Körülöttünk sorra lobban fel a háború

Egy ukrán politikai elemző bírálta az Európai Unió döntéshozatalát, és hosszasan taglalta, hogy Magyarország rendre megakasztja a folyamatokat. A megoldás szerinte az lenne, ha elvennék a vétójogot hazánktól. Orbán Viktor miniszterelnökről minősíthetetlen hangnemben szólalt meg Borisz Tizenhauzen. 

A Barátság kőolajvezeték január 27-e óta nem szállít olajat Magyarország és Szlovákia felé. A magyar kormány nem enged a nyomásgyakorlásnak sem Ukrajna, sem az uniós intézmények részéről. Bóka János közölte, felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy Magyarország és Szlovákia támogatójaként lépjenek fel az uniós jogi és nemzetközi kötelezettségek érvényesítése érdekében. Tájékoztatása szerint mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem indul meg a szállítás Magyarország irányába, a kormány az Európai Unió intézményeiben nem tud hozzájárulni olyan döntéshez, amely Ukrajnát segíti.

Az ukránok bizonygatják, hogy sérült a Barátság vezeték, de ezt senkinek nem merik megmutatni

Kijev elutasította a Barátság vezeték helyszíni ellenőrzésére vonatkozó felajánlásokat, a kérdés az uniós külügyminiszterek ülésén is napirendre került. A magyar kormány álláspontja szerint nincs műszaki akadálya a szállítás újraindításának, és pusztán politikai nyomásgyakorlás van a háttérben. Orbán Viktor levélben fordult Volodimir Zelenszkijhez, miközben jelezte, amíg nem indul újra az olajszállítás a Barátság kőolajvezetéken, blokkolni fogják az Ukrajna számára fontos uniós döntéseket.

Magyar Péter párttársa, Sandra Kalniete (Európai Néppárt) egy felszólalásában azt mondta, hogy Ukrajna előbb-utóbb uniós tagállam lesz, még akkor is, ha egy tagállam – Magyarország – meg szeretné ezt akadályozni. A közösségi oldalán azt írta, hogy Ukrajna egy pajzs. 

Ukrajnában már az euró bevezetését tervezgetik

Az ukrán EU-csatlakozás terve felvetette Kijev integrációját az eurózónába, az euró bevezetése azonban korántsem egyértelmű lépés. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a saját monetáris politika feladása súlyos gazdasági következményekkel járhat, az idő előtti áttérés pedig inflációs kockázatokat is magában hordoz. 

Február 26-án újabb tárgyalási fordulót tartottak az Egyesült Államok és Ukrajna tisztviselői Genfben. Volodimir Zelenszkij megerősítette, hogy egy márciusi, orosz részvételű találkozó lehetősége is felmerült. Az amerikai–ukrán egyeztetés célja a legutóbbi tárgyalások során megkezdett párbeszéd folytatása és a békemegállapodás előmozdítása volt.

Az Egyesült Államok hivatalos úton figyelmeztette Ukrajnát, miután a dróntámadásaikkal amerikai gazdasági érdeket sértettek. Az ügy az orosz–ukrán háború negyedik évfordulóján került nyilvánosságra, miközben a béketárgyalások továbbra sem hoztak áttörést. Az ukrán nagykövet szerint Washington nem a katonai célpontok elleni csapásokat kifogásolta, hanem azt, hogy amerikai beruházások is érintettek voltak.

Kallas európai katonákat küldene Ukrajnába

Az uniós vezetők egy része már nemcsak politikai, hanem katonai szerepvállalást is sürget Ukrajnában. Az Európai Néppárt vezetői ráadásul egy közös európai haderő felállítását és erőteljesebb fellépést szorgalmaznak Oroszországgal szemben. Boris Johnson volt brit miniszterelnök pedig még tovább ment, szerinte nem kell megvárni a tűzszünetet, már előtte is lehetne nyugati katonákat telepíteni Ukrajnába. Az Európai Néppárt elnöke is osztja Kaja Kallas nézeteit, néhány napja arról beszélt, hogy az állam- és kormányfőknek el kell kezdeniük felállítani egy európai hadsereget. Manfred Weber szerint ez a lépés az európai felelősségvállalás része. Az EPP elnöke szerint közös zászló alatt kell harcba menni. Egy televíziós interjúban kifejtette, hogy most van itt az ideje, hogy Európa nagyobb felelősséget vállaljon a háborús konfliktusban.

