Erdő Péter: Legalább a Kisjézus jászola körül próbáljuk megérteni egymást!

A békesség, amit Jézus születése hoz Isten és ember között, békét kell hozzon ember és ember között is – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek karácsony alkalmából az MTI-nek. A bíboros azt kérte, legalább a Kisjézus jászola körül próbáljuk megérteni egymást, legyünk kedvesek egymással.

Erdő Péter arról beszélt, az angyali szózat úgy szól: „dicsőség a magasságban Istennek és békesség a Földön az embereknek, akiket Isten szeret”. Ez a békesség harmóniát jelent Istennel, és harmóniát kell, hogy hozzon az emberek között is. De ezért a harmóniáért tenni és imádkozni kell. Karácsonykor az a feladatunk, hogy a békét képviseljük a környezetünkben.

A bíboros szerint sok minden kell ahhoz, hogy ez sikerüljön. Először is észre kell vennünk mindazt, ami szép az életben, és kimondva-kimondatlanul tudnunk kell, hogy mindezért a Gondviselésnek tartozunk elsősorban hálával. De hálát adhatunk a szeretteinkért, azokért, akiknek az életünket, az egzisztenciánkat köszönhetjük. A hálás lelkület pedig segít megtalálni a békét, a boldogságot.

Erdő Péter kitért arra: a hitnek és a békességnek komoly kapcsolata van egymással. Rendnek kell lenni a lelkünkben ahhoz, hogy a béke megszülessen bennünk.

Ha felismerjük Istent mint minden dolgoknak az alapját, ha rádöbbenünk arra, hogy a világot nem játékból, nem önzésből és végképp nem kegyetlenségből teremtette, hanem szeretetből, akkor alkalmazkodni akarunk az általa alkotott rendhez. Ha pedig ez sikerül, kialakulhat körülöttünk a béke, a „rend nyugalma”.

Kiemelte: sok múlik azon is, ahogyan egymással beszélünk, mert a szó általában tetteket von maga után. Nem véletlen, hogy az életre-halálra menő fegyveres összecsapások előtt szokás volt régen egymást szidalmazni. Így tett az Ószövetségben Góliát a Dáviddal való harca előtt, de a Zrínyiászban is azt olvassuk, hogy a vitézek, ha párviadalt vívtak, előtte gyalázták egymást. Talán szükségük volt erre, hogy tudjanak kellően haragudni a másikra. Valószínűleg „az ember természeténél fogva jobb, mint amilyen cselekvésekre néha akarattal elszánja magát” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy érdemes szem előtt tartani a szavainknak ezt az erejét.

Erdő Péter szólt arról is: az utóbbi években általában azt éljük meg, hogy a karácsony nem belopózik az életünkbe, hanem „ránk szakad”. De az első karácsony, Jézus születése is rászakadt az emberiségre, és csak nagyon kevesen voltak, akik felkészültek, akik valóban várták a Messiást. Mégis törekedni kell arra, hogy az ünnepre készülve és a karácsonyi időszakban is figyeljünk azokra, akik a mi segítségünkre vagy figyelmünkre szorulnak, akiknek mi tehetjük szebbé a karácsonyát. Akkor az ünnep beteljesülés lesz, akkor nem számít, hogy az ünnepi asztal körül nem minden tökéletes, mert „Jézus személye maga köré rendezi a dolgokat”.

Erdő Péter az elmúlt év legfontosabb eseményeiről szólva elmondta: XIV. Leó pápa májusi megválasztása óta gyors, radikális reformokat nem vitt végbe, de eddigi döntéseit mind a hívő közvélemény, mind a hozzáértők szívesen fogadták. Már a legelső gesztusai azt mutatták, hogy a külső, kulturális elemekben is értékeli, tiszteli az egyház hagyományait és az általánosan elterjedt szokásokat.

Az, hogy Leó pápa az egyházjog szakértőjét, Filippo Iannone érseket nevezte ki a korábban általa vezetett Püspöki Dikasztérium élére, jelzi, hogy az egyházi törvényeket, szabályokat meg kívánja tartani, meg szeretné erősíteni, annak ellenére, hogy a jog krízisben van az egész nyugati kultúra területén, és ez óhatatlanul begyűrűzik az egyházba is.

Más döntéseiből, például a Santa Maria Maggiore-bazilika gazdálkodásával kapcsolatos rendelkezés megváltoztatásából az látszik, hogy igyekszik felszámolni a gazdasági átláthatatlanságokat.

A Római Kúria és Vatikán állam működését illetően forradalmi változások nem történtek, ami a bíboros szerint az új pápa stabilitás iránti igényét fejezi ki. Erdő Péter „felszabadító” lépésnek nevezte, hogy Leó pápa már a megválasztása után összehívta tanácskozni a bíborosokat, és januárban ismét lesz egy konzisztórium. Úgy tűnik, hogy noha Leó pápa nem nagyon hirdeti a demokráciát, bizonyos értelemben éli azt – mondta.

A szegényekkel való szolidaritás Leó pápának ugyanúgy sajátja, ahogyan Ferenc pápának volt – mondta a bíboros, hozzátéve, hogy a latin-amerikai tapasztalat a szegényeket mint külön kategóriát kezeli, mert ott a társadalom teljesen kettéhasadt, és a két rész között alig van kommunikáció.

