Az iráni háború miatt az egyéb olajszállítmányok ára is veszélyben!

Drasztikus áremelkedést idézne elő a Hormuzi-szoros lezárása, ott halad át a világ nyersolaj-kereskedelmének mintegy harmada – mondta a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője szombaton az M1 műsorában.

Hortay Olivér hozzátette, „vannak olyan forgatókönyvek, amelyek 100 dollár fölötti árakat valószínűsítenek.” Mint mondta, ez a világkereskedelem egészére meghatározó lenne és nagyon nagy problémákat okozna.

Szerinte emiatt, bár sokkal kevésbé, de az orosz olaj is drágulhat. Kiemelte, az elmúlt hónapokban az volt látható, hogy egyre inkább nyílik szét a nyugati Brent típusú nyersolaj és az orosz Ural típusú ára, jelenleg a Brent 73 dollár környékén van, míg péntek reggel még 70 dollár körül volt.

Megjegyezte,

a piaci szereplők már elkezdték beárazni a kockázatok növekedését, az Ural típusú nyersolaj azonban 13-14 dollárral olcsóbb. Hozzátette, a jelenlegi helyzetben az olyan „nagy vásárlóknak,” mint az Európai Unió vagy Magyarország, az a feladatuk, hogy a lehető leginkább bővítsék az energiapiaci mozgásterüket.

Hortay Olivér ismertette, Magyarországra és Szlovákiába két útvonalon keresztül érkezhet nyersolaj: a fő útvonalat a Barátság kőolajvezeték, a kiegészítő útvonalat pedig a Horvátországból érkező Adria vezeték jelenti.

Kiemelte, nagyon fontos lenne, hogy Ukrajna mielőbb feloldja az olajblokádot és ezzel Magyarország mozgástere növekedhessen.

Azt mondta,

Magyarország szempontjából a Barátság kőolajvezeték a kulcsfontosságú, de az iráni konfliktus miatt az alternatív beszerzési útvonalon keresztül érkező olajszállítmányok ára is veszélybe került.

Emiatt nemcsak a fő- és a kiegészítő útvonalat jelentő útvonalra, hanem a Hormuzi-szoros helyzetére is érdemes odafigyelni – jegyezte meg.

A Világgazdaság beszámolója szerint jelentősen emelkedett a kőolaj ára, miután Izrael és az Egyesült Államok támadást indított az iráni terrorista állam ellen. A piaci reakció gyors volt: a Brent típusú nyersolaj ára néhány óra alatt 10–13 százalékkal ugrott meg.

A jelentés szerint a Brent árfolyama 78 dollár fölé emelkedett hordónként, majd később kisebb korrekció után 74–75 dollár körül stabilizálódott.

Az elmúlt évek egyik legerősebb napi drágulásáról van szó az olajpiacon.

A befektetők figyelme most elsősorban Irán lehetséges válaszlépéseire irányul. Elemzők szerint az olajár szempontjából akár fontosabb is lehet Teherán reakciója, mint maga a támadás ténye. Már a Hormuzi-szoros hajózását érintő fenyegetések is drágulást okozhatnak, mivel növelik a szállítási költségeket és a biztosítási díjakat, ami szűkítheti a kínálatot.

A térség különösen érzékeny pontja a Hormuzi-szoros, amely a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala. Egy esetleges korlátozás vagy zavar a globális ellátást is veszélyeztetheti.

A Világgazdaság szerint több lehetséges forgatókönyvvel számolnak a pénzügyi elemzők. Ha a konfliktus nem terjed tovább, az árak rövid idő után stabilizálódhatnak.

Tartós drágulásra akkor lehet számítani, ha az iráni export tartósan kiesik, vagy a harcok a régió energetikai infrastruktúráját is érintik.

Egy szélsőséges helyzetben — például ha a Hormuzi-szoros forgalma akadályozottá válik — akár 100 dollár fölé is emelkedhet a kőolaj hordónkénti ára, ami világszerte jelentős üzemanyag-drágulást hozhat.

