Ismét megszorításokról beszélt a Tisza Párt szakértője

Bod Péter Ákos aki most már a Tisza Párt szakértője legújabb interjújában  24.hu-nak nyilatkozva újra, a megszorítások szükségességről beszélt, vette észre az ellenpont. hu.. A baloldali közgazdász kijelentette: Magyar Péterék "bölcsen" hallgatnak arról, hogy megszorításokra készülnek a választás után. Tarr Zoltántól kezdve Simonovits Andráson át Magyar Péterig sokan buktak le hasonló gondolatokkal.

Bár Tarr Zoltánt az elszólásai és a Magyar Péterrel való konfliktusa miatt eldugták a nyilvánosság elől, botrányos gondolatai újra és újra előkerülnek a tiszás körökben..

Megint titkolóznak

Csütörtökön közel ötven perces interjút adott a 24.hu-nak az ellenzéki párt egyik legismertebb tanácsadója, Bod Péter Ákos, aminek során ismét elhangzott a gondolatmenet: jó ötlet, hogy Magyar Péterék titkolják, mire készülnek a választás után.

A műsorvezető a beszélgetés vége felé azt kérte a tiszás tanácsadótól, hogy sorolja fel azokat a pontokat, amelyekben nem ért egyet a Tiszával. Bod Péter Ákos erre hosszas, összefüggéstelen fejtegetésbe fogott, és arról kezdett el beszélni, hogy nem az ellenzéket, hanem a pénzügyminisztert és a stábját fizetik a gazdaságpolitikai elképzelésekért.

Ezen a ponton váratlanul megdicsérte a Tiszát, és kijelentette: jól teszik, hogy eltitkolják a választók elől a megszorításokkal kapcsolatos terveiket. Úgy tűnik, Bod Péter Ákos tanult valamennyit a korábbi hibáiból, hiszen kis híján kimondta, hogy "elhallgatni", de aztán gyorsan korrigálta magát:

Ők is dolgoznak nyilván. Egy ellenzéki párt, és elég bölcsen megpróbálják el …, hogy is mondjam? Magukat távolt tartani magukat attól a hülye szereptől, hogy ők mondják meg a kormány helyett, hogy milyen megszorításokat kell megtenni a kormány működése miatt.

Bod Péter Ákos tehát megismételte azt, amit korábban több tiszás politikus és tanácsadó is hangoztatott: nem szabad megszorításokról beszélni a kampányban, ráér ez a választás után.

A volt jegybankelnök persze megpróbálta a kormányra fogni, hogy megszorításokra lesz szükség: csakhogy a Fidesz nem készül megszorításokra, csak a Tisza.

A közgazdász végzettségű Bod Péter Ákos a baloldal régi képviselője, 2018-ban Márki-Zay Péterrel és Hadházy Ákossal közösen megalapította a Mindenki Magyarországa Mozgalmat (MMM). Emlékezetes, a szervezet a 2022-es kampányban jelentős összegű külföldi forráshoz jutott. 

A baloldali összefogás veresége után a megszorításpárti tanácsadó átpártolt Magyar Péterhez, és több alkalommal is előadást tartott a Tisza Szigetek rendezvényein. Bod és az ellenzéki párt kapcsolatát jelzi, hogy a szakértő saját bevallása szerint korábban egyeztetett a Tisza szakmai stábjával a több­kulcsos szja kérdésében. Az ő megjelenése a Tisza Párt mellett is azt mutatja, hogy a Tisza az új baloldal.

A Tiszában az adóemelés a divat 

Bod Péter Ákos nem először nevezte "bölcs" ötletnek, hogy a Tisza és Magyar Péter nem hozza nyilvánosságra a valós gazdasági programját. Augusztusban a Klasszis Médiának úgy fogalmazott, hogy "…itt a megszorításokat folytatnia kell, ezért ő – mármint Magyar Péter – nagyon bölcsen erről nem beszél. A maga szempontjából bölcsen." 

Az első fecske Tarr Zoltán volt, a párt alelnöke kezdte a titkolózást. Országos botrányt okozva Etyeken kijelentette, hogy pártjával nem akarják nyilvánosságra hozni az adóterveiket, mert akkor elvesztenék a választásokat. Még azt is hozzátette, hogy előbb meg kell nyerni a választást, és "utána mindent lehet". Tarrnak egyébként Újpesten is volt hasonló elszólása: itt arról beszélt, hogy az egyedüli kérdés az, hogy le tudják-e győzni a Fideszt, mert "az összes többi onnantól kezdve megoldható lesz".

Azóta az ellenzéki párt politikusától és szakértőjétől is visszaköszöntek ezek a gondolatok, így például Simonovits Andrástól. A választási titkolózásnak és megszorításoknak régi hagyománya van a baloldalon, egészen a kilencvenes évek elejére nyúlik vissza.

Megszorítások pártján a baloldal

A recept mindig hasonló: a kampányban hangzatos ígéreteket tesznek, majd a kormányzás alatt jönnek a megszorítások és a jól ismert kommunikációs szlogenek "a felelős kormányzásról", "a költségvetési egyensúlyról", meg "a racionalizálásról".

