Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostAz Országgyűlés előtt a javaslat.
A 14. havi nyugdíjat lépcsőzetesen vezetnék be, az első lépcsőt jelentő egyheti nyugdíj 2026 februárjában érkezne a nyugdíjasokhoz - mondta a kulturális és innovációs miniszter a TV2 Mokka című műsorában szerdán azzal összefüggésben, hogy az Országgyűlés megkezdte a 14. havi nyugdíjról szóló törvényjavaslat tárgyalását.
Hankó Balázs jelezte, egy átlagos, 250 ezer forintos 13. havi nyugdíjjal számolva a 14. havi nyugdíj negyede 60 ezer forint, így jövő februárban átlagosan 310 ezer forintot kaphatnak a nyugdíjasok.
"A modell ismert, megígértük és betartottuk az ígéretünket a 13. havi nyugdíj kapcsán, és ha már van egy jól működő modell, akkor ezt a jól működő modellt visszük tovább a 14. havi nyugdíj kapcsán is" - tette hozzá.
Megjegyezte, bíznak abban, hogy utána még tudnak egy nagyot lépni, és ahogy a gazdaság a háborút követően erősödik, akár egy-két lépésben "meg tudják ugrani" a teljes 14. havi nyugdíjat.
A magyar kormány a nyugdíjasokat és a családokat támogatja, nem a migrációt és a háborút
- hangoztatta.
A miniszter azt mondta, a Brüsszeltől függő Tisza Párt 20 százalékos nyugdíjadóval készül, amely éves szinten 590 ezer forinttal kevesebb pénzt jelentene a nyugdíjasoknak. "Tehát vagy 310 ezer plusz, vagy 590 ezer mínusz" - fogalmazott.
Hankó Balázs szólt arról is, hogy sikeres a kormány otthonteremtési, családtámogatási politikája, a csok, a csok plusz, és a falusi csok révén 308 ezer család részesült támogatásban.
A miniszter a késői gyermekvállalás miatt logikus döntésnek nevezte az édesanyákra vonatkozó korhatár eltörlését, amellyel 41 éves kor fölött is fel lehet venni a csok pluszt, amely gyermekszámtól függően 15, 30 vagy 50 millió forintos 3 százalékos hitelt jelent.
Brüsszel az úgynevezett országajánlásokban folyamatosan kritizálja Magyarország otthonteremtési politikáját, el akarja vonni ezeket a támogatásokat arra hivatkozva, hogy beavatkozik a piaci viszonyokba, és nem a családokat, hanem a multikat szükséges támogatni - mondta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a háromgyerekes édesanyák októberben bevezetett szja-mentessége 200 milliárd forintot, a migrációs paktum, amelyet Magyarországra akarnak erőltetni, és amelynek alapján 30 ezer migránst kellene befogadni, 240 milliárd forintot tesz ki.
"Igent mondunk a családokra, igent mondunk a nyugdíjasokra, nemet mondunk a migrációra, nemet mondunk a háború finanszírozására" - nyomatékosította.
Hankó Balázs felhívta a figyelmet, hogy a mintegy 30 családtámogatás fedezésére 4802 milliárd forint áll rendelkezésre a jövő évi költségvetésben, ez "egészen extra összeg", a GDP 5 százaléka.
A családtámogatások összege 2010-ben nagyjából átlagosan 800 ezer forint körül volt családonként, most 4,7 millió forint, "tehát ötszöröztük a családtámogatásokat" - emelte ki a miniszter.
A november 13-i kormányinfón Gulyás Gergely jelentette be, hogy a 14. havi nyugdíjat négy részletben vezetik be: az első kifizetés az átlagnyugdíj egynegyedét jelenti, ami átlagosan körülbelül 65 ezer forintot jelent egy nyugdíjasnak.
2025-ben Magyarországon az öregségi átlagnyugdíj havi összege körülbelül 242–244 ezer forint volt, ami a novemberi 1,6 százalékos nyugdíjkorrekció után némileg még magasabb is lett. Jövőre ugyanakkor tovább emelkedhet a 3,6 százalékos inflációval megegyező emelésnek köszönhetően, vagyis az átlagnyugdíj összege 252-255 ezerre módosulhat, így
februárban a 13. és a 14. havi nyugdíj egy heti összegével átlagosan 573 750 forintot kap kézhez egy nyugdíjas
A 14. havi nyugdíj bevezetése nemcsak társadalompolitikai döntés, hanem gazdasági stratégia is: egyszerre erősíti a vásárlóerőt, a fogyasztást és a társadalmi igazságosságot. A magánszektorban dolgozók körében megszokott év végi jutalmak és bónuszok elismerik az egész éves munkát. A 13. havi nyugdíj ennek a gyakorlatnak a nyugdíjba vonulás utáni folytatása, míg a most bevezetett 14. havi nyugdíj már ezen felüli, kiegészítő juttatás, amely a nyugdíjasok és az aktív keresők közötti jövedelmi különbséget mérsékli.
Nagy Márton gazdasági miniszter szerint a 14. havi nyugdíj bevezetése Magyarországon most már elkerülhetetlen, ez lenne a legjobb módja annak, hogy a nyugdíjasok részesüljenek a reálbér-emelkedésből.
A nyugdíjak vásárlóértéke 2010 óta 25 százalékkal emelkedett, a nyugdíjak összege pedig közel a duplájára nőtt, «minden eszközzel próbálunk segíteni az időseknek abban, hogy biztonságban, többek között anyagi biztonságban is éljenek»
– fogalmazott korábban Zsigó Róbert államtitkár.
A Tisza párt ezzel szemben a nyugdíjakat megadóztatná és a plusz havi juttatásokat elvenné. Petschnig Mária Zita a tiszás rendezvényeken előadó közgazdász felszólalt már az anyák adómentessége, de a 13. havi nyugdíj ellen is. Simonovits András nyugdíjszakértő szerint a nyugdíjakat így, vagy úgy, különösen a magas nyugdíjakat csökkenteni kellene. A tiszás politológus, Ruff Bálint pedig a Partizán műsorában megpendítette, hogy a 14. havi nyugdíj elvételéről csak a választások után célszerű beszélni.
Mindenki, amit gondol a világról, hogyan kéne mondjuk elvenni a 14. havi nyugdíjat is, lehet, hogy ezt majd érdemes majd csak májusban előhozni
– idézi az Origo a politológust.
Amennyiben a kiszivárgott Tisza-tervek megvalósulnak, 250 ezer forintos átlagnyugdíj esetében 250+65 ezer, vagyis 315 ezer forint veszteség érne egy idős embert. Erről alighanem kevesen mondanának le.
Orbán Viktor korábban arra a kérdésre, mit szól hozzá, hogy a Tisza Párt megadóztatná a nyugdíjakat, azt válaszolta, mindig csak két politika volt Magyarországon: a baloldali meg a jobboldali. „A baloldalnak régi mániája Bokros Lajos óta, hogy a nyugdíjakat valahogyan meg kell sarcolni. A jobboldal pedig mindig azt képviselte – nemcsak gazdasági okokból, hanem a szüleink és nagyszüleink iránti tiszteletből is –, hogy a nyugdíjakat növelni kell, sosem szabad elvenni belőle, adni kell” – jelentette ki.
