Mark Rutte szerint NATO-katonák mennének Ukrajnába

Mark Rutte a Bild című német lapnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy egy esetleges tűzszünet vagy békemegállapodás után Ukrajnának átfogó biztonsági garanciákra lesz szüksége annak érdekében, hogy Vlagyimir Putyin ne kíséreljen meg újabb támadást. A NATO-főtitkár szerint ugyanis egyértelművé kell tenni Oroszország számára, hogy egy újabb agresszió katasztrofális következményekkel járna-írta a hirado.hu.

Mark Rutte úgy fogalmazott, Ukrajnának önálló, jól felszerelt és felkészült védelmi erőkre van szüksége, amelyek képesek megvédeni az országot. Emellett egy nemzetközi koalíció is szerepet vállalna a biztonsági garanciák biztosításában, Franciaország és az Egyesült Királyság vezetésével, több európai ország részvételével.

„Több európai ország jelezte, hogy kész lenne csapatokat biztosítani, amennyiben erre igény mutatkozik. Jelenleg folyik annak pontos meghatározása, hogy milyen lenne ennek az úgynevezett tettre készek koalíciójának a felépítése: hogyan nézne ki egy bevetés, mi történne a szárazföldön, a tengeren, a levegőben. Semmi kétségem: amikor a helyzet komolyra fordul, a fiatalok készek lesznek fegyvert fogni”

– mondta.

A NATO-főtitkár beszélt az Egyesült Államok szerepéről is, hangsúlyozva, hogy Washington kész részt venni a biztonsági garanciákban. Rutte szerint Donald Trump elkötelezett a háború befejezése mellett, és úgy véli, az amerikai elnök lehet az egyetlen, aki képes Putyint békére kényszeríteni. Egyúttal kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja Ukrajnát, nem lép ki a NATO-ból, és egy esetleges válsághelyzetben Európa továbbra is számíthat az amerikaiakra.

Mark Rutte szerint a háború elhúzódásáért elsősorban Vlagyimir Putyin politikája felelős, mivel az orosz elnök hajlandó rendkívül súlyos veszteségeket is vállalni – akár 1,1 millió halott vagy sebesült katonát – mindössze minimális területi nyereségért.

Nem ez volt az első hasonló vélekedés a NATO-főtitkártól

Mark Rutte a közelmúltban több olyan kijelentést is tett, mellyel egy esetleges harmadik világháborút vetített elő. December közepén kijelentette, hogy a NATO tagállamai már most is veszélyben vannak, és a kontinens lakóinak komolyan kell venniük a fenyegetést. Azt mondta, hogy a szövetség 32 tagállamának fokoznia kell védelmi erőfeszítéseit, hogy megakadályozzák az Oroszországgal való háborút, amely „olyan mértékű lehet, mint az a háború, amelyet nagyszüleink és dédszüleink éltek át”. Ugyanis úgy véli: „Mi vagyunk Oroszország következő célpontja, és Moszkva öt éven belül kész lehet katonai erővel fellépni a NATO ellen.”

Szavai pedig egybecsengenek a brüsszeli állásponttal. Orbán Viktor kormányfő hívta fel a figyelmet arra, hogy a Brüsszel által nemrégiben indított felfegyverkezési program kimondott célja, hogy az unió 2030-ra készen álljon a háborúra. Egy az Európai Bizottság által októberben bemutatott katonai terv pedig kimondja, hogy az Európai Unió országainak öt évük van felkészülni a háborúra.

Nem javítják a megállapodás esélyeit az Ukrajnára vonatkozó amerikai béketerven Kijev és Európa által végrehajtott változtatások – jelentette ki vasárnap Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója.

„Több mint biztos vagyok benne, hogy azok a javaslatok, amelyeket az európaiak bevezetni próbálnak, egyáltalán nem javítják a dokumentumot, és nem javítják a hosszú távú béke elérésének esélyeit” – mondta.

Usakov szerint eddig sohasem merült fel komoly formában Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna képviselői találkozójának lehetősége, és ennek jelenleg nem is folynak előkészületei. Jelezte, hogy a Kreml várja Kirill Dimtrijev, az orosz elnök befektetésügyi és gazdasági együttműködési különmegbízottja, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója jelentését a tárgyalásokról, amelyeket szombat óta folytat Miamiban Steve Witkoffal, az amerikai elnök különmegbízottjával és Jared Kushnerrel, Donald Trump vejével.

Maga Dmitrijev az orosz sajtónak nyilatkozva konstruktívnak nevezte a Floridában folytatott eszmecserét.

A tisztségviselő az X-en köszönetet mondott Tulsi Gabbardnak, az amerikai Nemzeti Hírszerzési Igazgatójának, amiért, mint írta, leleplezte a „mélyállamot”, amely konfliktust akar szítani Oroszország és Európa között.