Miután a Horn-kormány bevezette a rendszerváltás utáni, az akkori pénzügyminiszterről, Bokros Lajosról elnevezett megszorító csomagot, drasztikusan csökkent a magyar családok életszínvonala. Az intézkedés következtében a bérek befagytak és a reálbérek csökkentek. A családtámogatási rendszer egyes elemei megszűntek: így például a gyed, amit csak 2000-ben sikerült újra visszahoznia az első Orbán-kormánynak. Éppen ezért a gyermekvállalási kedvet is csökkentette a Bokros-csomag, amelynek eredményeként először 1,5 majd pedig 1,3 alá esett a termékenységi ráta.

A megszorítások hatására tömegesen dőltek be a kisvállalatok Magyarországon, közel 30 százalékig emelkedett az infláció, miközben a családok biztonsági érzete leromlott. Ma már teljesen egyértelmű, hogy 

az intézkedés nem a magyar családok érdekeit szolgálta, hanem azok érdekében történt a megszorítás, akik a magyar nemzeti vagyont akarták a lehető legolcsóbban privatizálni.

Horn Gyula korábbi szocialista miniszterelnök, és pénzügyminisztere, Bokros Lajos tanácskoznak: durva megszorításokat vezettek be.  Forrás: MTI

Gyurcsány Ferenc a 2006-os parlamenti választás előtt azzal kampányolt, hogy a magyar gazdaság stabil lábakon áll. Majd kiderült, hogy ez nem igaz, a költségvetés katasztrofális helyzetben van és ennek apropóján megszorításokat vezettek be. A szocialista kormányfő Brüsszel segítségével átverte a választókat.

2006 júniusában váratlanul bejelentette, hogy augusztustól átlagosan harminc százalékkal emelkedik a háztartási gáz és 10-14 százalékkal a villamos energia ára. A nyereséges vállalkozásokat és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyeket négy százalék szolidaritási különadó fizetésére kötelezik.

A miniszterelnök egyúttal közölte, hogy a korábban megígért adócsökkentési programot elhalasztja, ellenben több elvonás mértékét emeli. Bejelentette, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsát október 1-jével 15 százalékról 25 százalékra növeli a kormány. A kormányfő szólt arról is, hogy a kormány 2008-tól az átlagos értéket meghaladó lakó- és üdülőingatlanokra ingatlanadót vezet be.

A megszorításoknak ezzel még nem lett vége, később jött a második kör.

A minimálbér reálértéke csökkent, a növekedésnél magasabb volt az infláció. Az egészségügyi dolgozók bérének reálértékét sem emelték, több ezer orvos és ápoló hagyta el a pályát vagy az országot.

Hagyták leromlani a kórházakat és az orvosi rendelőket. Több tucat kórházat zártak be, 3000 orvost és 6000 egészségügyi szakdolgozót rúgtak ki, a kórházak eszközállománya elavult, nem gondoskodtak a munkaerő utánpótlásáról. Jelentősen nőtt a kórházak adóssága, mivel csökkentették a finanszírozást, 600 milliárd forintot vontak el az egészségügytől.

A Gyurcsány-kormány komoly károkat okozott a családtámogatási rendszerben is. Eltörölték a családi adókedvezményt az 1 és 2 gyerekes családok esetében, a háromgyerekesekét 60 százalékkal csökkentették. Mindezek mellett elvettek egyévnyi gyest. Eltörölték a támogatott forinthiteleket, ezzel devizacsapdába kergették a magyar családokat. A baloldali kormány idején 2 év alatt (2007-2008) több mint 14 000 tanárt kerül az utcára, és több mint 100 iskolát zárt be. További 748 iskolát szüntettek meg, azokat beolvasztották más intézményekbe. Ezzel 1000 településen szűnt meg a helyi iskola.

Kézfogás az utóddal: Gyurcsány Ferenc (szemből balra) és Bajnai Gordon is megszorításokat vezetett be kormányon. Forrás: MTI

Bajnai Gordon később "válságkezelés" címén folytatta elődje megszorító politikáját. Kormányával a költségvetés kiadásait 2009-ben 350–400, 2010-ben pedig 900 milliárd forinttal tervezték csökkenteni (a 2008-as költségvetés 10 százalékával). Mondani sem kell, hogy ez jelentős mértékű megszorításokkal járt.

A közszférában két évre befagyasztották a bruttó bértömeget (vagyis béremelést csak elbocsátásokkal lehetett volna kapni), visszavonták a 2009 második félévi keresetkiegészítést, megszüntették a 13. havi bért és csökkentették az önkormányzati támogatásokat. Bajnaiék a nyugdíjasokra is komoly terheket raktak. Előrehozták a nyugdíjkorhatár emelését, visszavonták a 2009-es és 2010-es nyugdíjkorrekciót és megszüntették a 13. havi nyugdíjat.

Emellett több szociális megszorítást is hoztak. 10 százalékkal csökkentették a táppénzt, befagyasztották a családi pótlékot, rövidítették a gyes és a gyed idejét két évre háromról. Megszüntették a lakástámogatási rendszert, és fokozatosan kivezették a gázár- és távhő-kompenzációt. Az adórendszert sem kerülték el "a korrekciók": 25 százalékra nőtt az ÁFA, és a személyi jövedelemadót is emelték.