POLITIK
Megy az iszonyú adok-kapok.
Az ukrán drónok az éjszaka folyamán csaptak le a kubáni olajfinomítóra, ahol több robbanást is észleltek. Kijev mindeddig nem adott hivatalos magyarázatot az esettel kapcsolatban – írja a Kyiv Independent forrásaira hivatkozva az Origo.
Az Exilenova+ Telegram-csatorna azt állította, hogy december 16-án, közvetlenül éjfél előtt Szaratov térségében is dróncsapás történt. A beszámoló szerint ott szintén robbanás rázta meg a környéket, ami arra enged következtetni, hogy
nem elszigetelt incidensről, hanem több régiót érintő, előre megtervezett akcióról lehet szó.
Kubán Oroszország déli részén, a Krasznodar régióban helyezkedik el, az Azovi- és a Fekete-tenger közvetlen közelében. A térség kiemelt stratégiai szerepet tölt be, mivel jelentős energetikai és ipari kapacitások összpontosulnak itt, amelyek kulcsfontosságúak az ország ellátásbiztonsága szempontjából. A Szaratov régió Ukrajna északkeleti határától hozzávetőleg 330 kilométerre található.
Ez a távolság arra utal, hogy az ukrán drónok egyre nagyobb hatótávolsággal képesek csapásokat mérni, ami újabb biztonsági kockázatokat vet fel.
Egyre gyakoribbak a dróntámadások
Az elmúlt időszakban Ukrajna egyre gyakrabban hajt végre támadásokat orosz katonai és energetikai létesítmények ellen. Kijev ezzel nyíltan arra törekszik, hogy meggyengítse Moszkva hadviselési képességeit.
Az ukrán vezérkar december 14-én hivatalos közleményben számolt be arról, hogy átfogó támadássorozatot indított orosz katonai létesítmények és olajipari objektumok ellen. A bejelentés szerint a csapások nemcsak Oroszország területét érintették, hanem az orosz ellenőrzés alatt álló régiókat is.
A közlés alapján több infrastruktúrát megsemmisítettek, köztük a Krím félszigeten található célpontokat is, amit az ukrán vezérkar még aznap megerősített.
Ezek az akciók tovább élezik a feszültséget. Ezzel párhuzamosan Belgorod városát is csapás érte tegnap. Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója arról tájékoztatott, hogy az ukrán rakétatámadás jelentős károkat okozott a helyi infrastruktúrában.
Miközben Donald Trump egy ukrajnai békemegállapodásról próbál tárgyalni, európai vezetők arra figyelmeztetnek: Oroszország következő célpontjai akár az ő országaik is lehetnek.
Az európai biztonsági vezetők ma már rendszeresen olyan üzenetet közvetítenek, amely még egy évtizede is elképzelhetetlen lett volna: fel kell készülni egy Oroszországgal vívott konfliktusra – írja a The Wall Street Journal.
Ma már alig telik el úgy egy hét, hogy valamelyik európai kormány, katonai vezető vagy biztonságpolitikai döntéshozó ne tartana komor hangvételű beszédet, amelyben arra figyelmezteti a nyilvánosságot: Európa akár háború felé is sodródhat Oroszországgal. Ez komoly lelki és politikai fordulat egy olyan kontinens számára, amely két világháború után a békét, az együttműködést és a közös gazdasági jólétet tette identitása középpontjába.
A hétvégén Friedrich Merz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai stratégiáját Adolf Hitler 1938-as lépéseihez hasonlította, amikor a náci Németország elfoglalta a csehszlovák Szudéta-vidéket, majd tovább terjeszkedett Európában. „Ha Ukrajna elesik, nem fog megállni. Ahogy 1938-ban a Szudéta-vidék sem volt elég” – mondta Merz szombaton egy pártrendezvényen.