„Tulsi Gabbard nemcsak azért nagyszerű, mert dokumentálja, hogyan indította el Obama és Biden az ”orosz összeesküvést„, hanem azért is, mert leleplezi a mélyállam katonai gépezetét, amely harmadik világháborút akar kirobbantani, és ezzel táplálja az egész Egyesült Államokban és az EU-ban az Oroszország-ellenes paranoiát” – írta.

Dmitrijev arra reagált, hogy Gabbard, meghazudtolta a Reuters hírügynökség hat névtelen amerikai hírszerzési forrásra hivatkozó jelentését, miszerint Oroszország inváziót tervez Európa ellen.

„A mélyállam háborús uszítói és propagandamédiájuk ismét megpróbálják aláásni Trump elnök erőfeszítéseit, hogy békét teremtsen Ukrajnában

– valójában Európában -, hamisan azt állítva, hogy az amerikai hírszerző közösség egyetért és támogatja az EU/NATO álláspontját, miszerint Oroszország célja Európa megszállása/meghódítása. Az igazság az, hogy az amerikai hírszerzés értékelése szerint Oroszországnak nincs is képessége Ukrajna meghódítására és megszállására, nemhogy Európa megszállására és elfoglalására” – írta korábban Gabbard, ugyancsak az X-en.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a sajtónak elmondta: nem szerepel Vlagyimir Putyin orosz elnök tervei között, hogy az év végig telefonon tárgyaljon Donald Trumppal, de ha kell egy ilyen kapcsolatfelvétel gyorsan megszervezhető.

Peszkov kijelentette, hogy

Putyin kész párbeszédet folytatni Emmanuel Macron francia elnökkel,

aki pénteken közölte, hogy hajlandó lenne erre.

„Ha van kölcsönös politikai akarat, akkor ezt csak pozitívan lehet értékelni” – nyilatkozott.

Jurij Pilipszon, az orosz külügyminisztérium második európai osztályának igazgatója a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva kalózkodásnak minősítette a pilóta nélküli repülőgépekkel és legénység nélküli motorcsónakokkal a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni ukrán támadásokat. A diplomata szerint ezek célja az ukrajnai rendezési folyamat akadályozása.

„Nincs szó tűzszünetről – a Moszkvához intézett követeléseken kívül a feltétel nélküli tűzszünetről, a csapatvisszavonásról és így tovább.

A kollektív Európa lényegében, a magyarok kivételével, London vezetésével a kapituláció feltételeit kínálja fel Oroszországnak,

és semmi mást. Ez pedig eleve a harcok folytatását feltételezi” – jelentette ki Makszim Bujakevics, Oroszország ügyvezető EBESZ-nagykövete Bécsben a RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint.

„Európa nem kész a békére. Nem akarja” – tette hozzá.

A diplomata szerint

„Európa saját magát zárta ki” a potenciális tárgyalási folyamatból a háború és a harci cselekmények folytatásának támogatásával.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy az amerikai fél az EBESZ Állandó Tanácsának immár hét egymást követő ülésén hallhatott Ukrajna témájáról.

„Nem nyilatkoznak erről a kérdésről. Miért? Mert zajlik a tárgyalási folyamat. Mi a magunk részéről bírálatunkat az Európai Unióra és az európai országokra összpontosítottuk. Az amerikaiakat szinte egyáltalán nem említjük felszólalásainkban – kivéve a Donald Trump kormányának a tárgyalási folyamatban tett erőfeszítéseit dicsérő értékeléseket” – nyilatkozott.

Elégedettnek mutatkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videóüzenetében az ukrajnai békés rendezés lehetőségéről az Egyesült Államokban folyó tárgyalások menetéről.

„A háború befejezéséről, a biztonsági garanciákról és az újjáépítésről szóló dokumentumok kidolgozása folytatódik – minden pontot részletekbe menően megvitatunk” – mondta esti videóüzenetében. Az amerikai féllel folytatott együttműködést konstruktívnak nevezte. „Ez fontos” – hangsúlyozta Zelenszkij.

A floridai Miamiban folyó tárgyalásokon egy ütemtervről is szó esik. „Az egyes döntések lehetséges időkeretéről” – pontosította Zelenszkij hozzátéve, hogy várja tárgyalódelegációja beszámolóját.

Ugyanakkor a dél-ukrajnai Odessza megye elleni orosz támadások fokozására tekintettel azt hangoztatta, hogy Moszkva nem mutat hajlandóságot a háború lezárására. „Mindenkinek látnia kell, hogy Oroszország nyomásgyakorlás nélkül nem hajlandó valóban véget vetni agressziójának. Növelni kell a nyomást” – tette hozzá.

Az utóbbi napok drón- és rakétacsapásaiban többen életüket vesztették és komoly károk keletkeztek a kikötői infrastruktúrában. Zelenszkij szerint egyértelmű, hogy

Moszkva megpróbálja elvágni Ukrajnát a Fekete-tengertől.

A floridai Miamiban tartott tárgyalásokon, amelyek az egész hétvégén át tartottak,

orosz és az ukrán küldöttségek is egyeztettek az amerikaiakkal az ukrajnai béketervről.