Oroszország célpontnak tekinti a nyugati katonákat

Sikerült eloszlatni az Ukrajna ügyében felmerült félreértéseket az orosz-amerikai tárgyalásokon – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a az ukrajnai rendezésről csütörtökön Moszkvában megrendezett nagyköveti kerekasztal-megbeszélésen. Az orosz diplomácia vezetője ugyanakkor arról is beszélt: a békefenntartás címén Ukrajnába vezénylendő európai katonákat Oroszország legitim célpontnak fogja tekinteni.

„Nemrég, amikor itt járt Steven Witkoff, Donald Trump elnök különmegbízottja, a találkozó eredményeként mindkét fél, az orosz és az amerikai is megerősítette az Alaszkában elért kölcsönös megegyezést. (…) E megegyezések lényege, hogy Ukrajnának vissza kell térnie a blokkon kívüli, semleges, nukleáris fegyverzet nélküli államisági alapokhoz” – mondta.

„Mi egy másik Ukrajnát ismertünk el függetlennek, azt, amely megőrzi semlegességét. Nem pedig azt, amelyik alkotmányában előírja a NATO-ba való belépést”

– tette hozzá. Lavrov szerint a békés rendezés ügyében megjelenő „rengeteg rémhír” megnehezíti a tárgyalások folytatását és akadályozza, hogy megvalósuljanak az amerikai elnök kezdeményezései, amelyek a válság kiváltó okainak megszüntetésére irányulnak. „El kell ismerni az amerikai vezető érdemeit, aki a Fehér Házba való visszatérése után tényleg nekiállt foglalkozni ezzel a kérdéssel.”

„Értékelésünk szerint őszintén törekszik a konfliktus politikai és diplomáciai eszközökkel való megoldására”

– hangoztatta.

A Krímet, valamint a donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és a herszoni régiót Lavrov Oroszország alkotmányos és szerves részének nevezte.

„Nem területekre van szükségünk. Nekünk az emberek sorsa fontos, akiknek ősei évszázadok óta művelték ezeket a földeket, építették a városokat, utakat, kikötőket. (…) De éppen ezeknek az embereknek a jogait szünteti meg most a kijevi rezsim”

– hangoztatta. Felhívta a figyelmet arra, hogy miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök európai vezetőkkel közösen módosította az Egyesült Államok eredeti tervét, eltűnt a nemzeti kisebbségek védelméről rendelkező pont.

„Ott az állt, hogy védeni kell a kisebbségek nyelvét és a vallásszabadságot, és az egész náci ideológiát és tevékenységet be kell tiltani.”

„Az európaiakkal való kapcsolatfelvétel után a pontok száma csökkent, és az, amelyik a náci ideológia teljes betiltását követelte, eltűnt” – mutatott rá Lavrov, hozzátéve, hogy Moszkva várja, hogy mi lesz a vége azoknak a tárgyalásoknak, amelyeket Zelenszkij és az EU-országok vezetői, valamint a Trump-adminisztráció folytatnak az amerikai béketervről. A biztonsági garanciák ügyére kitérve az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy Moszkva további javaslatokat továbbított Washingtonnak ezzel kapcsolatban.

„Ragaszkodunk ahhoz, hogy megállapodás szülessen egy tartós, stabil, hosszú távú békéről, amely biztonsági garanciákat biztosít minden érintett ország számára”

– hangsúlyozta.

Emlékeztetett rá, hogy Oroszország már 2008-ban javasolta a NATO-nak: készüljön egy jogilag kötelező erejű szerződést a kollektív biztonsági garanciákról. Négy évvel ezelőtt Moszkva újra felvetette ezt a kérdést.

„A javaslatok, amelyeket 2021 decemberében továbbítottunk az Egyesült Államoknak és a NATO-nak, teljes mértékben aktuálisak maradnak, és kiindulópontként szolgálhatnak az ilyen megbeszélésekhez”

– fogalmazott. Kifogásolta, hogy EU-országok egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy mi váltotta ki az ukrajnai konfliktust, csak azonnali tűzszünetet követelnek, hogy időt nyerjenek. „Stratégiai vereséget akartak mérni ránk, majd diktálni akarták a nyugati feltételeket, az európai fővárosokat érdeklő kérdésekben.”

„De az Ukrajnát felhasználó, Oroszország elleni villámháborús terv kudarcot vallott”

– vélekedett. Majd idézte Vlagyimir Putyin elnököt, aki szerint ha Európa úgy dönt, hogy háborúba lép, akkor Oroszország készen áll erre. Hangsúlyozta, hogy Moszkva nem sző agresszív terveket.

„Készek vagyunk írásban, jogi dokumentumban rögzíteni a szükséges garanciákat.”

„Természetesen kollektív, kölcsönösségi alapon” – jelentette ki. Az orosz diplomácia vezetője azt mondta, hogy az ukrán hadsereg veszteségei már rég meghaladták az egymillió főt, és tovább növekednek. „Eddig összesen több mint 11 ezer ukrán katona holttestét adtuk át Kijevnek, és cserébe 201 katonánk holttestét kaptuk vissza” – idézte fel a hadihalott-cseréket. A tárcavezető azt is hangoztatta, hogy körülbelül száz brit katona vesz részt az Oroszország elleni katonai műveletekben, „miután egyikük meghalt, a brit kormány nem tudta tovább titkolni a körülményeket”.