Mindez néhány nappal azután történt, hogy
Mark Rutte NATO-főtitkár arról beszélt: „A konfliktus a küszöbön áll, és Európának fel kell készülnie arra a háborús léptékre, amelyet nagyszüleink vagy dédszüleink éltek át.” Rutte szerint Oroszország akár öt éven belül katonai erőt is alkalmazhat a NATO ellen.
A francia haderő vezetője nemrég úgy fogalmazott: Franciaország veszélyben van, „mert nincs felkészülve arra, hogy elfogadja gyermekei elvesztését”.
A feszültségérzetet tovább erősíti, hogy a Trump-adminisztráció megpróbálja lezárni az ukrajnai háborút. Európai fővárosokban attól tartanak, hogy Donald Trump amerikai elnök nyomást gyakorolhat Ukrajnára egy aránytalan békemegállapodás elfogadása érdekében, amely megerősítené Putyin pozícióját, miközben Ukrajnát sebezhetővé tenné egy későbbi orosz támadással szemben. Egy tűzszünet ráadásul felszabadítaná az orosz katonai erőforrásokat, amelyek így Európára is összpontosulhatnának, megnyitva az utat egy jövőbeli támadás előtt a kontinens keleti peremén.
A figyelmeztetéseket az a félelem is kíséri, hogy egy elszigetelődőbb irányt követő Trump-kormányzat nem sietne Európa segítségére, ha valóban támadás érné a kontinenst. Az Egyesült Államok ebben a hónapban közzétett nemzetbiztonsági stratégiája szerint Washington célja az lesz, hogy megakadályozza a háború kiterjedését Európában, valamint „helyreállítsa a stratégiai stabilitást Oroszországgal”. A dokumentum az utóbbi években először nem nevezi Oroszországot ellenségnek.
Ezzel éles ellentétben állt az Egyesült Királyság hírszerzési vezetőjének éves fenyegetésértékelése, amelyet hétfőn ismertettek. A brit külföldi hírszerzés (MI6) vezetője, Blaise Metreweli arra figyelmeztetett, hogy Oroszország továbbra is igyekszik destabilizálni Európát „mindaddig, amíg Putyin nem kényszerül stratégiája megváltoztatására”.
A brit fegyveres erők vezérkari főnöke, Richard Knighton ugyancsak hétfőn arról beszélt, hogy a helyzet „veszélyesebb, mint pályafutása során bármikor,” és a brit társadalomnak fel kell készülnie.
„Több család fogja megtapasztalni, mit jelent áldozatot hozni a nemzetért”
– fogalmazott.
Európa számára ez a józanító hangvétel mély fordulatot jelez. Az Európai Uniót – amerikai ösztönzésre – kifejezetten azért hozták létre, hogy megakadályozza azokat a totális háborúkat, amelyek a 20. században feldúlták a kontinenst. A lakosság hosszú időn át élvezte az úgynevezett békeosztalék előnyeit: a hidegháború után csökkentették a védelmi kiadásokat, a felszabaduló forrásokat pedig szociális célokra fordították.
A térség politikusai ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy komoly kihívás a társadalomban újra meghonosítani a katonai gondolkodásmódot, és ezzel együtt elfogadtatni a költségvetési áldozatokat. Egy tavalyi Gallup-felmérés szerint az európaiaknak mindössze egyharmada lenne hajlandó harcolni hazája védelmében, szemben az Egyesült Államokban mért 41 százalékkal.
Rob Bauer nyugalmazott holland tengernagy, aki nemrég fejezte be megbízatását a NATO legmagasabb rangú katonai vezetőjeként, úgy véli:
Európa csak akkor őrizheti meg a békét, ha felkészül a háborúra, ezzel elrettentve Putyint. Elmondása szerint az elmúlt hónapokban ez az üzenet egyre erősebbé vált. A döntéshozókat különösen aggasztják azok az adatok, amelyek szerint az orosz hadiipari komplexum többet termel, mint amennyire az ukrajnai háborúhoz szüksége lenne. Ez felveti annak veszélyét, hogy Oroszország a vártnál gyorsabban képes lehet újra felépíteni katonai erejét egy Európa elleni támadáshoz.