Friedrich Merz nagy reményekkel utazott Pekingbe

A német kancellár kétnapos látogatásra utazott Pekingbe, ahol Hszi Csin-pinggel és Li Csianggal is tárgyalt. Indulása előtt hangsúlyozta a kiszámítható, szabályokon alapuló kereskedelmi viszony fontosságát. Berlin emellett abban bízik, hogy Kína hatást gyakorolhat Oroszországra a háború mielőbbi befejezése érdekében. Az Al Jazeera pekingi tudósítója, Rob McBride szerint a látogatás mind Peking, mind Berlin számára fontos volt. A kínai vállalatokkal kötött megállapodások aláírása mellett Merz látogatásának egyik fő célja az volt, hogy jobb feltételeket biztosítson a német kereskedelemben.

A közel-keleti térségben a harcok továbbra is hevesek, az ott tartózkodó, konzuli védelemre regisztrált magyarok száma szombat reggeltől estig 1893-ról 4144-re nőtt – erről írt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében vasárnap reggel.

A külügyminiszter közölte: a közel-keleti térségben a harcok továbbra is hevesek, Irán az éjszakai órákban folytatta a támadásokat a környező arab országok ellen. Csak az Egyesült Arab Emirátusokra 137 rakétát és 209 drónt lőttek ki. Több támadás is érte Dubaj repülőterét, egyben a magyarországi forgalmat bonyolító terminált is. Támadták az abu-dzabi, a dohai (Katar) és a manamai (Bahrein) repülőtereket is.

Az aktív rakétázás miatt a légterek zárva vannak, a világ légiforgalmát meghatározó nagy társaságok, a Qatar és az Emirates gépei sem repülnek, utasaikat folyamatosan helyezik el különböző szálláshelyeken. Abu-Dzabi turisztikai hivatala közölte, hogy átvállalják az ott ragadó turisták költségeit.

A térség magyar nagykövetségein folyamatos a munkavégzés, a call center emelt létszámmal működik, a térségben tartózkodó, konzuli védelemre regisztrált magyarok száma tegnap reggelről estére 1893-ról 4144-re nőtt.

„Nagykövetségeink folyamatos kapcsolatban vannak a helyi hatóságokkal, az ő utasításaik követésére kérem tisztelettel az ott tartózkodó magyarokat” – írta Szijjártó Péter.

Újabb háború tört ki a Közel–Keleten

Szombaton Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy Izrael és az Egyesült Államok közös katonai műveletet indított az iráni rezsim jelentette fenyegetés megszüntetésére. Az izraeli kormányfő részletezte, hogy az Oroszlán Üvöltése hadművelet célja annak megakadályozása, hogy az iráni vezetés nukleáris fegyverekhez jusson. 

Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán jelentette be, hogy az Egyesült Államok nagy volumenű hadműveletet indít Iránban. Céljuk az amerikai nép védelme az iráni rezsim által jelentett jövőbeni fenyegetésekkel szemben.

Újabb robbanásokról számoltak be vasárnap a Perzsa(Arab)-öböl menti államokban, miután az Egyesült Államok és Izrael támadásaiban életét vesztette Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah.

Szemtanúk a katari fővárosban, Dohában több erős robbanást hallottak vasárnap reggel. Az Al-Dzsazíra katari hírtelevízió legalább 11 detonációról számolt be. Robbanásokat jelentettek a bahreini fővárosból, Manamából is, ahol beszámolók szerint legalább négy hangos becsapódás történt. A közösségi médiában egy találatot kapott, megrongálódott manamai szállodáról készült felvételek is terjedtek, ezek hitelességét független forrásból egyelőre nem erősítették meg.

A jelentések szerint Teherán szombat óta több alkalommal is támadást indított a térségben állomásozó amerikai katonai bázisok ellen. A Perzsa(Arab)-öböl menti államokban összességében több ezer amerikai katona állomásozik.

Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) vasárnap közölte, hogy

„tucatnyi megtorló csapást” hajtott végre amerikai és izraeli célpontok ellen Hamenei halála miatt.

A félhivatalos, az IRGC-hez köthető Tasnim hírügynökség szerint 27 amerikai bázist a régióban, valamint az izraeli hadsereg tel-avivi főhadiszállását és egy fegyveripari létesítményt is célba vettek.

Az IRGC korábban bosszút ígért a legfőbb vezető haláláért. „A nemzet imámjának gyilkosai nem kerülik el a súlyos, határozott és elrettentő büntetést” – áll a közleményben, amelyet a libanoni Hezbollah milícia is közzétett.