Orbán Balázs: Egyedül Orbán Viktorral maradhatunk ki a háborúból

Európa súlyos válságban van a migráció, a gazdasági krízis, a brüsszeli elit és a háború miatt; Magyarországot egyedül Orbán Viktor mentheti meg – erről beszélt Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Digitális Polgári Körök háborúellenes gyűlésén, Kecskeméten szombaton.
Európában mindenki számára nyilvánvaló, hogy Magyarország jó döntést hozott, amikor 2015-ben lezárta határait az illegális bevándorlók előtt, de azóta Európába tízmillió bevándorló érkezett. A migráció már nem az előző évtized, hanem a következő nemzedék problémája. Emellett gazdasági válság sújtja Európát, és politikai krízishez vezetett a hatalmához foggal-körömmel ragaszkodó brüsszeli elit – fejtette ki Orbán Balázs.

Mindezekhez járul a háború. „Egy eszkalációs spirál kellős közepén vagyunk” – tette hozzá.

A pártpolitika egy dolog, de ki az a politikus, akivel Magyarország le tud ugrani a szakadékba robogó európai háborús vonatról? Ennek a feladatnak az ellátására egyetlen ember képes: Orbán Viktor miniszterelnök – mondta a politikai igazgató.

Európában polikrizis van, sok hatás egy irányba mutat. A migráció esetében az a probléma, hogy más országok Magyarországtól eltérően nem zárták le határaikat, s a 2015 óta érkezett tízmillió migráns miatt egyes országokban a szakemberek szerint polgárháborús helyzet alakulhat ki. Eközben például Nigériában tavaly több gyerek született mint az egész EU-ban – mondta Orbán Balázs.

Egy másik európai krízis a gazdaságot sújtja. Néhány évtizede Európa állította elő a világgazdaság 25 százalékát, ma már csak a 15 százalékot, s ez néhány évtized múlva 5 százalékra csökkenhet. Ennek pedig nem valamiféle természeti katasztrófa az oka, hanem az, hogy rosszul vezetik Európát. Az erőszakos zöldítés, az atomenergiáról és orosz energiáról való lemondás ára, hogy Európában háromszor, ötször annyiba kerül az energia, mint egyes más országokban. Ráadásul Európa úgy gondol magára, mint egy szabályozó szuperhatalomra. Mindent szabályozni akarnak, az innovációt sem támogatják, hanem szabályozzák, ezért a tőke menekül Európából – figyelmeztetett a miniszterelnök politikai igazgatója.

Az európai politikai krízis oka pedig az, hogy az antidemokratikus brüsszeli elit mindenáron ragaszkodik a hatalmához. Ez oda vezetett, hogy a legnépszerűbb német párt alkotmányos megfigyelés alatt áll, a legnépszerűbb francia párt vezetőjét pedig bíróság elé rángatják
– jegyezte meg a politikus.

Az orosz-ukrán háború kapcsán pedig radikálisan új helyzetbe került Európa. Szerencsére az Egyesült Államok minden erővel a háború lezárásán dolgozik, s ezt támogatja Magyarország is, de közben az EU gőzerővel dolgozik egy európai-orosz háború elindításán – mutatott rá Orbán Balázs.

Az Európai Bizottság elnöke szerint 2030-ra készen kell állni egy európai-orosz konfrontációra. Az ukrán EU-csatlakozás céldátuma pedig 2029. Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, a Tisza Párt országgyűlésiképviselő-jelöltje a lényegre tapintott, amikor arról beszélt: ha Ukrajna EU-tag, akkor oda a mi erőink bemennek.

A szembenállás eszkalálódik, a háborúhoz pedig pénz kell. Csehország például már több ezer milliárd forintnak megfelelő összeget fordított a háborúra, mert volt olyan vezetője, akinek fontosabb volt a háború, mint a csehek érdeke. Ebbe a csapdába nekünk nem szabad belesétálnunk – jegyezte meg a politikus.

Magyarországon a 2026-os parlamenti választás dönti el, hogy viszonyul az ország az európai háborús tervekhez. Magyarországon Orbán Viktor az a politikus, aki meg tudja óvni a magyarok békéjét, biztonságát, a gazdasági fejlődés lehetőségét, aki nem hagyja, hogy Ukrajnába menjenek a gazdasági erőforrások. Össze kell fogni, ez most nem pártpolitikai kérdés, a jövőnkről van szó – hangsúlyozta a miniszterelnök politikai igazgatója.

Magyarország pénteken egyértelműen elutasította az eurókötvények kibocsátását Ukrajna támogatására, megfosztva ezzel az Európai Uniót egy lehetséges B tervtől arra az esetre, ha nem sikerülne mozgósítani a befagyasztott orosz állami eszközöket.

A Politico beszámolója szerint Magyarország hivatalosan elutasította az eurókötvények kibocsátásának lehetőségét Ukrajna támogatására, ami megfosztja az Európai Uniót egy lehetséges tartalékmegoldástól arra az esetre, ha nem sikerülne igénybe venni a befagyasztott orosz állami eszközöket a tervezett, 165 milliárd eurós hitel finanszírozásához. Az Európai Bizottság célja, hogy a tagállamok a hónap végén tartandó csúcstalálkozón megállapodjanak egy, az orosz központi bank immobilizált tartalékaira épülő hitelnyújtásról Ukrajna gazdaságának stabilizálása érdekében.

