Putyin figyelmeztette a Nyugatot az új rakétával

A Nyugat számára szánt figyelmeztetés volt az Ukrajnában az új Oresnyik hiperszonikus rakétával végrehajtott csapás – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi műsorában.

„A kollektív Nyugat, élén az Amerikai Egyesült Államokkal, azt demonstrálja, hogy kész bármit megtenni annak érdekében, hogy elfojtsa Oroszországot, azért hogy stratégiai vereséget mérjen rá – mondta a Kreml szóvivő.

Európai vezetők azon állítását kommentálva, amelyek szerint az Oresnyik kísérleti bevetése harci körülmények között a helyzet eszkalálása felé tett lépés volt, Peszkov kijelentette: „A kollektív Nyugat (az, aki) fokozza a feszültséget”.

Emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elmondta: a kurszki régióban nyugati rakétákat vetettek be nyugati katonák közreműködésével, és ennek következtében ott orosz katonák vesztették életüket.

„Következésképpen minden lépés, amely ezt követte, nem eszkaláció, hanem válasz volt a nyugatiak által kiprovokált eszkalációra”

– nyilatkozott a szóvivő.

Azt hangoztatta, hogy Joe Biden leköszönő amerikai elnök kormányzata, amelyet „a háború pártjának” nevezett, „egyre vakmerőbb lépéseket” tesz, és provokálja a feszültséget az orosz-ukrán konfliktus körül. Peszkov szerint Putyinnak „válaszolnia kell erre a példátlan eszkalációra”.

Emlékeztetett rá, hogy a Biden-kormányzat mindvégig konfrontatív volt Oroszországgal szemben, ami még nem zárta volna ki a párbeszéd lehetőségét. „Ám azt, hogy minden párbeszédet a nullára fognak lecsökkenteni, nehéz volt elképzelni” – fogalmazott.

Hangot adott annak a véleményének, miszerint a Biden-kormányzatot a választási vereség utáni belpolitikai bosszúvágy vezérli. Peszkov szerint

a távozó adminisztráció igyekszik meghiúsítani a békés megoldás körülményeinek megteremtését, miután Donald Trump, még republikánus elnökjelöltként, ígéretet tett a konfliktus rendezésére.

„Arra vetemedtek, hogy semmibe vegyék a figyelmeztetést. És innen jött létre ez a helyzet” – mondta.

„Nem viselünk rózsaszín szemüveget, még előttünk áll hogy megértsük, vajon Trump ugyanezt az irányvonalat folytatja-e, avagy változtat rajta. Ezt nem tudjuk. Majd január harmadik harmadában meglátjuk” – válaszolt a szóvivő arra a kérdésre, hogy szerinte folytatja-e az új amerikai vezető elődje Ukrajna-politikáját.

Azokkal a kijevi kijelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint Ukrajnának „piszkos bombája” lehet, Peszkov azt mondta, hogy ez már nem csupán „játék a tűzzel”, hanem „több annál”.

A szóvivő azt mondta , hogy csak egy szűk kör tudott az Oresnyik rakétarendszer fejlesztéséről, amelybe ő maga nem tartozott bele.

„Európa azt találgatja, hogy mekkora kárt tud okozni a rendszer, ha a fejek (a robbanótöltetek) nukleárisak lesznek, le lehet-e lőni a rakétákat, és milyen hamar érik el a rakéták az Óvilág fővárosait. A válasz: a kár elfogadhatatlan, modern eszközökkel lehetetlen lelőni őket, és percekről beszélünk. A bombabunkerek nem segítenek, így az egyetlen remény az, hogy a jóságos Oroszország előre fog figyelmeztetni az indításokra. Ezért jobb nem tovább támogatni a háborút” – írta a Telegram-csatornáján vasárnap Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese.

Alekszej Puskov, az orosz parlamenti felsőház információpolitikai bizottságának elnöke Telegram-csatornáján Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter azzal nyilatkozatával kapcsolatban, amely szerint nincsenek „vörös vonalak” Ukrajna támogatásában így kommentálta: „Nem is annyira az agresszivitása, mint inkább az ész nyilvánvaló hiánya döbbentett meg”.

Puskov szerint az ilyen magatartás jellemző

a liberális európai politikusok új nemzedékének túlnyomó többségére, akik semmit sem tudnak a háborúról, nem emlékeznek a második világháborúra, nem ismerik a történelmet, rosszul képzettek, és ultraliberális jelszavakon és sablonokon nőttek fel.

„Az ilyen vezetés a mai Európa igazi szerencsétlensége” – írta a szenátor.

Vlagyimir Putyin csütörtökön televíziós beszédben jelentette be, hogy az orosz fegyveres erők egy új, Oresnyik (Mogyorós) elnevezésű, közepes hatótávolságú, hagyományos felszereltségű hiperszonikus rakétát vetett be egy dnyiprói hadiipari létesítmény ellen, válaszul a nagy hatótávolságú, az ukrán hadsereg által önállóan nem használható amerikai és brit precíziós fegyverekkel Oroszország belterületére végrehajtott csapásra.

„Feljogosítva tartjuk magunkat arra, hogy fegyvereinket azoknak az országoknak a katonai létesítményei ellen alkalmazzuk, amelyek megengedik, hogy fegyvereiket a mi létesítményeink ellen használják” – figyelmeztetett akkor Putyin.

A Moszkva. Kreml. Putyin vasárnapi adásában bemutatták, hogy az orosz elnök a bejelentést követően, a székből felállva kijelentette: „úgy tűnik nekem, hogy ez elég világos és érthető”.

