Fontos garanciákat kaphat Ukrajna

Az Egyesült Államok jelentős biztonsági garanciákat kínált Ukrajnának, az igazi békefolyamat kilátása most minden korábbinál közelebb került – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Berlinben hétfőn, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

„Az Egyesült Államok által Berlinben az asztalra tett jogi és kézzelfogható garanciák valóban jelentősek” – hangoztatta Merz, az amerikai tárgyalódelegációval folytatott, órákig tartó megbeszéléseket követően. „Ez egy nagyon fontos előrelépés” – mondta.

Fogalmazása szerint a 2022 februárjában kirobbant háború kezdete óta először „válik ezekben a napokban elképzelhetővé a fegyverszünet lehetősége”.

„Most már csak Oroszországon múlik, hogy sikerül-e karácsonyig tűzszünetet elérni” – vélekedett Merz. Felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „legalább karácsonykor hagyja békén az ukrán népet, megkímélve őket a további bomba- és rakétatámadásoktól”.

A német kancellár hangsúlyozta azt is, hogy „a területi rendezés továbbra is kulcsfontosságú” kérdésnek számít. „Csak az ukrán nép, az amerikai elnök és az ukrán elnök, aki itt védi területét, adhat választ. (…) Csak Ukrajna dönthet a területi engedményekről” – húzta alá.

Zelenszkij szerint a területi kérdés továbbra is fájdalmas pontja az ukrajnai háború befejezését célzó béketárgyalásoknak. Úgy vélte azonban, hogy Washington segíteni fog a kijevi vezetésnek a kompromisszum megtalálásában.

A berlini újságíróknak nyilatkozva az ukrán vezető hozzátette, hogy Ukrajna kész a tisztességes munkára, amely egy erős békeszerződéshez vezet, és Kijev tárgyalódelegációja folytatni fogja a tárgyalásokat amerikai partnereivel.

„Úgy gondolom, hogy a területi kérdés fájdalmas. Száz százalékig tudjuk, mit akarnak az oroszok” – mondta.

Ismert, hogy Moszkva Ukrajnától területek feladását követeli – mondta Zelenszkij. Azt hangoztatta továbbá, hogy Ukrajna sikeresen tisztázta álláspontját az amerikai tárgyalókkal. „Ukrajnát meghallgatják” – tette hozzá.

Tagadta, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorolt volna Ukrajnára a Donyec-medencei térségek átengedése végett. Értelmezése szerint arról van szó, hogy az amerikai képviselők közölték Moszkva álláspontját, és most az ukrán álláspontot fogják majd ott előadni. „Hogy végül mi lesz a területekkel, azt még meglátjuk”

– fűzte hozzá.

Egyben kijelentette, hogy Kijevnek világosan meg kell értenie, milyen biztonsági garanciákra számíthat szövetségeseitől, mielőtt bármilyen döntést hozna a frontvonalról a béketárgyalásokon. Hozzátette, hogy a biztonsági garanciáknak tartalmazniuk kell a tűzszünet ellenőrzését is.

Az amerikai oldalról hallottuk, hogy készek a NATO-alapokmánya 5. cikkelyének megfelelő biztonsági garanciákat nyújtani – jelentette ki Zelenszkij. Ez egyáltalán nem tűnik rossznak, ez egy első lépés – fogalmazott. A kérdés az, hogy hogyan lehet majd a fegyverszünetet gyakorlatilag is ellenőrizni, mert csak akkor tudnak majd e biztonsági garanciák érvényre jutni – tette hozzá.

Washingtoni kormányzati források szerint Donald Trump amerikai elnök még hétfőn telefonon tárgyal Zelenszkijjel és más európai vezetőkkel az ukrajnai tárgyalások állásáról.

A rendezési tárgyalások sarokköve egy jogilag kötelező érvényű dokumentum, amelyben Ukrajna lemond a NATO-ba való belépésről – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságíróknak hétfőn Moszkvában.

„Természetesen ez az egyike a sarokkő-fontosságú kérdéseknek, és külön megvitatást igényel a többi kérdéshez képest. Épp ebben van a tárgyalási folyamat lényege, amelyet, megismétlem, nem akarunk hangosbeszélő-üzemmódban folytatni” – nyilatkozott a szóvivő.

A Berlinben az ukrajnai rendezésről jelenleg zajló tárgyalásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem tájékoztatja Oroszországot élőben ezek menetéről.

„Jelenleg a munka (…) az amerikai, európai és ukrán tárgyalófelek között folyik. Miután befejezték a munkát, várni fogjuk, hogy amerikai tárgyalópartnereinktől megkapjuk azt az álláspontot, amelyet ma megvitatnak” – mondta.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a nyugati kereszténység szerint ünnepelt karácsonyig megszülethetnek-e a békemegállapodás ideiglenes keretei, a szóvivő azt hangoztatta, hogy határidőket szabni az ukrajnai rendezésnek a leghálátlanabb dolog. Hangsúlyozta, hogy

Vlagyimir Putyin orosz elnök nyitott a komoly békére, a komoly döntésekre.

„Egyáltalán nem nyitott semmiféle olyan trükkre, amelynek célja az időhúzás és a mesterséges ideiglenes szünetek létrehozása” – fogalmazott.

