Izraeli telepesek támadtak izraeli katonákra

Több tucat izraeli telepes palesztinok értékeit rongálta és izraeli katonákra támadt kedden Ciszjordániában - jelentette az izraeli hadsereg (IDF).

A szélsőséges telepesek közül többen álarcot viseltek, amikor betörtek a Nablusz közelében fekvő Beit Lid ipartelepre, ahol a biztonsági kamerák felvételei szerint teherautókat, földeket és épületeket gyújtottak fel, köztük egy tejüzemet. Négy palesztin megsérült a támadásban.

A támadók először sátrakat gyújtottak fel a palesztin Dir Saraf nevű falu melletti beduin táborban. Az IDF közölte, hogy a biztonságiak szétoszlatták a támadókat, és négyet letartóztattak közülük. Ekkor átvonultak a szomszédos ipari övezetbe, ahol megrongáltak egy katonai járművet is, és az izraeli katonákra támadtak.

Palesztinok beszámolói szerint a szélsőséges telepesek kövekkel dobálták a palesztinokat, és jelentős anyagi károkat okoztak. A túl-karmi tartomány kormányzója, Abdullah Kamil a palesztinok számára "védelmi bizottságok" felállítását sürgette. Az izraeli hadsereg mellett a határőrség és rendőrség egységeit is riasztották a zavargásokhoz.

A ynet hírportál korábban arról számolt be, hogy Éjal Zamir vezérkari főnök az elmúlt hónapban megbeszélést tartott a ciszjordániai hadosztály parancsnokaival, akik közbeavatkozását kérték annak érdekében, hogy azonnal állítsák vissza az "adminisztratív letartóztatásokat", vagyis bírósági eljárás nélküli fogva tartásokat a szélsőséges telepesekkel szemben. Ezt az eljárást a zsidókkal szemben Jiszráel Kac védelmi miniszter a kinevezése után Becalel Szmotrics pénzügyminiszter és Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter nyomására megtiltotta.

A hadsereg szerint a jelenlegi erőszakhullámot részben az okozza, hogy a kormány egyes szereplői hallgatólagosan támogatják a telepeseket, részben bosszúnak tartják a hatóságok ellen, amiért a túszcsere-megállapodás keretében szabadon engedtek hetvennégy palesztin gyilkost Ciszjordániában, részben pedig válasznak tekintik az illegális telepek felszámolására.

Az IDF és a Sin Bet belbiztonsági szolgálat nyomon követi a szabadon engedett palesztin foglyokat, házkutatásokat és figyelmeztető látogatásokat végez, többeket közülük várhatóan ismét letartóztatnak és bebörtönöznek.

A Hamász iszlamista terrorszervezet átadta a 2014. augusztus elsején, a Gázai övezetben vívott háborúban elesett Hadar Goldin katona földi maradványait Izraelnek - jelentette be az izraeli miniszterelnöki hivatal.

Goldin holttestét az október közepén megkötött tűzszüneti megállapodás nyomán adták át vasárnap kora délután a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek, majd szállították azonosításra a Tel-Aviv Abu Kabír negyedében fekvő igazságügyi orvosszakértői intézetbe, ahol azonosították.

Az október közepén megkötött tűzszünet létrejöttekor a Hamász 20, még életben lévő túszt tartott fogva és 28 holttestet nem adott még vissza, köztük Goldinét sem. A megállapodás értelmében 72 órán belül köteles lett volna mindannyiukat visszajuttatni Izraelbe.

A méltó temetésre hazaszállított, 23 évesen elesett Goldin koporsóját mintegy kétszáz ember fogadta izraeli zászlókkal és sárga lobogókkal az övezet határán fekvő Gama-csomópontnál, hogy tiszteletadással köszöntsék az előttük elhaladó konvojt.

Az elmúlt években Hadar Goldin családja országos kampányokat indított holtteste hazajuttatásáért, demonstrációkat szerveztek, hogy felhívják a figyelmet ügyükre, az izraeli hagyomány betartására, miszerint katonákat nem hagynak hátra.

Holttestét már szombaton megtalálták, de átadása csúszott, mert a Hamász megpróbálta cserébe összekötni, feltételül szabni mintegy kétszáz, állítólag a rafahi alagutakban rekedt terrorista szabad elvonulását. Az elmúlt hetekben a Hamász többször megpróbálta elérni elengedésüket, de eddig minden javaslatuk kudarcot vallott.