A fő üzenete Vlagyimir Putyin elnöknek az volt, hogy a nyugati országoknak az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos meggondolatlan lépéseit Moszkva nem hagyhatja reagálás nélkül – jelentette ki pénteken újságíróknak Dmitrij Peszkov.

A Kreml szóvivője hangsúlyozta: Putyin csütörtöki televíziós bejelentésének fő üzenete az volt, hogy „a rakétákat gyártó, azokat Ukrajnába szállító, majd orosz területre irányuló csapások végrehajtásában részt vevő nyugati országok meggondolatlan döntései és cselekedetei orosz részről nem maradhatnak reagálás nélkül”. A szóvivő rámutatott, hogy az orosz államfő hangsúlyozta: továbbra is „készen áll minden kapcsolatfelvételre” a „békés pályára” lépés és az ukrajnai konfliktus eszkalációjának elkerülése érdekében.

Az orosz elnöki sajtótitkár szerint Moszkva „világosan bemutatta” egy lehetséges válaszlépés körvonalait arra az esetre, ha a Nyugat figyelmen kívül hagyná aggodalmait.

„A jelenlegi (amerikai) kormányzattal nem volt kapcsolatfelvétel (a dnyiprói Juzsmas hadiipari üzemre mért csapás és az elnöki bejelentés előtt). Másrészt, a tegnapi nyilatkozat nagyon-nagyon kimerítő, világos, logikus volt. És ezért nincs kétségünk afelől, hogy a jelenlegi washingtoni adminisztrációnak lehetősége volt megismerkedni ezzel a nyilatkozattal, és megérteni azt” – mondta.

A szóvivő hangot adott a Kreml kívánságának, hogy

Washington fontolja meg Putyinnak az Oroszország elleni nyugati fegyvercsapások következményeiről szeptemberben tett kijelentéseit.

Közölte, hogy az orosz Oresnyik hiperszonikus, nem pedig interkontinentális rakéta, így Moszkva nem volt köteles értesíteni Washingtont egy ilyen eszköz indításáról. Mivel azonban ballisztikus rakétáról van szó, az amerikai fél 30 perccel a kilövés előtt értesítést kapott az automatikus üzemmódban működő orosz Nemzeti Nukleáris Fenyegetéscsökkentő Központtól a saját hasonló központjába.

Kilátásba helyezte, hogy az orosz hadsereg kidolgozza a részleteket azzal kapcsolatban, hogy miként figyelmeztesse az ukrán civil lakosságot az Oresnyik rakétával végrehajtandó közelgő csapásról.

Az orosz védelmi minisztérium pénteki hadijelentése szerint csütörtökön az orosz fegyveres erők kombinált csapást mértek az ukrán hadiipari komplexum egyik dnyiprói létesítményére. A tárca rámutatott, hogy a csapás során első alkalommal alkalmazták sikeresen harci körülmények között az Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát, nukleáris fegyverzet nélküli hiperszonikus felszereltségben. A jelentés értelmében az összes harci blokk elérte célját.

Putyin csütörtök este azt mondta, hogy az Oresnyik ballisztikus rakéta 10 Mach, azaz másodpercenként 2,5-3 kilométeres sebességgel támad, ezért egyetlen jelenlegi légvédelmi vagy rakétavédelmi rendszer sem tudja kivédeni.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy, a fehéroroszországi Bresztben tartott pénteki sajtótájékoztatón az állította, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megijedt attól a választól, amelyet Oroszország adott a területének mélységére nagy hatótávolságú rakétákkal mért csapásra, és azzal kezdte vádolni „gazdáit”, hogy fegyvertelenül hagyták őt egy ilyen orosz reagálással szemben.

„Lehet, hogy ez hasznos eredmény. Én azt mondanám, hogy már az is hasznos, hogy legalább közelebb kerülünk a valósághoz, ha a saját bőrünkön érezzük” – mondta Lavrov.

Az orosz diplomácia vezetője egy fehérorosz fiatalokkal folytatott breszti találkozón úgy vélekedett, hogy a nyugati országok kezdik felismerni:

Ukrajnának csak egy része marad meg, de azt is fel akarják venni a NATO-ba. A konfrontációs logika megnyilvánulásának nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint ha most nem győzik le Putyint, akkor mindenkit meg fog támadni.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Telegram-csatornáján arra hívta fel a figyelmet, hogy Zelenszkij egy minapi üzenetében leleplezte magát azzal, hogy elismerte: nem most volt az első alkalom, hogy az ukrán fegyveres erők nagy hatótávolságú fegyverrel mértek csapást orosz területre. Az általa „lejárt szavatosságúnak” nevezett ukrán elnök reagálását egy gyerekéhez hasonlította, aki azért panaszkodik az apjának, hogy első alkalommal nem kapott fenyítést a betört ablakért.

A Kreml szóvivője pénteken nem kommentálta, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Galant volt védelmi miniszter ellen. Megjegyezte, hogy az ICC lépései aligha járulnak hozzá bármihez is, beleértve a közel-keleti rendezést.

Bejelentette, hogy a Kreml a Gazprombank ellen bevezetett amerikai szankciókat az Európába irányuló orosz gázszállítások megakadályozására tett kísérletnek tekinti, és ellenlépéseket foganatosít. Azt hangoztatta, hogy egy olyan országot, mint Oroszország, szankciókkal nem lehet teljesen leblokkolni, és hogy Moszkva meg fogja találni a módját annak, hogy megoldhatók legyenek a gázért való uniós fizetések.