„Az Egyesült Államok nagyszabású hadműveletet indított Irán ellen”

– jelentette be szombaton Donald Trump amerikai elnök is a Truth Social közösségi oldalon, egyúttal megadásra szólítva fel az iráni Forradalmi Gárdát.

Izrael: megszólaltak a légvédelemi szirénák

Szirénák szólalnak meg

Jeruzsálemben és környékén, valamint Izrael északi és déli részén, miután az iráni iszlamista rezsim ballisztikus rakétákkal indított ellencsapást,

így reagálva a a szombat reggeli támadásokra – derül ki a Times of Israel hírösszefoglalójából.

Az izraeli védelmi erők szerint a légvédelmi rendszerek dolgoznak a rakéták elfogásán. Védelmi források szerint a légvédelem elfogott egy Iránból Közép-Izrael felé indított rakétát.

Sérülésekről nincsenek azonnali jelentések. A Magen David Adom mentőszolgálat közlése szerint nem érkezett jelentés sérültekről az iráni terrorista állam által Észak-Izrael elleni ballisztikus rakétatámadást követően. Legalább két rakétát lőttek ki, az egyik állítólag nyílt terepet talált el.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy újabb ballisztikus rakétaindítást észlelt Iránból.

Trump: Vedd át a kormányzást!

„Az Egyesült Államok nagyszabású hadműveletet indított Irán ellen” – jelentette be szombaton Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon, egyúttal megadásra szólította fel az iráni Forradalmi Gárdát.

„A célunk az amerikai nép védelme az iráni rezsim felől érkező fenyegetések ellen” – jelentette ki videóüzenetében az elnök, azzal vádolva Teheránt, hogy nem hagyott fel sem nukleáris programjával, sem pedig az olyan rakéták fejlesztésével, amelyek az Egyesült Államokat is elérnék. Trump hangsúlyozta: az amerikai művelet célja az iráni rakéták és a rakétagyárak megsemmisítése.

Hozzátette, hogy meg fogják semmisíteni az iráni haditengerészetet is.

Donald Trump elnök a szombat reggeli, Irán elleni „nagy hatótávolságú” katonai művelet megindításáról szóló döntését ismertetve egy közösségi médiában közzétett videóban azt mondta, hogy Irán „nagy hatótávolságú rakétákat fejleszt, amelyek most már veszélyeztethetik nagyon jó barátainkat és szövetségeseinket Európában, a külföldön állomásozó csapatainkat, és hamarosan elérhetik az amerikai hazát” – idézi a CNN.

„Minden lehetőséget elutasítottak, hogy lemondjanak nukleáris ambícióikról, és mi ezt már nem tudjuk elfogadni” – emelte ki az amerikai elnök szavai közül a Times of Israel.

„Az Iszlám Forradalmi Gárda,

a fegyveres erők és az összes rendőrség tagjainak azt mondom, hogy le kell tenniük a fegyvereiket,

és teljes mentességet kell élvezniük, vagy alternatívaként biztos halállal kell szembenézniük” – mondta Trump nyolcperces videónyilatkozatban, amelyben megerősítette az amerikai csapásokat.

„Tegyék le a fegyvert! Tisztességesen bánnak majd Önnel, teljes immunitással, vagy biztos halál vár Önre” – ösztönözte megadásra Trump az iráni haderő tagjait.

Közös közleményben szólította fel Iránt Németország, Franciaország és Nagy-Britannia arra, hogy tartózkodjon a közel-keleti térségben fekvő országok elleni támadásoktól. Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Keir Starmer brit miniszterelnök azt is leszögezte, hogy fontosnak tartják a tárgyalások folytatását az iráni konfliktus rendezésének érdekében.

A három vezető azt írta: Iránnak tartózkodnia kell "a válogatás nélküli katonai csapásoktól".

Megismételték elkötelezettségüket a régió stabilitása és a polgári társadalom megvédelmezése mellett.

Reagált szombaton Espen Barth Eide norvég külügyminiszter is a szombati történésekre, úgy vélve, hogy fennáll a veszélye egy "új, kiterjedt háború" kibontakozásának a Közel-Keleten. A miniszter önmérsékletre intett, és arra kérte a feleket, hogy ne adják fel a diplomáciai megoldások keresését.

