Így tesztel új atomfegyvereket Amerika

Az Egyesült Államok által bejelentett atomfegyver-tesztek nem járnak majd nukleáris robbanásokkal – jelentette be Chris Wright energiaügyi miniszter a Fox News-nak adott nyilatkozatában.

A miniszter szerint a tervezett ellenőrzések „rendszertesztek” vagy — ahogy ő fogalmazott —  „nem-kritikus robbanások”,

amelyekben a fegyver egyéb részeit vizsgálják, nem pedig magát a nukleáris láncreakciót.

Wright hozzátette, hogy a próbák célja annak ellenőrzése, hogy a fegyverek egyéb berendezései a megfelelő előfeltételeket biztosítják-e a nukleáris robbanás előidézéséhez.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a nukleáris arzenál modernizálása „kritikus prioritás”:

sok fegyver elavult, ezért azokat korszerűsíteni kell a katonai fölény és a szerinte ezáltal elérendő „békéhez és jóléthez”. 

Donald Trump amerikai elnök bejelentette az atomfegyvertesztek azonnali újrakezdését más országok tesztprogramjaira hivatkozva a Truth Social közösségi platformon közzétett üzenetében.

Trump utasítása értelmében a hadügyminisztériumnak azonnali hatállyal meg kell kezdenie a teszteket.

Az Egyesült Államok a nevadai kísérleti telepen 1992 szeptemberében végrehajtott föld alatti robbantás óta nem végzett atomfegyvertesztet.

Ugyanabban az évben George H. W. Bush elnök moratóriumot hirdetett az atomtesztekre. Az Egyesült Államok elnöke azonban bizonyos feltételek mellett jogosult új atomtesztek engedélyezésére.

Az elnöki bejelentést követően Dina Titus nevadai demokrata képviselő törvénytervezet készítését jelentette be az új tesztek megakadályozására.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég jelentette be a Burevesztnyik nukleáris meghajtású és atomfegyverrel felszerelhető manőverező robotrepülőgép sikeres tesztjét a múlt hétvégén, majd szerdán a Poszeidon nevű nukleáris meghajtású (és ugyancsak atomtöltet hordozására képes) „szupertorpedó” tesztjét közölte.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által 1996-ban elfogadott atomfegyverteszt-stop szerződést az Egyesült Államok nem ratifikálta, Oroszország pedig 2023 végén visszavonta ratifikációját. A kilencvenes évek óta egyikük sem hajtott végre tesztrobbantást.

Az Egyesült Államok és Oroszország között kötött New START nukleáris leszerelési megállapodás érvényessége 2026 februárjában lejár, és jelenleg nincs érdemi tárgyalás a meghosszabbításáról.

A Kreml legutóbbi nyilatkozata szerint a megállapodás újbóli megkötése nem reális.

Az atomfegyverek számát tekintve az International Campaign to Abolish Nuclear Weapons (ICAN) adatai szerint Oroszország birtokolja a legtöbb nukleáris robbanófejet (több mint 5500-at), míg az Egyesült Államok 5044-et. A Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) szerint kilenc állam rendelkezik atomfegyverrel: az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, az Egyesült Királyság, Franciaország, India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael.

Vlagyimir Putyin orosz elnök helyi idő szerint vasárnap kora reggel bejelentette, hogy Oroszország sikeresen végrehajtotta a Burevesztnyik nevű nukleáris meghajtású interkontinentális cirkálórakéta tesztjét.

Az orosz elnök katonai egyenruhába öltözve tartott egy kormányülést vasárnap reggel, amiről több videót is publikáltak az orosz állami sajtóban.

Valerij Geraszimov vezérkari főnök az ülésen elmondta Putyinnak, hogy a teszt még kedden történt,

és a rakéta körülbelül 15 óra alatt 14 000 kilométert (8700 mérföldet) repült.

„Ez valóban egy egyedülálló fegyver, amelynek nincs párja a világon” – mondta Putyin a The Moscow Times szerint a fegyverről.

Azt egyébként, hogy Oroszország a fegyver tesztjére készül, jó előre lehetett sejteni, mivel még műholdas felvételeken is láthatóak voltak az előkészületek.

Ezen kívül mag a Putyin is beszélt arról hogy Oroszország hamarosan bejelentheti egy új fegyver megjelenését, amelynek tesztjei sikeresen zajlanak.  Az orosz atomfegyverekről beszélve azt mondta: „Tökéletesítjük őket, és úgy gondolom, a közeljövőben lehetőségünk lesz beszámolni egy új fegyverről, amelyet már korábban is említettünk.”