A terv egyik fő akadálya Belgium, amely a befagyasztott vagyon legnagyobb részét kezeli, és attól tart, hogy egy esetleges orosz jogi eljárás esetén az ország viselné a pénzügyi kockázat nagy részét.

Az eurókötvények alternatív forrást jelenthettek volna, ám Budapest elutasította a közös, az EU többéves költségvetése által fedezett adósságfelvételt – közölték diplomaták a nagyköveti értekezlet után a politiconak.

A döntés nem sokkal az előtt született, hogy Brüsszelben munkavacsorán találkozott Friedrich Merz német kancellár és Bart De Wever belga miniszterelnök, akik a hitelről folytattak egyeztetést. Merz a találkozó előtt azt mondta: célja, hogy meggyőzze belga partnerét a javaslat támogatásáról.

Németország 25 százalékos pénzügyi garanciát ajánlott fel Belgium számára, de De Wever teljes körű uniós biztosítékot szeretne.

A Bizottság szerdán két lehetséges opciót terjesztett elő: az orosz eszközökre épülő hitelt, valamint az eurókötvények kibocsátását. A közös adósság felvételéhez azonban egyhangú támogatásra van szükség, így Magyarország pénteki elutasítása jelentősen szűkíti a mozgásteret.

A következő hetekben intenzív tárgyalások várhatók, mivel az európai vezetők december 18-án ülnek össze Brüsszelben a döntés előkészítésére. A tisztviselők nem számítanak gyors megállapodásra Belgium ellenállása miatt, noha a Bizottság szerint javaslata minimálisra csökkenti a pénzügyi és jogi kockázatokat.

A terv értelmében 115 milliárd eurót szánnának Ukrajna védelmi iparának öt évre szóló finanszírozására, további 50 milliárd eurót pedig Kijev költségvetési kiadásainak fedezésére. Eközben az Egyesült Államok több európai országot is felszólított arra, hogy vétózzák meg az ilyen típusú reparációs hitel jóváhagyását, arra hivatkozva, hogy a befagyasztott orosz eszközöknek a béketárgyalások során lehet szerepük, nem pedig a háború folytatásában.

Egyre élesebb diplomáciai vita bontakozik ki az Európai Unió és az Egyesült Államok között a mintegy 210 milliárd eurónyi befagyasztott orosz jegybanki vagyon jövőjéről. Washington stratégiai eszközként tekintene az összegre, míg több európai vezető szerint a döntés joga nem kerülhet ki Európa kezéből – írja az Origo.

Jelentős transzatlanti nézetkülönbség alakult ki az Európában befagyasztott orosz jegybanki vagyon felhasználása kapcsán. A Handelsblattnak adott interjúban Andrew Puzder amerikai EU-nagykövet kijelentette: az Egyesült Államok nem kizárólag Ukrajna támogatására fordítaná a pénzt, hanem stratégiai célokra is alkalmazná a béketárgyalások során. Hangsúlyozta, hogy a vagyon sorsa attól is függ, milyen feltételeket támaszt Moszkva.

A nagykövet szerint Donald Trump elnök minden opciót nyitva kíván tartani annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra és tárgyalóasztalhoz kényszerítse.

A befagyasztott pénzeszközök így Washington értelmezésében nem pusztán gazdasági források, hanem fontos diplomáciai alkualapok.

Puzder kijelentéseire Európában gyors és határozott reakció érkezett. Friedrich Merz német pénzügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungban közölt vendégcikkében visszautasította, hogy az EU átengedje a döntés jogát az Egyesült Államoknak. Megfogalmazása szerint Európa nem ruházhatja át más államokra annak meghatározását, mi történjen az agresszor pénzeszközeivel, amelyeket európai joghatóság alatt és euróban fagyasztottak be.

A nyilatkozat jól tükrözi az európai aggodalmakat: Berlin és több uniós vezető attól tart, hogy Washington akár európai partnerei nélkül is különalkut köthetne Moszkvával.

Az EU korábbi álláspontja egyértelmű volt: a befagyasztott vagyon hozamát Ukrajna támogatására fordítaná, tekintettel a háború elhúzódására és a kijevi költségvetési nehézségekre.

A Handelsblatt értékelése szerint a most kibontakozó vita csak a kezdet. Amennyiben az Egyesült Államok valóban saját diplomáciai stratégiájához kötné az orosz vagyon felhasználását, úgy az európai szuverenitás kérdése kerülhet napirendre.

Több külföldi lap – köztük a Der Spiegel, a Politico, a The Kyiv Independent és a Die Zeit – arról számolt be, hogy egy kiszivárgott vezetői telefonbeszélgetés és az azt követő diplomáciai üzenetváltás tovább mélyítette a helyzetet. Emmanuel Macron francia elnök és más európai vezetők attól tartanak, hogy az Egyesült Államok olyan békemegállapodást készíthet elő, amely kedvezőbb Moszkva számára, és hátrányos helyzetbe hozhatja Ukrajnát.

Oroszország ezzel szemben alkalmatlannak minősítette az európai vezetést a békefolyamatban való részvételre.