Úgy vélekedett, hogy Donald Trump amerikai elnök és csapata őszintén törekszik a békére Ukrajnában. Hozzátette, hogy Moszkva nagyra értékeli ezeket az erőfeszítéseket.

Brüsszel, a saját szabályait is nevetségessé téve, további 80 ezer milliárd forintot akar elküldeni Ukrajnába, ami elfogadhatatlan eszkalációs kockázatot jelent és ekképpen teljesen ellentétes a magyar emberek érdekeivel – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülést megelőzően arról számolt be, hogy ebből a 80 ezer milliárd forintból 46 ezer milliárd forint Ukrajna felfegyverzésére menne, s ez a háború meghosszabbításához vezetne.

„Nyilvánvalóan, ez teljesen ellentétes a magyar emberek és Magyarország érdekével. Ez az intézkedés a háború újabb meghosszabbításához vezetne, ami újabb több tíz- vagy százezer áldozatot követelne, további pusztításokat hozna”

– figyelmeztetett.

„Ráadásul az Európai Unió, a saját szabályait nevetségessé téve, egyébként az orosz vagyon lefoglalásából akarja előteremteni ezt a 80 ezer milliárd forintot, ezzel egy olyan eszkalációs kockázatot okoz, amelyhez foghatót az elmúlt két-három évben nem nagyon láttunk” – vélekedett.

„Ugyanis az orosz vagyon befagyasztása, illetve ezen orosz vagyon felhasználása egy olyan háborús provokáció, amihez fogható súlyosságú még az elmúlt két-három évben sem volt”

– tette hozzá.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy a háború meghosszabbodásának egyik legfőbb kockázata az eszkaláció, hogy a háború tovább terjed Európa irányába.

„Ez egy olyan veszély, amit nem hozhatnak egyszerűen Európa fejére, úgyhogy a mai napon itt az lesz a feladat, hogy világossá tegyük, hogy a háború eszkalációjának kockázata elfogadhatatlan, egész egyszerűen azért, mert ha lesz Európa–Oroszország háború, azt nem fogja Európa túlélni. Ezért meg kell akadályozni egy ilyen háború kirobbanását”

– szögezte le.

A lengyel kollégájával fennálló feszültséggel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Radoslaw Sikorski háborúpárti, ő pedig békepárti. „A lengyel kormány háborúpárti, a magyar kormány békepárti, ebből fakad minden konfliktus, és mindaddig, amíg ők háborúpártiak, mi meg békepártiak vagyunk, addig nem nagyon látok megegyezésre lehetőséget” – fogalmazott.

A miniszter érintette a REPowerEU-rendeletet is, és megerősítette, hogy amint azt hivatalosan is elfogadják, a magyar és a szlovák kormány megtámadja a döntést az Európai Bíróságon.

„Meggyőződésünk, hogy az Európai Unió ezzel az intézkedéssel megsértette a saját szabályait, tekintettel arra, hogy az alapszerződés egyértelműen kimondja, hogy a nemzeti energiamix kialakítása nemzeti hatáskör. Ezt a hatáskört a REPowerEU sértené. Ráadásul ez az intézkedés teljes mértékben ellentétes az Európai Bizottság saját hatásvizsgálatával is, továbbá veszélyeztetné Magyarország energiaellátásának biztonságát, amit nem tudunk elfogadni” – húzta alá.

Orbán Viktor szerint soha nem voltunk még ilyen közel az orosz–ukrán háború lezárásához, amelyet Európa immár negyedik éve képtelen megoldani. A miniszterelnök a héten esedékes brüsszeli uniós csúcs előtt hangsúlyozta: ahhoz, hogy végre béke legyen, mindössze egyetlen dolgot kell tenni.

„A tét egyszerű: háború vagy béke” – írta közösségi oldalán Orbán Viktor hétfőn. A miniszterelnök szerint a következő napokban éppen ezért kiemelt jelentősége van az uniós döntéshozatalnak, amelyre Magyarország is felkészül: a magyar parlament európai uniós konzultációs bizottsága ülésezni fog.

„Soha nem voltunk ilyen közel az orosz–ukrán háború lezárásához. Európa óriási lehetőség kapujában áll, mert a háborút, amit mi európaiak nem tudunk lezárni negyedik éve, az amerikaiak hamarosan lezárhatják. Nincs más dolgunk, mint hogy támogassuk őket”

– fejtette ki.

A miniszterelnök szerint azonban ehelyett Európa inkább folytatná, sőt kiszélesítené a háborút gazdasági értelemben is a befagyasztott orosz vagyon elkobzásával. Orbán Viktor figyelmeztetett: ez utóbbi lépés felér egy nyílt hadüzenettel, amelyet orosz részről meg fognak torolni.

Hangsúlyozta:

„Nincs okunk, hogy megváltoztassuk a magyar álláspontot. A háborúnak nincs megoldása a frontvonalon. Márpedig ha nincs megoldás a frontvonalon, akkor azt kell csinálni, amit Trump elnök: tárgyalni.”

Végezetül következtetésképp kiemelte, „Magyarország ezért nem támogatja a befagyasztott orosz vagyon elkobzását, nem küld sem pénzt, sem fegyvereket Ukrajnába, és nem vesz részt olyan uniós hitelfelvételben, amely a háború céljait szolgálja”.