Bakondi György:Súlyos bűncselekmény-sorozat történt Párizsban

Súlyos közbiztonsági válsághelyzetet jelző bűncselekmény-sorozat történt Párizsban, ahol egy afrikai származású bevándorló késelt meg három nőt - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szombaton az M1 aktuális csatornán.

Bakondi György a pénteken történt bűncselekménnyel kapcsolatban közölte, a késelést egy kiutasított bevándorló követte el, akit korábban nők elleni erőszak miatt elítéltek. Mégis szabadon járkálhatott, szerezhetett kést és támadhatott meg három nőt - jegyezte meg.

Leszögezte, ha Magyarországon valakit kiutasítanak, azt kiutasítási őrizetbe kell venni, és nincs ilyen bűncselekmény.

Azt mondta, az eset egy jelzés arról, milyen sok sebből vérzik az a jogi szabályozás, amely számos nyugat-európai országban az idegenrendészeti kiutasítást, az idegenek által elkövetett bűncselekmények megítélését és kezelését szabályozza.

Kitért arra, a közelmúltban fontos hírként közölték, hogy Németországból kiutasítottak egy szír állampolgárt, aki több súlyos bűncselekményt követett el. Ő volt tíz éve az első szír kiutasított.

Ha valaki eddig szírnek vallotta magát, akkor tudta, hogy akármit követ el, nem fogják kiutasítani a nyugat-európai jogrendszerben 2015 óta érvényesülő humanitárius megítélés miatt

- mondta.

Arra a németországi közvélemény-kutatásra, miszerint a németek 31 százaléka szerint a migráció a legnagyobb probléma, úgy reagált, hogy ahol ezt a helyzetet az ott élők minden nap tapasztalják, nehezen hiszik el a liberális médiától, hogy minden rendben van.

"Nem baj, ha összhangban van a kormányzati megítélés, a sajtó reakciói és a mindennapi tapasztalatok" - fogalmazott, hozzátéve, hogy úgy látszik, a német kormányzat által bevezetett intézkedések sem győzték meg az embereket. Beszélt arról is, hogy Bajorországban öt illegális bevándorlót elfogtak, akik előkészületeket tettek teherautós gázolásra.

A főtanácsadó elmondta, Görögországban az elmúlt 24 órában két hajóról 460 illegális bevándorlót mentetettek ki, akik az afrikai partoktól indultak el rossz állapotú hajókkal. Görögország is sokat szigorított a migrációs jogszabályain, ma már ott is zárt táborokban tartják az érkezőket, és szigorúan bírálják el a menekültkérelmeket - fűzte hozzá.

Azt mondta, nagy kérdés, hogy ha a Gávdosz sziget telítődik, akkor a kontinentális Görögországba szállítják-e a bevándorlókat, akik szerinte a balkáni útvonalon mennek tovább, és előbb-utóbb a magyar határnál is találkozunk velük.

Jelentősen romlott Európa közbiztonsági helyzete azzal, hogy az európai országok humanitárius kérdésként tekintettek az illegális migrációra - hangsúlyozta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában.

Bakondi György szerint Magyarországnak igaza volt abban a kérdésben, miszerint Európa külső határát kell védeni, és csak azokat a bevándorlókat szabad beengedni, akik valóban jogosultak a menekültjogra. Ennek hatására nem alakult ki olyan migrációs kérdéssel összefüggő közbiztonsági válsághelyzet, mint Európa nagyon sok országában - mondta.

Ezzel szemben az európai államok humanitárius kérdésként kezelték az illegális bevándorlást, függetlenül attól, hogy a szervezett bűnözéshez tartozó embercsempész bandák hozták azokat, akik belépésre jelentkeztek, nem védekeztek, nem állították meg őket a külső határon - hívta fel a figyelmet a főtanácsadó.

Véleménye szerint nagyon sok bevándorló eltűnt, mire elbírálták volna a menekültkérelmüket, ők illegálisan tartózkodnak Európában, és nagyobb részt bűnözésből élnek, vagy feketemunkát végeznek, amelyek szintén nem előnyösek az európai rend szempontjából.

Bakondi György elmondta, jelenleg a nemzetállamok keresik erre a helyzetre a megoldást: Olaszország például Albániába szállítja azokat, akik illegálisan érkeznek, és ott bírálja el a menekültkérelmüket, de hasonló megoldásokon gondolkodik Dánia, Ausztria, Hollandia is.

Mindennek ellentmondva az Európai Unió azt találta ki, hogy a bevándorlókat szolidaritási alapon azokból az országokból, ahová sokan érkeznek, szét kell osztani a többi európai uniós országba - tette hozzá.