Lavrov szerint a békefenntartás címén Ukrajnába vezénylendő európai katonákat Oroszország legitim célpontnak fogja tekinteni.

André Bodemann vezérezredes, a német hadsereg (a Bundeswehr) helyettes műveleti parancsnoka egy friss interjúban arra figyelmeztetett, hogy Németországot egyre nagyobb fenyegetettség éri, ami nemcsak a lakosságra és a vállalatokra ró plusz terheket, hanem közvetlen veszélyt is jelent számukra. A Handelsblattnak adott interjújában – melyet az Index szemlézett – hangsúlyozta: válsághelyzetben a Bundeswehrnek szüksége lesz a magángazdaság támogatására. Bodemann ugyanakkor arra is felszólította a cégeket, hogy időben készüljenek fel, és tegyenek megelőző lépéseket.

A tábornok szerint Németországban nem szabad félvállról venni a vállalatok és a civil infrastruktúra elleni hibrid fenyegetéseket. Mint mondta, egyre több felderítési és szabotázskísérletet észlelnek, amelyek egyre gyakrabban irányulnak kikötőkre, repülőterekre, vasútvonalakra, energiaellátó létesítményekre és vegyi üzemekre.

„Szinte már természetesnek vesszük mindezt, pedig éppen ez ellen kell védekeznünk”

– figyelmeztetett Bodemann, akinek feladatai közé tartozik Németország műveleti tervének koordinálása, amely meghatározza a polgári és katonai szervek együttműködését rendkívüli helyzetekben, ezért rendszeresen egyeztet gazdasági szereplőkkel is.

„A vállalatoknak meg kell érteniük, hogy ők is célpontok”

Egy konfliktusban a kritikus infrastruktúrák központi támadási felületek, amelyek segítségével meg lehet zavarni a katonai műveleteket és csapatmozgásokat, valamint bizonytalanságot lehet kelteni a lakosság körében – emelte ki. Rámutatott: a kritikus infrastruktúra elemei egy konfliktus során elsődleges támadási célpontot jelentenek, mivel ezek megbénításával zavar keletkezhet a katonai műveletekben és a csapatok mozgatásában, továbbá bizonytalanságot lehet kelteni a lakosság körében. Mint fogalmazott: „Némi hozzáértéssel a szabotőrök nagyon könnyen látják, melyik transzformátorállomást kell célba venniük ahhoz, hogy a lehető legnagyobb kárt okozzák”.

Hibrid szakasz

Bodemann szerint a biztonsági helyzet romlik, miközben az orosz–ukrán háború alakulása is hatással van Németországról alkotott stratégiai képre. Úgy látja: egy lehetséges fegyverszünet lehetőséget adna Oroszországnak arra, hogy erőket vonjon ki Ukrajnából, és gyorsabban növelje a NATO-val szembeni katonai képességeit. Ugyanakkor egy fegyverszünet felügyelete újabb erőket kötne le.

Álláspontja szerint Németország fenyegetettsége továbbra is jelentős. Mint fogalmazott:

„Jogilag ugyan nem vagyunk háborúban, de már nem is békében. Egy hibrid szakaszban vagyunk – amelyet dezinformáció, kibertámadások, kémkedés és szabotázs jellemez”.

A lakosságot is fel akarják készíteni

Bodemann szerint ugyan a gazdasági szereplők tisztában van a fenyegetésekkel, a lakosság még nem eléggé tudatos.

A vezérezredes arra is felhívta a figyelmet, hogy a fenyegetésekről nyíltan kell beszélni, de úgy, hogy közben ne keltsenek pánikot. A német lakosság érzékeli, hogy egyre gyakoribbak az áramszünetek, szélsőséges időjárási események és hibrid támadások. A polgári védelem ezért frissítette ajánlásait, és több északi ország – például Svédország és Norvégia – már régóta aktívan tájékoztatja állampolgárait a válsághelyzeti felkészülésről.

Részletezte, hogy a titkos „Operationsplan Deutschland” célja a civil-katonai együttműködés szabályozása háborús vagy feszültségi helyzetben, biztosítva, hogy Németország ellátási csomópontként működjön a NATO-erők számára. Bodemann szerint azonban Oroszország mindent meg fog tenni ennek akadályozására, ezért a fő terv mellett alternatív és vészhelyzeti forgatókönyveket is kidolgoznak.

„A cél a lehető legnagyobb rugalmasság. Ha az eredetileg tervezett útvonalakon egy hidat vagy alagutat támadás ér vagy szabotálnak, a konvojokat alternatív útvonalakra kell terelni. Ehhez civil támogatásra is szükségünk van, mivel nem tudunk elegendő katonai logisztikát készenlétben tartani”

– ismerte el, majd hozzátette: „Fizetünk azért, hogy bizonyos kapacitásokat készenlétben tartsanak. Ez költséges, de szükséges: a reziliencia azt is jelenti, hogy olyan képességeket tartunk fenn, amelyeket remélhetőleg soha nem kell igénybe venni. Ez az elrettentéshez tartozik a potenciális agresszorokkal szemben” .

Ugyanakkor elismerte: egyre kevesebb forrás jut a katasztrófaelhárítási feladatokra, és igyekeznek csökkenteni az ilyen jellegű katonai segítségnyújtást.