Megtesz-e mindent Brüsszel az illegális migráció ellen?

Az Európai Unió Tanácsának soros dán elnöksége és az Európai Parlament megállapodásra jutott az EU első, úgynevezett biztonságos származási országokat tartalmazó közös listájáról, amelynek célja a menedékkérelmek gyorsabb és hatékonyabb elbírálása - közölték csütörtökön.

Az uniós lista alapján a tagállamok gyorsított eljárásban vizsgálhatják meg azoknak a kérelmét, akik olyan országokból érkeznek, ahol általánosságban nem fenyegeti őket üldöztetés vagy súlyos jogsértés. Ez elsősorban azokat érinti, akik nagy valószínűséggel nem kapnak menekültstátuszt az Európai Unióban.

A megállapodás szerint Banglades, Kolumbia, Egyiptom, India, Koszovó, Marokkó és Tunézia kerül fel az unióban biztonságosnak tekintett származási országok listájára. Emellett az EU-tagjelölt országokat is biztonságosnak tekintik saját állampolgáraik esetében, kivéve ha fegyveres konfliktus zajlik az adott országban, ha az EU szankciókat vezetett be vele szemben, vagy ha a menedékkérelmek több mint 20 százalékát elfogadják az unióban.

A szabályozás lényege, hogy az érintett kérelmezők ügyeit gyorsabban bírálják el, akár már a határon vagy tranzitzónákban is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bárkit automatikusan visszaküldenének, minden kérelmet továbbra is egyedileg kell megvizsgálni.

A biztonságos származási országok közös listájának bevezetése a 2024-ben elfogadott uniós migrációs és menekültügyi paktum része, amelynek szabályai 2026. június 12-től lépnek életbe. A tagállamok a jövőben is fenntarthatják saját nemzeti listáikat, és további országokat is biztonságosnak nyilváníthatnak.

A mostani intézményközi megállapodást még az Európai Parlament plénumának és az uniós tagállamoknak is hivatalosan jóvá kell hagyniuk.

Az Európai Unió Bírósága - mint az uniós Törvényszék felettes fóruma - csütörtöki ítéletében nagyrészt hatályon kívül helyezte a Törvényszéknek a Frontex javára hozott ítéletét egy szíriai menekültcsalád ügyében, és az eljárást új döntés meghozatalára visszautalta az elsőfokú bírósághoz - derül ki a luxembourgi székhelyű testület közleményéből.

Az ügy egy szíriai állampolgárokból álló családot érint, amelyet 2016 októberében, mindössze néhány nappal Görögországba érkezésük után, a nemzeti hatóságok és az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) által végrehajtott közös visszaküldési művelet keretében Törökországba szállítottak légi úton. A kitoloncolást követően Irakba menekültek, mivel attól tartottak, hogy Törökországból Szíriába küldik vissza őket.

A család szerint a Törökországba történő áthelyezés jogellenes volt, sértette a visszaküldés tilalmának elvét és alapvető jogaikat. Emiatt vagyoni és nem vagyoni kártérítést követeltek a Frontextől.

Az ügynökség és ezt követően a az Európai Unió Törvényszéke 2023-ban elutasította a keresetüket, arra hivatkozva, hogy nem áll fenn közvetlen okozati összefüggés a Frontex esetleges jogellenes magatartása és az elszenvedett kár között, továbbá az ügynökség csupán technikai és operatív támogatást nyújt, és nem felelős a kiutasítási határozatokért vagy a menedékjogi kérelmek elbírálásáért.

Az Európai Unió Bírósága ezzel szemben pénteki határozatában kimondta: a Törvényszék nem értékelte megfelelően a Frontex szerepét. A bírák hangsúlyozták, hogy az uniós jog számos kötelezettséget ró a Frontexre az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében a közös visszaküldési műveletek során.

A bíróság szerint az alapvető jogoknak a kitoloncolásra szolgáló légi járaton történő esetleges megsértése nem kizárólag az érintett tagállam - jelen esetben Görögország - felelősségi körébe tartozhat, hanem a Frontex felelőssége is felmerülhet. Tévesnek minősítették azt az értelmezést, amely szerint az ügynökség pusztán technikai szerepet tölt be, és nem köteles vizsgálni a visszatérési határozatokat.

A döntés nyomán a Törvényszéknek újra meg kell vizsgálnia a szíriai család kártérítési keresetét, figyelembe véve a Frontexnek az uniós jog alapján fennálló, a közös visszaküldési műveletek során teljesítendő alapjogvédelmi kötelezettségeit.

