POLITIK
Hogyan tovább?
Telefonon konzultált Donald Trump amerikai elnök Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel szombaton - közölte Karoline Leavitt, az amerikai elnöki hivatal szóvivője.
Hozzátette: az elnök - nemzetbiztonsági csoportját is bevonva -szoros figelemmel követi az iráni helyzet fejleményeit az Irán elleni izraeli és amerikai csapásokat, illetve Irán térségben tett válaszlépéseit követően.
Továbbra is fennáll a légtérzár Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben, további tájékoztatás hétfőn várható, a magyar diplomáciai képviseletek addig is üzemelnek - írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Facebookon.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Közel-Keleten tartózkodó magyar állampolgárok figyelmébe ajánlotta, hogy Katarban, valamint az Egyesült Arab Emírségekben a légtérzárat továbbra is fenntartják.
"Az Etihad holnap hajnal 2 órára, a Qatar Airways holnap reggel 9 órára, az Emirates légitársaság pedig holnap délelőtt 11 órára ígért tájékoztatást a továbbiakról"
- tudatta.
"Az Egyesült Arab Emírségek kormányának hivatalos tájékoztatása szerint Omán és Szaúd-Arábia felé a szárazföldi határátkelők nyitva vannak, de nagyon hosszú a várakozási idő, és a hatóságok azt tanácsolják, hogy senki ne hagyja el a tartózkodási helyét. Döntés született arról is, hogy átvállalják az országban rekedt turisták szállásköltségeit" - folytatta.
"Nagykövetségeink, konzuli ügyeleteink és a call centerünk folyamatosan üzemelnek" - tette hozzá.
A közel-keleti térségben a harcok továbbra is hevesek, az ott tartózkodó, konzuli védelemre regisztrált magyarok száma szombat reggeltől estig 1893-ról 4144-re nőtt - erről írt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében vasárnap reggel.
A külügyminiszter közölte: a közel-keleti térségben a harcok továbbra is hevesek, Irán az éjszakai órákban folytatta a támadásokat a környező arab országok ellen. Csak az Egyesült Arab Emirátusokra 137 rakétát és 209 drónt lőttek ki. Több támadás is érte Dubaj repülőterét, egyben a magyarországi forgalmat bonyolító terminált is. Támadták az abu-dzabi, a dohai (Katar) és a manamai (Bahrein) repülőtereket is.
Az aktív rakétázás miatt a légterek zárva vannak, a világ légiforgalmát meghatározó nagy társaságok, a Qatar és az Emirates gépei sem repülnek, utasaikat folyamatosan helyezik el különböző szálláshelyeken. Abu-Dzabi turisztikai hivatala közölte, hogy átvállalják az ott ragadó turisták költségeit.
A térség magyar nagykövetségein folyamatos a munkavégzés, a call center emelt létszámmal működik, a térségben tartózkodó, konzuli védelemre regisztrált magyarok száma tegnap reggelről estére 1893-ról 4144-re nőtt.
"Nagykövetségeink folyamatos kapcsolatban vannak a helyi hatóságokkal, az ő utasításaik követésére kérem tisztelettel az ott tartózkodó magyarokat" - írta Szijjártó Péter.
Újabb robbanásokról számoltak be vasárnap a Perzsa(Arab)-öböl menti államokban, miután az Egyesült Államok és Izrael támadásaiban életét vesztette Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah.
Szemtanúk a katari fővárosban, Dohában több erős robbanást hallottak vasárnap reggel. Az Al-Dzsazíra katari hírtelevízió legalább 11 detonációról számolt be. Robbanásokat jelentettek a bahreini fővárosból, Manamából is, ahol beszámolók szerint legalább négy hangos becsapódás történt. A közösségi médiában egy találatot kapott, megrongálódott manamai szállodáról készült felvételek is terjedtek, ezek hitelességét független forrásból egyelőre nem erősítették meg.
A jelentések szerint Teherán szombat óta több alkalommal is támadást indított a térségben állomásozó amerikai katonai bázisok ellen. A Perzsa(Arab)-öböl menti államokban összességében több ezer amerikai katona állomásozik.
Háromtagú vezetői tanács veszi át átmenetileg Irán irányítását Ali Hamenei ajatollah halála után – jelentette vasárnap az iráni állami média. A testület élén Maszúd Pezeskján elnök, Mohszeni Ejei Gholámhoszein igazságügyi vezető, valamint az Őrök Tanácsának egyik tagja áll.
A trió a legfelsőbb vezető alkotmányos feladatait látja el addig, amíg a 88 tagú Szakértők Gyűlése kijelöli Hamenei utódját. Az iráni jog szerint a testületnek a lehető leghamarabb döntenie kell az új legfelsőbb vezetőről. Egyelőre nem ismert, ki követheti a szombati amerikai-izraeli légicsapásokban meghalt vallási és politikai vezetőt.