Magyarországon például már egy 30 ezer illegális bevándorló befogadására alkalmas tábort kellett volna építeni, és be kellene fogadni azokat, akiket kijelölnek, vagy meg kellene váltani pénzért, 8 millió forintnak megfelelő összeget kellene személyenként fizetni egy szolidaritási alapba, kivéve, ha válsághelyzet alakulna ki - amit szintén a brüsszeli központ állapítana meg -, mert akkor nem lehet pénzzel megváltani, be kell fogadni őket - részletezte a főtanácsadó.

Kiemelte:

ez azt jelentené, hogy semmivé válnának azok az erőfeszítések, amelyeket a kormány tesz 2015 óta az illegális migráció kezelésében, és "nagyon hamar olyan helyzet alakulna ki, aminek most tanúi vagyunk Nyugat-Európa-szerte."

Bakondi György beszélt arról is, hogy szerinte a migráció kérdésében az EU-nak célszerű lenne az Egyesült Államokkal konzultálnia, és a tapasztalatok kölcsönös kicserélése után meghozni azokat a döntéseket, amelyeket az Egyesült Államok is meghozott.

Példaként megemlítette, hogy Amerikába az előző kormányciklus alatt több millióan léptek be illegálisan - akik közül sokan bűnöző életmódot folytattak -, de ezeket az illegálisan ott tartózkodó embereket az Egyesült Államok jelenleg nagy számban toloncolja ki.

Magyarország az élő példa arra, hogy megállítható az illegális migráció, amennyiben az országokat vezető politikai erők a lakosság érdekeit képviselik - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna Ma este című műsorában szombaton.

Bakondi György hangsúlyozta: ilyen módon az is megakadályozható, hogy terrorista cselekmények történjenek az adott országban.

Annak kapcsán, hogy Nyugat-Európa egyes országaiban "már-már erődrendszerre emlékeztetnek a karácsonyi vásárok", Bakondi György közölte: a nyugat-európai nagyvárosok finoman fogalmazva "nem a biztonság fő letéteményesei". A német kancellár is azt javasolta a nőknek és a gyerekeknek, hogy sötétedés után már ne menjenek ki az utcára - hozta fel példaként.

Közölte: ezekben a nagyvárosokban rendszeresen történnek súlyos, migráns hátterű emberek által elkövetett közbiztonsági események - így késes támadások, nők elleni erőszakos cselekmények -, Magyarország pedig ilyen szempontból kivétel.

Kijelentette, hogy a "migrációs kérdéskör egész problematikája súlyosan tévesen lett kezelve az európai tagállamok és maga az Európai Bizottság (EB) részéről" már 2015 óta folyamatosan. Ez eredményezte, hogy számos európai országban tarthatatlan közbiztonsági helyzet alakult ki - húzta alá.

Úgy vélte, hogy a szolidaritás elve mentén, az úgynevezett migrációs paktummal nem kezelhető a migráció problémája, ugyanis "ennek a napi gyakorlat, a mindennapi életben tapasztaltak mondanak ellent".

Közölte: az egyes országokban a kormányoknak kell megvédeniük állampolgáraikat, az európai kultúrát, erre pedig "az Iszlám Állam szétzúzása után" is szükség van, hiszen magányos elkövetők továbbra is hajtanak végre - késes, gázolásos - támadásokat.

Felhívta a figyelmet arra, hogy egy kormányváltás is egészen komoly károkat tud okozni egy-egy országban. A korábban szigorú migrációs politikát folytató Ausztráliában is változás történt, egy csoport pedig végre is tudott hajtani egy tömeges merényletet - utalt a Sidney-ben történt vérengzésre.

A kormányzatoknak az a felelőssége, hogy megtalálják a megoldást, hogy hogyan lehet a polgáraikat megvédeni - jelentette ki kitérve arra, hogy ebben Magyarország már sok szövetségesre számíthat.

A nemzetállamok szintjén már jelentős változások történtek szerinte, és utalt arra, hogy az olaszok Albániával állapodtak meg a migránsok odaszállításáról, de a hollandok, a dánok és osztrákok esetében is "hasonló elgondolások vannak".

Az egy nagy kérdés ugyanakkor Bakondi György szerint, hogy sikerül-e visszafordítani a mostanra kialakult helyzetet, de az Európai Unió központi elképzelése szerinte nem fog működni. Éppen ezért "Magyarország konzekvensen ragaszkodik a bevált migrációs politikájához, amelyet (…) a magyar emberek nagy többsége is támogat" - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.