A bíróság egy másik ügyben is új eljárásra kötelezte a Törvényszéket: egy szír állampolgár keresetét kell ismét megvizsgálni, aki azt állítja, hogy illegális visszatoloncolás áldozata lett, és 500 ezer euró kártérítést követel a Frontextől.

Illegális bevándorlás - Bakondi György: közbiztonsági válsághelyzet alakult ki Európában az illegális migráció miatt

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint az illegális migráció miatt olyan közbiztonsági válsághelyzet alakult ki, amely már az európai népességet veszélyezteti.

Bakondi György az M1 aktuális csatornán szombaton elmondta, tíz éve tart a tömeges, illegális migráció, évente több mint egymillió illegális bevándorló érkezik Európába, ami maga után vonja a családegyesítést. Azt, hogy ez milyen potenciális veszélyt rejt magában, milyen következményekkel jár az európai országokban, mindenki láthatja, aki eljut Bécsbe, Brüsszelbe, Rómába vagy Párizsba. Ma már azt mondhatjuk, hogy a jövőbe mutatóan is válsághelyzet körvonalazódik - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz év történései és a mostani döntésképtelenség beláthatatlanul súlyos, "a kultúránkat, a nemzeti identitásunkat, a családokat, a hitünket, közösségeinket" fenyegető veszélyt idézett elő.

Utalt arra, hogy az Európai Bizottság az illegális bevándorlókat kvóták alapján szeretné szétosztani. Egyre markánsabban bizonyosodik be, hogy nem véletlen jelenségről, hanem politikailag motivált, a szuverenitást, a nemzeti egységet bomlasztó, a liberális többség által választott megoldásokat elősegítő folyamatról van szó - fogalmazott.

Azt mondta, új, hogy a nemzetállamok megpróbálnak védekezni az illegális bevándorlás ellen. Megpróbálják gyorsítani, és növelni a kiutasításokat a meggondolatlanul adott állampolgárság visszavonásával, a szociális támogatások csökkentésével, a családegyesítések korlátozásával, a kiutasítások jogi feltételeinek könnyítésével. De az Európai Unió szintjén ez még nem jelentkezik - jegyezte meg.

Emellett egyre többen fogalmazzák meg - folytatta -, hogy az EU területén kívül kell elbírálni a menekültkérelmeket. Olaszország először Albániában hozott létre ilyen táborokat, és ez Ausztriában, Hollandiában és Dániában is napirenden van.

Magyarország kezdettől fogva azt az elvet vallotta, hogy aki menekült státuszt akar, az a belgrádi magyar nagykövetségen nyújtson be kérelmet, és csak az lépjen be az országba, aki menekült státuszt kapott, és a hatóság ellenőrzésén átesett.

Kijelentette: az a baj, hogy az ezt a politikát konzekvensen alkalmazó Magyarországot rendszeres támadások, bírságolás és súlyos politikai kritikák érik. Felidézte: az Európai Parlamentben a napokban 54. alkalommal tárgyalták a magyarországi jogállam általuk vélelmezett, súlyos hiátusait azok, akik egyébként az Európai Unió szabályaitól látványosan eltértek, például a földgáz és a kőolaj behozataláról szóló döntés esetében. "Azon mesterkednek, hogy hogyan tudnák a saját szabályaikat, és az alapító atyák által felvázolt működési mechanizmust a politikai céljaiknak megfelelően megváltoztatni" - vélekedett.

A főtanácsadó beszélt arról is, hogy az illegális migrációnak további következményei vannak. Brüsszelben és Amszterdamban azt látta, hogy egy, az utcán sétáló, mintegy húsz fős osztályban jó ha két-három európai hátterű gyerek volt. A többiek migrációs hátterűek, akik az adott állam nyelvét sem tanulják meg rendesen, a közösségeik elkülönülnek, az életvitelük igyekszik függetlenedni az adott állam jogrendszerétől, bíróságától, ezért jönnek létre a no-go zónák, ezért kell a német parlamentben kancellári szinten bejelenteni, hogy "sötétedés után a nőknek és a gyerekeknek nem szabad az utcára menniük".

"Bízom abban, hogy az európai népesség a saját és a családja biztonsága érdekében mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy végbemenjenek azok a politikai változások, amelyeket Magyarország szorgalmaz, amelyek azt eredményezhetik, hogy a jövőben látható veszélyek mérsékelhetők és megelőzhetők legyenek"

- mondta Bakondi György.