POLITIK
És a garantált bérmiminimumról is.
Akár már a jövő héten létrejöhet a megállapodás a 2026. évi minimálbér- és garantált bérminimum emelés mértékéről - mondták el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) szerdai monitoring bizottsági ülését követően a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselői az MTI-nek.
A VKF munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői megegyeztek abban, hogy százalékos értéket egyelőre még nem mondanak.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára megfogalmazása szerint "az utolsó napokban vagyunk", és nagyon jó esélyt lát arra, hogy egy héten belül megállapodjanak, mert nagyon közeliek az álláspontok.
A pontos százalékok ismertetése nélkül kiemelte, a munkaadók elmentek a falig, így mind a két minimális bértétel - a minimálbér és a garantált bérminimum - tekintetében is reálbér-növekedéssel lehet számolni, amennyiben sikerül megállapodniuk.
Közölte, a VKF munkaadói és munkavállalói oldalának szervezetei - köztük a VOSZ is - még egyszer egyeztetnek a saját tagjaikkal.
Beszámolója szerint tudomásul kellett venniük ugyanakkor, hogy nem lesz szociális hozzájárulási adó csökkentés.
A VOSZ főtitkára emlékeztetett az elmúlt napokban közzétett 11 pontos adócsomagra, ami viszont a vállalkozók egy részének, a kisebb vállalkozások bizonyos köreinek könnyítést jelent. Nyilván ez más mint egy 1 százalékpontos szocho-csökkentés, de valamit ez is segít - vélekedett Perlusz László.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke is megerősítette, nagyon közel vannak az álláspontok, a megállapodást akár már a jövő héten megköthetik.
Hozzátette, a következő napok arra szolgálnak, hogy a még bizonytalankodó szervezetek testületeiket visszakérdezzék, 1-1 százalékos elmozdulás elfogadása kérdéses még.
A szakszervezeti vezető úgy látja, ha a mostani, szerdai ülésen felmerült minimálbér- és garantált bérminimum emelés mértékét fogadják el véglegesnek, akkor is elérhető a garantált bérminimumot keresők körében a reálbéremelkedés, a minimálbért pedig közelíteni tudják a bruttó átlagkereset 50 százalékához.
Palkovics Imre rámutatott, a tavaly megkötött hároméves bérmegállapodásban rögzített számokhoz képest a makromutatók megváltozása a felekből kikényszerített egy új megállapodást, ez lép majd érvénybe 2026-tól.
Azért dolgozunk, hogy egyre több pénz maradjon a családok zsebében, szeptemberben 65 ezer forinttal nőtt az átlagkereset - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára korábban.
Czomba Sándor a tárca által eljuttatott közleményében az áll, hogy Brüsszel évek óta elhibázott gazdaságpolitikát folytat a háborút támogatja a béke helyett és az összes rendelkezésre álló pénzt Ukrajnának adja, de a kormány, Brüsszel nyomásgyakorlása ellenére, következetesen a béke pártján áll.
A szuverén magyar út a munkaalapú társadalomra, a családtámogatásokra, az otthonteremtésre, a vállalkozások támogatására és az ezeket segítő alacsony adókra épül, ezzel szemben a Tisza Párt célja Ukrajna és a háború támogatása, valamint a bankadó és a multik különadójának csökkentése vagy kivezetése - emelte ki.
Helyette "brutális többkulcsos jövedelemadóemeléssel" sújtanák a munkavállalókat, megadóztatnák a nyugdíjakat és elvennék a sok százezer család megélhetését biztosító termelő ipari vállalkozások adókedvezményét, ami bércsökkenést, valamint elbocsátásokat eredményezne
- tette hozzá.
Kifejtette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2025 szeptemberében a bruttó átlagkereset 687 100 forintra emelkedett, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva 9,5 százalékos, azaz közel 65 ezer forintos növekedést jelent.
Szeptemberben a reálkeresetek éves alapon 5,5 százalékkal emelkedtek, vagyis már több mint 2 éve folyamatosan nő a fizetések vásárlóereje.
A kormány intézkedéseinek köszönhetően 2010-hez képest 1 millióval bővült a foglalkoztatottak száma, miközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt - közölte Czomba Sándor.
A Tiszával ellentétben a kormány azon dolgozik, hogy a magyar munkavállalók, kiemelten a gyermekes családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni, ezért Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtják végre: 2025 júliusától adómentes lett a csed, a gyed és az örökbefogadói díj, októbertől a háromgyermekes anyák, 2026 januárjától a 30 év alatti anyák, valamint a 40 év alatti kétgyermekes anyák teljes személyi jövedelemadó-mentességben részesülnek, mindezek mellett 2026-ra kétlépcsőben megduplázzuk a családi adókedvezményt is - írta az államtitkár.
Czomba Sándor úgy folytatta, hogy a kormány a családok mellett a hazai kkv-kat is kiemelten támogatja, ennek érdekében Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn egy 80-90 milliárd forintos vállalati adócsökkentési megállapodást kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, amely összesen 240 ezer vállalkozást érint.
A kormány a kkv-k megerősítésével a családok anyagi biztonságához is hozzájárul, hiszen a hazai vállalkozások 99 százalékát adó kkv-szektor, a foglalkoztatottak 72 százalékának biztosít megélhetést - áll a közleményben.
A jelentés szerint a nettó átlagkereset emelkedése a 2025. július 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény miatt haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését.
A bruttó kereset mediánértéke 568 700, a nettó kereset mediánértéke 397 400 forintot ért el, 10,4, illetve 11,1 százalékkal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál.
Az idén szeptemberben a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 660 400 forint volt, ami 9,3 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.
A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 656 300, a költségvetésben 664 200, a nonprofit szektorban 689 200 forintot tett ki, 8,6 és 11,2, illetve 10,2 százalékkal nőtt egy év alatt.
A reálkereset szeptemberben 5,5 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,3 százalékos növekedése mellett.
A bruttó mediánkereset 568 700 forintot ért el, ami 10,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A nettó kereset mediánértéke 397 400 forintot tett ki, 11,1 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
Január-szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 691 200 forint, a nettó átlagkeresete 476 000 forint volt.
A bruttó átlagkereset 9,1 százalékkal, míg a nettó átlagkereset 9,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét.
Ripost hírek