Zárt körben európai tisztségviselők azt mondják: a választók csak akkor támogatják a szükséges áldozatokat – a védelmi kiadások növelésétől akár a sorkatonaság újbóli bevezetéséig –, ha valóban elhiszik, hogy egy támadás bekövetkezhet.
Az európai biztonsági vezetők szerint Oroszország már most megkezdte az úgynevezett szürkezónás műveleteket Európa ellen, gazdasági károkozás és bizonytalanság keltése céljából. Moszkvát többek között kritikus infrastruktúrák és katonai létesítmények elleni szabotázsakciókkal, vállalatok elleni kibertámadásokkal, valamint raktárak és bevásárlóközpontok felgyújtásával gyanúsítják. Orosz drónok zavarták meg a lengyel légteret, vadászgépek pedig Észtország felett repültek.
„Ma már a béke és a háború közötti térben működünk”
– fogalmazott Metreweli.
A Kreml mindeközben tagadja, hogy köze lenne a szabotázsakciókhoz vagy a drónincidensekhez Európában, Vlagyimir Putyin pedig a múlt hónapban hazugságnak nevezte azt az állítást, hogy Oroszország egy másik ország lerohanására készülne.
A múlt héten Németország azzal vádolta meg Oroszországot, hogy 2024-ben kibertámadást hajtott végre a német légi irányítás ellen, valamint online félretájékoztatás terjesztésével megpróbált beavatkozni egy szövetségi választásba. Az elmúlt hónapokban több európai repülőtéren is feltételezett orosz drónok zavarták meg a légi forgalmat.
Német tisztségviselők szerint Moszkva szabotázs- és kémtevékenysége részben arra irányulhat, hogy előkészítsen egy esetleges támadást a NATO logisztikai útvonalai ellen. Egy ilyen akció célja az lehetne, hogy fegyveres konfliktus esetén – különösen Lengyelország vagy a balti államok ellen irányuló támadáskor – késleltesse a kelet-európai csapattelepítéseket.
A kormányok már lépéseket tesznek a felkészülés érdekében.
Franciaország bejelentette, hogy újra bevezetné az önkéntes katonai szolgálatot a fiatalok számára, Németország, Belgium és Hollandia hasonló kezdeményezései nyomán.
Németország aktívan hadijátékokkal modellezi, miként juttatná gyorsan a csapatait a frontra egy esetleges orosz támadás esetén. Az Egyesült Királyság pedig visszafogja Európán kívüli katonai kiképzéseit, hogy erőforrásait inkább az Oroszország jelentette fenyegetésre összpontosítsa.
A katonai kiadások egész Európában emelkednek. A NATO európai tagállamai idén megállapodtak abban, hogy 2035-ig a hagyományos védelmi kiadásokat a gazdaságuk 3,5 százalékára növelik, szemben a jelenlegi 2 százalékkal. Emellett további 1,5 százalékot fordítanak majd biztonsághoz kapcsolódó intézkedésekre, például az infrastruktúra megerősítésére, ami segíthet az orosz „hibrid” támadások elleni védekezésben. Németország vállalta, hogy a következő évtizedben több mint ezermilliárd dollárt költ haderejére és infrastruktúrájára, azzal a céllal, hogy Európa legnagyobb hagyományos haderejét hozza létre.
Ugyanakkor sok nagy nyugat-európai gazdaságban ezeknek az áldozatoknak a hatása még nem érződik a lakosság körében. Nagy-Britannia például a védelmi kiadások növelését a fejlődő országoknak nyújtott segélyek csökkentéséből finanszírozza. Több katonai vezető nyilvánosan is jelezte: ha Oroszország további agresszióját valóban el akarják rettenteni, a katonai költéseket ennél is jelentősebben növelni kell.
Ripost hírek