Azt is mondta: pápasága kezdetétől XIV. Leó elkötelezett a béke mellett, ebben is folytatja elődje törekvéseit, még ha más is a stílusa, hiszen mégiscsak az Egyesült Államokban született és nőtt fel. A perspektívája azonban globális, nem egy szűk amerikai szempontból nézi ezt a kérdést sem.

Az, hogy elutazott Niceába, az első egyetemes zsinat helyszínére a zsinat 1700. évfordulója alkalmából, jelzi, hogy nagyon a szívén viseli a keresztények egységét. Törökországi látogatása nyilvánvalóvá tette azt is, hogy fontos számára a vallásközi párbeszéd, libanoni látogatása során pedig kifejezte szolidaritását, különösen az ottani keresztényekkel, de minden szenvedő közel-keleti emberrel.

Erdő Péter beszélt a még Ferenc pápa által megnyitott jubileumi szentévről, kiemelve, hogy „a remény zarándokai” jó jelszónak bizonyult, sokan szerveztek a szentév során zarándokutakat, elsősorban Rómába, de nem csak oda, hiszen számos templom kapott búcsúkiváltságot. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében például nagyon sokan felkeresték a péliföldszentkereszti kegytemplomot, a templomban szolgáló szalézi szerzetesek örömmel fogadták és tartalmas lelki programokkal is várták a zarándokokat – tette hozzá a bíboros.

Ismételt felhívást intézek az összes jó szándékú emberhez: legalább a Megváltó születése napján tartsanak egy nap békét, a béke napja legyen az egész világon – sürgetett tűzszünetet XIV. Leó pápa, aki a Castel Gandolfo-i pápai rezidencia előtt nyilatkozott újságíróknak kedd este.

Az egyházfő kijelentette, hogy az ünnepek előtti napokban nagy szomorúságot okoz számára, hogy Oroszország „látszólag elutasította a karácsonyi tűzszünetet”.

A pápa legalább egy napra a fegyverek elhallgatását sürgette az ukrajnai harctéren éppúgy, mint a világ más háborús övezeteiben.

XIV. Leó keddet a Vatikántól nem messzi pápai rezidencián töltötte. Az esti órákban visszaindult a Vatikánba, de szokása szerint az utcán nyilatkozott a rezidencia előtt várakozó újságíróknak.

Elmondta, hogy Gáza egyetlen katolikus temploma, a Szent Család-templom plébánosával is beszélt telefonon kedden, aki elmondta, „igyekeznek megünnepelni karácsonyt a még mindig nagyon bizonytalan helyzetben”.

A pápa véleményt mondott az Illinois államban nemrég elfogadott törvényről is, amely 2026 szeptemberétől engedélyezi a végső stádiumban levő betegek asszisztált öngyilkosságát. XIV. Leó arra kért mindenkit, gondolkozzon el a karácsonyi ünnepek alkalmával az emberi élet természetéről és értékéről.

A májusban megválasztott XIV. Leó pápa vezette első karácsony az egyházi hagyományt követi, ugyanakkor a hívők és a Vatikánban akkreditált sajtó részéről is találgatás kíséri az ünnepi szertartásokat, mivel azokat minden egyházfő saját arculatához igazítja.

A Szentszéktől közölt előzetes program szerint a pápa december 24. este tíz órától mutat be misét a Szent Péter-bazilikában, ami újdonságnak számít, mivel XVI. Benedek pápa idején szenteste a mise fél tízkor kezdődött, Ferenc pápa pedig 2020-tól este fél nyolckor kezdte el a celebrálást.

Szintén újdonságot jelent, hogy XIV. Leó pápa december 25-én délelőtt tíz órakor bemutatja az ünnepi misét, amit Ferenc pápa nem tartott meg idős kora és az utóbbi években betegsége miatt.

XIV. Leó december 25-én délben a bazilika központi lodzsájáról mondja el karácsonyi üzenetét, amelynek hagyományosan a béke a témája. Egyelőre nem tudni, hogy XIV. Leó visszaállítja-e a népek különböző nyelveken felolvasott köszöntését, amit Ferenc pápa eltörölt.

Az ünnepek alatt ér véget a reménynek szentelt jubileumi szentév, amelyet Ferenc pápa tavaly december 24. este nyitott meg a Szent Péter-bazilika szent kapujának kitárásával.

A szentév végén először a római pápai bazilikák szent kapuit zárják be: december 25-én a Santa Maria Maggiore-bazilikáét, december 27-én a lateráni Szent János-bazilikáét, december 28-án a városfalakon kívüli Szent Pál-bazilikáét. Végül XIV. Leó pápa január 6-án, vízkeresztkor a Szent Péter-bazilika szent kapuját csukja be, amelyet a legközelebbi 2033-as szentévben nyitnak majd meg újra.

XIV. Leó pápa legelső karácsonyára nagy tömeget várnak a Szent Péter térre és a Vatikán környékére egyaránt.

A tér közepén áll az idén az észak-olaszországi Trentino Alto Adigéból, Bolzano és Bressanone térségéből érkezett huszonöt méteres fenyőfa, mellette a betlehemmel, amely a Nápolytól délre fekvő Nocera Inferiore és Sarno városa ajándéka.