"Nem lesz semmilyen alku ezekkel a terroristákkal. Vagy megsemmisítjük őket, vagy megadják magukat, és fehérneműben kihallgatásra kerülnek a Teiman-bázisra" - jelentette ki Éjal Zamír vezérkari főnök a csütörtöki kabinetülésen.

Hadar Goldin átadása után Izraelben még négy holttest átadását várják a Hamásztól.

Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter szerdán bejelentette, hogy megszünteti a katonai rádiót az általa kinevezett bizottság véleménye alapján.

"Ahogy már világossá tettem – ami volt, az nem lesz többé. A Galei Cáhált (az állomás héber neve) Izrael kormánya katonai rádióként hozta létre, hogy a hadsereg és a katonák családjainak hangja és füle legyen – nem pedig politikai vélemények fóruma, amelyek közül sok a hadsereget és katonáit támadja. A katonai rádió civil működtetése példa nélküli anomália bármely demokratikus országban" - indokolta döntését a miniszter.

"Az állomás további működése akaratán kívül a politikai diskurzusba vonja be a hadsereget, és ez súlyosan árt a hadsereg népi és állami jellegének. Az elmúlt évtizedekben, az 1950-es évektől kezdve számos védelmi miniszter és vezérkari főnök vizsgálta a bezárás, a kiszervezés, a privatizálás vagy az aktualitásokkal foglalkozó rovatok megszüntetésének lehetőségét, de egyik folyamat sem jutott el a megvalósításig" - közölte.

"Az elmúlt két évben, a háború során, katonák és civilek – köztük elesett katonák családtagjai – sokszor panaszkodtak, hogy az állomás nem képviseli őket, sőt árt a háborús erőfeszítéseknek és a morálnak. Ennél is súlyosabb, hogy ellenségeink ezeket az üzeneteket a hadsereg hivatalos üzeneteiként értelmezik. Hamarosan a kormány elé terjesztem a rádió bezárásáról szóló döntést – ez elengedhetetlen lépés a hadsereg állami jellegének megőrzése és a közbizalom megerősítése érdekében" - tette hozzá.

A határozati javaslat szerint az adások legkésőbb 2026. március 1-ig megszűnnek, mert az "akaratán kívül politikai vitákba keverte a hadsereget". A csak zenét és híreket sugárzó szintén katonai Galgalac adó tovább működhet.

A Kac kinevezte bizottság a múlt hónapban két alternatívát terjesztett a miniszter elé: vagy az állomás teljes bezárását vagy az aktualitás-rovat megszüntetését. A grémium azt vizsgálta, hogy az állomás betölti-e azon szerepét, hogy "a katonák és családjaik hangja és füle legyen".

"A bizottság munkája felveti a politikai beavatkozás veszélyét a közszolgálati sugárzásba, és kérdéseket ébreszt a szólás- és sajtószabadság korlátozásával kapcsolatban" - jelezték aggályaikat a főügyész-helyettesek már a bizottság létrehozásakor.

"Jiszráel Kac nem fog bezárni egyetlen médiumot sem Izraelben. Harcolni fogunk ez ellen az ostoba döntés ellen, amíg vissza nem vonják. A Galei Cáhál nem fog bezárni" - reagált a hírre az izraeli újságíró szövetség.

A Kac létrehozta grémium 2025 augusztusa és októbere között 19 ülést tartott, és több tucat szakembert hallgatott meg a hadsereg, a média, a tudomány, a kultúra, a civil társadalom és az elesett katonák családjai körében. Jelentésük szerint az állomás éves költségvetése 52 millió sékel (mintegy 5,2 milliárd forint), amelynek 87 százaléka reklámokból és szponzoroktól származik.

A bizottság több lehetséges utat is megvizsgált – köztük a privatizálást, az állami irányítás alá helyezést, az aktualitás korlátozását vagy az állomás megszüntetését. Ez volt a 13. bizottság, amely a rádió jövőjét vizsgálta – az önálló, és gyakran a kormánnyal szemben kritikus véleményt sugárzó rádióállomás bezárása már 1953-ban felemerült.