogunk a békepárti álláspontunkhoz, és nem fogjuk hagyni, hogy kockára tegyék a magyar emberek biztonságát és megélhetését – zárta a gondolatait Orbán Balázs.
Ripost hírek
