Több mint száz politikai fogoly szabadult ki Minszkben

Fehéroroszország átadott 114 embert Ukrajnának, köztük ukrán állampolgárokat – tudatta az ukrán katonai hírszerzés, miután Minszk bejelentette, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kegyelmet adott szombaton 123 politikai fogolynak, és kiengedték őket a börtönből.

„Ez a fontos humanitárius esemény a fehérorosz féllel folytatott előzetes tárgyalások, az amerikai partnerek aktív közreműködése és az ukrán koordinációs központ munkája révén vált lehetővé” – írta az ukrán hírszerzés közleményben.

Az ukrán fél részéről a műveletet a helyszínen közvetlenül Kirilo Budanov vezérőrnagy, a katonai hírszerzés főnöke irányította.

A visszaszállítottak között ukrán civilek is vannak, akiket a fehérorosz hatóságok az ukrán különleges szolgálatokkal való együttműködéssel vádoltak – tették hozzá. A legfiatalabb közülük egy 25 éves férfi, akinek a feleségét már korábban szabadon engedték a fehéroroszok. A tájékoztatás szerint átadtak Ukrajnának fehérorosz állampolgárokat is, akiket politikai okból ítéltek hosszú börtönbüntetésre. A szükséges orvosi ellátás után és saját kérésükre a szabadon engedett fehérorosz állampolgárokat Lengyelországba, illetve Litvániába szállítják – közölték.

A hírszerzés köszönetet mondott a foglyok szabadon bocsátásában való közreműködéséért az Egyesült Államoknak, Donald Trump amerikai elnöknek, John Coale fehérorosz ügyekben illetékes amerikai elnöki különmegbízottnak, valamint Christopher Smithnek, az Egyesült Államok európai ügyekért felelős helyettes államtitkárának. Kiemelte, hogy Kijev kész a konstruktív együttműködés folytatására a fehérorosz féllel olyan humanitárius kérdésekben, amelyek az ukrán állampolgárok visszatérését és más civilek szabadon engedését érintik.

„Minden szabadon engedett ukrán és külföldi állampolgár meg fogja kapni a szükséges segítséget” – írta a hírszerzés.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon közölte, hogy öt ukrán állampolgár van a szabadon engedett foglyok között.

„Az Egyesült Államok aktív szerepének és hírszerzéseink együttműködésének köszönhetően jelenleg körülbelül száz ember, köztük öt ukrán szabadult ki. Szükség esetén a szomszédos európai országok speciális szolgálatait is bevonjuk” – írta bejegyzésében az elnök.

Zelenszkij ezenfelül utasította az ukrán katonai hírszerzést és a hadifoglyok ügyeivel foglalkozó koordinációs törzsben képviselettel rendelkező minden szolgálatot, hogy „maximálisan fokozzák tevékenységüket az orosz irányban, hogy még az új év előtt ukrán hadifoglyok nyerhessék vissza szabadságukat”.

„Nem felejtjük el egyetlen emberünket sem, akik még mindig orosz fogságban vannak” – tette hozzá az ukrán elnök.

Egy orosz drón célzott támadást intézett szombaton a VIVA nevű török hajó ellen a Fekete-tengeren – közölte az ukrán haditengerészet sajtószolgálata.

A közlemény szerint a hajó a gabonaszállításokra létrehozott tengeri folyosón haladt Egyiptom felé napraforgóolaj-szállítmánnyal. A támadást a nyílt tengeren, Ukrajna kizárólagos gazdasági övezetében hajtották végre, de az ukrán légvédelmi rendszer hatókörén kívül – emelte ki a haditengerészet. A hajón 11 török állampolgár tartózkodott. A támadás következtében a legénység nem sérült meg, és a hajó tovább halad Egyiptom felé.

„Oroszország durván és cinikusan megsérti a nemzetközi tengerjogi normákat. Az ilyen cselekmények közvetlenül ellentétesek a hajózási szabadság alapvető elveivel”

– hangsúlyozta közleményében a haditengerészet.

Az orosz hadsereg több mint 450 csapásmérő drónnal és 30 különböző típusú rakétával támadta Ukrajnát szombatra virradóan, több polgári létesítményben károk keletkeztek, családok ezrei maradtak áram nélkül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.

„Fontos, hogy most mindenki lássa, mit csinál Oroszország. A terror, a támadások lakosaink ellen egyáltalán nem a háború lezárásáról szólnak. Továbbra is el akarják pusztítani államunkat, és a lehető legnagyobb fájdalmat akarják okozni az embereknek. Éppen ezért szükségünk van támogatásra mindenben, ami segít megvédeni az emberéleteket, és lezárni ezt a háborút: a légvédelem és a fronton harcoló katonáink megerősítésére, nagy hatótávolságú képességeink növelésére, valamint az Oroszországra nehezedő nyomás fokozására” – hangsúlyozta az államfő.

Zelenszkij rámutatott: a diplomáciai erőfeszítések eredményességéhez nyomást kell gyakorolni az agresszor Oroszországra, hogy véget vessen az általa indított háborúnak.

Az ukrán légierő jelentése szerint az éjjel Oroszország 30 különböző típusú rakétával és 465 drónnal támadta Ukrajnát, a légvédelemnek sikerült semlegesítenie 417 pilóta nélküli repülőeszközt, négy Iszkander-K és kilenc Kalibr rakétát. Nyolc rakéta és 33 csapásmérő drón célba talált 18 helyszínen, továbbá roncsok zuhantak le három helye. Emellett hat rakéta nem érte el a célját, becsapódásuk helyét még pontosítják.