Az Őrök Tanácsa, Irán egyik kulcsfontosságú alkotmányos testülete 12 tagból áll, hat iszlám jogtudósból és hat világi jogászból. Az Őrök Tanácsa az iráni politikai rendszer egyik legnagyobb hatalmú intézménye. Nem csupán jogi kontrollt gyakorol, hanem érdemben befolyásolja, kik indulhatnak választáson.
Az Egyesült Államok és Izrael kiterjedt támadásokat hajtott végre iráni célpontok ellen, amelyekben az izraeli hadsereg közlése szerint több magas rangú tisztségviselő – köztük a védelmi miniszter és a Forradalmi Gárda parancsnoka – is életét vesztette.
Az Iráni Forradalmi Gárda ezt követően tömeges megtorló csapásokat jelentett be amerikai és izraeli célpontok ellen. A Tasnim hírügynökség szerint 27 amerikai támaszpontot, valamint az izraeli hadsereg főhadiszállását és egy tel-avivi fegyveripari létesítményt vettek célba. Izraelben több hullámban szólaltak meg a légiriadók; egy nő meghalt, legalább 21-en megsérültek.
Iráni támadások érték Szaúd-Arábiát, Bahreint, Dubajt és Abu-Dzabit is. Az Egyesült Arab Emírségek közlése szerint 132 ballisztikus rakétát és 195 drónt semmisítettek meg. Találat érte az abu-dzabi nemzetközi repülőteret; egy ember meghalt, heten megsérültek. Bahreinben dróntámadás okozott anyagi kárt, halálos áldozat nem volt.
Trump: „Vannak jó jelöltek” Irán vezetésére
Donald Trump a CBS Newsnak nyilatkozott. Az elnök részleteket nem közölt arról, hogy kik a jelöltek. Egyúttal kemény megtorlással fenyegette Teheránt további támadások esetére.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter
a hadműveletet „a történelem leghalálosabb, legösszetettebb és legprecízebb légi akciójának” nevezte, célként az iráni rakétaprogram és haditengerészet megsemmisítését jelölve meg.
A hatalmi vákuum lehetőségére reagálva megszólalt Reza Pahlavi, az 1979-ben megbuktatott sah, Mohammad Reza Pahlavi fia is. A Washington Postban megjelent írásában jelezte: kész szerepet vállalni egy átmeneti időszakban. Azt ígérte, hogy új alkotmányt népszavazással fogadtatnának el, majd nemzetközi felügyelet mellett szabad választásokat tartanának, ezt követően az átmeneti kormány feloszlana. Hangsúlyozta: nem ismétlődhet meg az iraki háborút követő intézményi összeomlás és káosz.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsában Bahrein képviselője – a Perzsa-öböl menti arab államok nevében – elítélte az iráni megtorló csapásokat. Irán ENSZ-nagykövete, Amir Szaíd Iraváni ezzel szemben az Egyesült Államokat vádolta civilek százainak halálával és arra hivatkozott, hogy Teherán önvédelemből jár el. Az amerikai ENSZ-nagykövet, Mike Waltz az ENSZ Alapokmányának 51. cikkére hivatkozva szintén önvédelemről beszélt.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) vasárnap közölte, hogy
„tucatnyi megtorló csapást” hajtott végre amerikai és izraeli célpontok ellen Hamenei halála miatt.
A félhivatalos, az IRGC-hez köthető Tasnim hírügynökség szerint 27 amerikai bázist a régióban, valamint az izraeli hadsereg tel-avivi főhadiszállását és egy fegyveripari létesítményt is célba vettek.
Az IRGC korábban bosszút ígért a legfőbb vezető haláláért. „A nemzet imámjának gyilkosai nem kerülik el a súlyos, határozott és elrettentő büntetést” – áll a közleményben, amelyet a libanoni Hezbollah milícia is közzétett.
Dubaj nemzetközi repülőtere és a város jelképének számító Burdzs al-Arab szálloda is károkat szenvedett az iráni megtorló csapások következtében.
A dubaji médiairoda annyit közölt, hogy a dubaji nemzetközi repülőtér egyik várója „kisebb károkat szenvedett egy incidens során, amelyet gyorsan sikerült elhárítani.”A repülőtéren négy ember sérült meg.
Később megerősítették, hogy
egy drón elfogásakor keletkezett törmelék kisebb tüzet okozott a Burdzs al-Arab külső homlokzatán.
Tűz keletkezett a Dzsebel Ali kikötő egyik kikötőhelyén is szintén egy légi elfogás során keletkezett törmelék miatt.
Dubaj a Közel-Kelet legnagyobb turisztikai és kereskedelmi központja, repülőtere pedig a világ egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja.
A légitársaságok szombaton felfüggesztették a Közel-Keletre irányuló járataikat, beleértve a Dubajba tartó és onnan induló járatokat is.
A repülőgép-követő alkalmazások szerint a régió nagy részének légtere gyakorlatilag üres volt.
Az iráni megtorló csapások eddig legalább két ember halálát okozták az Egyesült Arab Emírségekben.
Ripost hírek