A Burevesztnyik, amelyet amelyet a NATO SSC-X-9 Skyfall néven jelöl meg, először 2019-ben került a címlapokra, miután egy sikertelen teszt egy nehéz mentőakcióhoz vezetett az Északi-sarkvidéken.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök megerősítette pénteken, hogy terveik szerint decemberben hadrendbe állítják az orosz gyártású Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétarendszert.

Az államfő a BelTA fehérorosz állami hírügynökség közlése szerint kijelentette, hogy szükség esetén csapást is mérnek. „Az Oresnyik egy ijesztő fegyver. Decemberben hadrendbe áll. Azt szeretném, ha (a nyugati országok) megértenék, hogy ha nagyon rossz lesz, képesek vagyunk csapást mérni. Akkor leülünk (az orosz elnökkel, Vlagyimir) Putyinnal, döntést hozunk, és csapást mérünk. Szóval ne provokáljanak.”

„Hiszen az ukrajnai háború is így kezdődött: a Donyec-medencében üldözték az orosz ajkúakat, gyilkolták, mérgezték őket. Ez a szemem láttára történt”

– fogalmazott Lukasenka.

Hozzátette, hogy „a minszki tárgyalóasztalnál egykor békemegállapodások születtek, de Fehéroroszország ellenségei a megtévesztés útját választották, ami a jelenlegi helyzethez vezetett. Kiderült, hogy nem állapodtak meg. Kiderült, hogy Minszkbe azért jöttek, hogy Oroszországot és minket megtévesszenek. Megtévesztettek. Nos, meg is fizették az árát. Már kétmillió ember halt meg, és rengeteg ukrán megsebesült.”

A brit hírszerzés elemzői szerint az oroszok az Oresnyik nevű rakétájuk Ukrajna elleni alkalmazását „szinte biztosan” stratégiai üzenetnek szánták, miután Ukrajna nyugati rakétákat indított Oroszország ellen. A brit hírszerzés biztosan tud mást is, de azt nem teszik ki a hivatalos oldalukra. Putyin gondosan kalibrált válaszában közölte az Oresnyik főbb mutatóit, ami azt mutatja, nem érdemes kipróbálni éles robbanófejekkel.

Oresnyik, a gondosan kalibrált üzenet

Az már bizonyos, hogy az Oresnyik a leghosszabb hatótávolságú fegyver, amelyet valaha is használtak konfliktusban Európában. Putyin szerint ahova becsapódik, ott kő kövön nem marad. Értelmetlen azt latolgatni, hogy hány ilyen fegyvere van az oroszoknak, megoldják, hogy kellő számban legyen.
Az American Conservative ukrajnai helyzettel foglalkozó cikkében azt kérdezi: Mi van akkor, ha Oroszország válaszul az Ukrán rakétatámadásokra véletlenül vagy szándékosan megöl amerikaiakat? Ebben az esetben minden bizonnyal az amerikai adminisztrációnak intenzív politikai nyomással kell szembenéznie, hogy válaszoljon. Ez rendkívül veszélyes: az amerikaiak most veszélyben vannak az ukrajnai háborúban, és ha megsérülnek vagy meghalnak, akkor ezek a halálesetek ürügyként használhatók fel az eszkalációra, amikor eleve nem kellett volna ott lenniük Ukrajnában.
Pénteken OrbánViktor kormányfő az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban úgy fogalmazott, nagyon nehéz és furcsa helyzetben vagyunk. Két olyan hír is volt a közelmúltban, ami megdöbbentő, és ami az európai politikusok felelősségére hívja fel a figyelmet. Az egyik, hogy az oroszok mégiscsak kilőtték azt az interkontinentális ballisztikus rakétát, amely alkalmas arra, hogy nukleáris robbanófejeket szállítson. „Ha ezeket bevetik, akkor a háború világméretűvé fog terebélyesedni, és lesz nukleáris tartalma is” – figyelmeztetett Orbán Viktor. Rámutatott arra is:
az orosz jelentések szerint már amerikai és francia katonák is meghaltak légicsapásokban, ami jól mutatja az eszkalációt, a háború kiterjedésének veszélyét.
Ez rendkívül veszélyes pillanat – jelentette ki a kormányfő, hozzátéve: nagyon reméli, hogy ez a „fegyverbemutató” óvatosságra inti a nyugatiakat is.