A katasztrófavédelem arról tájékoztatott, hogy a déli Odessza megyében négyen megsebesültek a régiót ért támadásokban.

A helyi hatóságok közlései szerint az orosz támadás következtében reggelre hat megyében áramszolgáltatás nélkül maradtak a fogyasztók. A herszoni régióban a Dnyeper folyó jobb partja teljesen áram nélkül maradt. Odessza városa az eddigi legnagyobb méretű támadást szenvedte el 2022 februárja óta.

Az UNIAN hírügynökség helyszíni beszámolók alapján azt írta, hogy órákon át folyamatosan robbanások és lövések voltak hallhatók, nincs áram, fűtés és víz.

Ihor Klimenko belügyminiszter a Telegramon közölte, hogy országszerte több mint egymillió fogyasztó maradt áram nélkül. Szavai szerint Oroszország a rakétákat és a drónokat öt régióra irányította: Dnyipropetrovszk, Kirovohrad, Mikolajiv, Odessza és Csernyihiv megyékre. Legkevesebb öt ember sérült meg. Az áramszolgáltatás helyzete az ország déli részén, az odesszai és a mikolajivi régiókban a legrosszabb.

Vitalij Zajcsenko, az Ukrenerho állami áramszolgáltató vállalat igazgatótanácsának elnöke egy tévéműsorban elmondta, hogy az orosz támadás következtében megsérültek a zaporizzsjai atomerőművet árammal ellátó távvezetékek, emiatt több mint egy órára leválasztották az ukrán energiarendszerről a nukleáris létesítményt.

Az atomerőmű ez idő alatt dízelgenerátorokról működött.

Az ukrán nemzeti gárda egyik felderítő zászlóaljparancsnoka egy rádióadásban azt mondta, hogy a Harkiv megyei Kupjanszkban, a város központi részén mintegy kétszáz orosz katonát kerítettek be, és az utánpótlás már több hete nem jut el hozzájuk. „Mindannyian logisztikai elszigeteltségben vannak, nem jutnak hozzá gyógyszerekhez, ételhez, és esetükben szó sem lehet arról, hogy mások felváltják ott őket” – tette hozzá a parancsnok.

Radioaktív izotópokat és robbanóanyagot tartalmazó „piszkos bomba” zsúfolt helyen való felrobbantására képezi embereit az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) – jelentette be Alekszandr Rtyiscsev vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők sugár-, vegyi és biológiai védelmi erőinek parancsnoka pénteken Moszkvában

„Az egyik képzési irány (az SZBU-nál) az ionizáló sugárzás forrásainak ellopását, robbanószerkezetek gyártását és felrobbantásukat modellezi olyan helyeken, ahol tömegesen gyűlnek össze emberek” – mondta.

Rtyiscsev kiemelte Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök volt kabinetfőnökének különleges szerepét a „nukleáris zsarolási kísérletekben”. A tábornok szerint ő felügyelte a kiégett nukleáris fűtőelemek Ukrajnába történő bevitelének megszervezését, logisztikáját és az ezzel kapcsolatos pénzmozgásokat, anélkül, hogy erről értesítette volna a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) és más illetékes szervezeteket. Azt állította, hogy a szállítási útvonalak Lengyelországon és Románián keresztül vezettek.

A vezérőrnagy azt hangoztatta, hogy ez magában hordozta a később „idegen zászló alatt” bevetendő „piszkos bomba” létrehozásának kockázatát. Rámutatott, hogy ilyen bomba kifejlesztéséhez nemcsak kiégett nukleáris fűtőelemeket, hanem kalibráló sugárforrásokat is fel lehet használni.

Rtyiscsev szerint Kijev szándékosan teremt kockázatos helyzetet a zaporizzsjai atomerőműben.

Arra figyelmeztetett, hogy egy, az orosz-ukrán határon történő sugárzásbaleset esetén a veszélyes anyagok Európa jelentős részét elérnék. Azzal vádolta a Nyugatot, hogy az Ukrajnának nyújtott segítségével a nukleáris anyagok kezelésére vonatkozó szabályok megsértésére „provokálja” Kijevet, ami több európai országot is a környezeti katasztrófa szélére sodorhatja.

Beszámolója értelmében az ukrán fél a háború folyamán eddig több mint 600 esetben alkalmazott tömegoszlató és egyéb mérgező anyagokat.

Közölte, hogy Kijev 2025-ben további több mint 200 ezer gázálarcot és vegyvédelmi ruhát kért a NATO-tól, hozzátéve, hogy a vegyifegyver-tilalmi egyezmény követelményeivel ellentétben Ukrajna nyíltan fenntartja magának a harci mérgezőanyagok alkalmazásának lehetőségét.

A tábornok azt állította, hogy a Donald Trump amerikai elnök által megszüntetett Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) részese volt gyógyszerek ukránokon történő tesztelésének ukrajnai biolaboratóriumokban.

„A Tucker Carlson amerikai újságírónak 2025 augusztusában adott interjújában Dave Collum, a szerveskémia professzora a Cornell Egyetemen megerősítette, hogy 38 laboratóriumban gyógyszereket teszteltek az ukrán lakosságon” – hangsúlyozta Rtyiscsev.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kísérletek titokban tartása érdekében az összes folyamatot nem katonai, hanem polgári ügynökségek és nem kormányzati szervezetek végezték.

„Az egyik ilyen szervezet a USAID” – nyilatkozott a tábornok.