Navaf Szalám libanoni miniszterelnök az Iránt ért támadások után kiadott közleményében kiemelte: nem engedik, hogy bárki belesodorja Libanont a konfliktusba vagy olyan helyzetbe, amely veszélyeztetné Libanon biztonságát és egységét. Hozzátette: a jelenlegi helyzetben minden libanoninak az ország érdekeit kell előtérbe helyeznie.

Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök azt mondta, hogy Ausztrália támogatja az Irán elleni amerikai fellépést, amelynek célja, hogy Teherán ne juthasson atomfegyver birtokába. "Hosszú ideje elfogadott tény, hogy az iráni atomprogram veszélyt jelent a világ békéje és biztonsága számára" - írta Albanese az X közösségi oldalon. "Támogatjuk az Egyesült Államoknak az iráni atomfegyver-birtoklás megakadályozására, valamint annak a megelőzésre irányuló fellépését, hogy Irán továbbra is veszélyeztesse a nemzetközi békét és biztonságot" - tette hozzá.

A jelenlegi iráni fejleményekért a teheráni vezetés felelős - közölte szombaton az ukrán külügyminisztérium, hozzátéve, hogy Kijev továbbra is kormányváltást sürget Iránban és az iráni nép mellett áll. A tárca közleménye szerint a mostani események az iráni vezetés erőszakos fellépésének és a felelősségre vonás hiányának következményei. Kiemelték: az utóbbi hónapokban különösen megszaporodtak a békés tüntetők elleni megtorlások és gyilkosságok.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a konfliktus kapcsán kiállt az amerikai elnök mellett is. "Fontos, hogy az Egyesült Államok eltökélt legyen. Mindahányszor Amerikai eltökélt, a világ bűnözői tovább gyengülnek" - fogalmazott.

Felrótta az ukrán elnök Iránnak, hogy fegyverekkel segíti Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban. "Az ukránok soha nem fenyegették Iránt, az iráni rezsim azonban úgy döntött, hogy (az orosz elnök, Vlagyimir) Putyin bűntársa lesz" - mondta Zelenszkij a témáról közzétett videóüzenetében.

Prabowo Subianto indonéz államfő közvetítést ajánlott fel Teherán és Washington között - közölte az Irán elleni amerikai légitámadások indítása után pár órával az indonéz külügyminisztérium. "Indonézia felszólít minden felet, hogy tanúsítson önmérsékletet, és részesítse előnyben a diplomáciát és a párbeszédet" - áll a tárca által az X közösségi oldalon közzétett közleményben. Az elnöke továbbá készségét fejezte ki a párbeszéd megkönnyítésére a biztonsági helyzet helyreállítása érdekében, és az érintett felek beleegyezése esetén kész Teheránba utazni közvetíteni - tették hozzá.

A Közel-Keleten zajló katonai műveletek veszélyes, pusztító következményekkel járó láncreakciót indíthatnak el a térségben - figyelmeztetett szombaton a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának elnöke. Mirjana Spoljaric közölte: a szervezet csapatai jelen vannak Iránban, Izraelben és a térség más országaiban is, és készen állnak a segítségnyújtásra. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi fejlemények az egész régióra kiterjedő következményekkel járhatnak.

Spoljaric emlékeztetett:

a háborúra vonatkozó nemzetközi szabályok betartása kötelesség, nem pedig választási lehetőség. A polgári infrastruktúrát, kórházakat, iskolákat, lakóépületeket nem szabad támadni, a mentésben részt vevőknek pedig lehetővé kell tenni, hogy biztonségban végezhessék munkájukat.

Az iraki hatóságok az Irán ellen indított amerikai-izraeli katonai csapásokat bírálták. Bagdad "elítéli az indokolatlan agressziót az iszlám köztársaság ellen" - mondta az iraki kormányfő szóvivője, figyelmeztetve egyúttal "ennek az égbekiáltó agressziónak" a következményeire.

Hozzátette, ellenzik azt is, hogy Irak légterét vagy területét használják az Irán elleni támadásokhoz.