A kínai elnök fogadta az orosz miniszterelnököt

Hszi Csin-ping kínai elnök kedden az Oroszországgal való kölcsönös befektetések növelésére és a gazdasági együttműködés elmélyítésére szólított fel, hangsúlyozva, hogy Peking a „viharos külső körülmények” ellenére is elkötelezett a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mellett – jelentette a kínai állami televízió.

Hszi Pekingben, a Nép Nagy Csarnokában fogadta Mihail Misusztyin orosz miniszerelnököt, egy nappal azután, hogy az orosz kormányfő Hangcsouban tárgyalt Li Csiang kínai miniszterelnökkel. Li a találkozón kijelentette, hogy Kína kész erősíteni együttműködését Oroszországgal, és megvédeni a két ország közös biztonsági érdekeit.

„A kínai-orosz kapcsolatok a magasabb szintű és minőségű fejlődés irányában haladnak, és a külső környezet viharai ellenére is szilárdan haladtak előre”

– mondta Hszi a keddi találkozón.

„A két ország közötti kapcsolatok megőrzése, megszilárdítása és fejlesztése mindkét fél számára stratégiai választás” – hangsúlyozta. A kínai elnök kiemelte továbbá, hogy az energiaipar, a mezőgazdaság, az űrkutatás, a digitális gazdaság és a zöld fejlesztés területén új növekedési lehetőségek kínálkoznak az együttműködés elmélyítésére.

Misusztyin kijelentette, hogy Moszkva „kész együttműködni Pekinggel a két államfő által elért megállapodások végrehajtásában, valamint a gazdasági, tudományos és technológiai együttműködés elmélyítésében” – idézte az orosz miniszterelnököt a kínai állami televízió.

A két kormány kedden közzétett közös közleményében megerősítette, hogy „minden területen erősíteni kívánják az együttműködést, és megfelelő módon reagálnak a külső kihívásokra”.

Moszkva egyúttal megerősítette elkötelezettségét az „egy Kína” elv mellett, és ismételten kifejezte ellenzését Tajvan függetlenségével szemben.

A látogatás a Kína és Oroszország kormányfői közötti harmincadik rendszeres találkozó keretében zajlik, amely az energetikai, kereskedelmi és technológiai együttműködés erősítésére összpontosít.

Kína és Japán pénteken a legmagasabb szinten megerősítette elkötelezettségét a „stratégiai, kölcsönösen előnyös, konstruktív és stabil” kétoldalú kapcsolatok építése mellett – jelentette a kínai állami média  Hszi Csin-ping kínai elnök és Takaicsi Szanae újonnan beiktatott japán miniszterelnök dél-koreai találkozójáról beszámolva.

A két politikus az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) Kjongdzsuban megrendezett 32. csúcstalálkozóján találkozott először. Hszi a találkozón hangsúlyozta: Kína és Japán földrajzilag közeli, egymás számára fontos szomszédos országok, és a kétoldalú kapcsolatok hosszú távú, egészséges fejlődése mindkét ország és a nemzetközi közösség közös érdeke.

A kínai államfő kijelentette, hogy Peking kész Tokióval a két ország között érvényben lévő négy politikai dokumentum szellemében együttműködni, a stratégiai, kölcsönösen előnyös partnerség előmozdításáért, és annak érdekében, hogy a kapcsolatok a „megfelelő pályán” maradjanak – mondta.

Hszi öt területet nevezett meg a kapcsolatok fejlesztésére: a politikai konszenzusok betartását, a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködés erősítését, a népek közötti kapcsolatok mélyítését, a többoldalú együttműködés bővítését, valamint a nézeteltérések felelős kezelését. Kiemelte továbbá Murajama Tomiicsi régebbi japán kormányfő 1995-ös nyilatkozatát, és fontosnak tartotta a nyilatkozat szellemének megőrzését, amely „a japán történelemmel való önreflexiót és a békés jövő iránti elkötelezettséget hangsúlyozza”. „Nem szabad hagyni, hogy a két ország kapcsolatát nézeteltérések és ellentmondások határozzák meg.”

„Kína reméli, hogy az új japán kabinet helyes képet alakít ki Kínáról, és felelősen kezeli a vitás ügyeket”

– fogalmazott. „A gazdasági együttműködésben, a digitális és zöld fejlesztésekben, valamint a regionális stabilitás megőrzésében a két ország érdekei közösek, ezért Peking a párbeszéd és a kölcsönös bizalom erősítését tartja a jövő útjának” – hangsúlyozta.

Takaicsi Szanae japán miniszterelnök a megbeszélésen kifejtette: fontosnak tartja az őszinte párbeszéd fenntartását, különösen a vitás kérdések ügyében. „Japán a két ország 1972-es közös nyilatkozatában rögzített elveket követi a Tajvannal kapcsolatos álláspontjában, és kész a többcsatornás kommunikáció folytatására Kínával” – tette hozzá. A kínai elnök és a japán miniszterelnök találkozójára egy nappal azután került sor, hogy Hszi Csin-ping találkozott Donald Trump amerikai elnökkel, a megbeszélés során a feleknek sikerült megegyezésre jutnia a vámok, a ritkaföldfémek, és az orosz–ukrán háború témakörében is.

„Kína és az Egyesült Államok legyenek partnerek és barátok; ezt tanítja a történelem, és ezt kívánja a valóság”

– mondta Hszi Csin-ping kínai elnök a találkozón.

Hszi elmondta azt is, hogy Kína gazdasága az idei év első három negyedévében 5,2 százalékkal bővült, miközben az árukereskedelem volumene 4 százalékkal nőtt a „nehézségek ellenére”. Elmondása szerint hazájának gazdasága „nagy, rugalmas és ígéretes”, és „elég erős ahhoz, hogy ellenálljon a különféle külső és belső kihívásoknak” – jelentette ki.

„Nem akarunk senkit sem kihívni vagy felváltani. Mindig arra összpontosítunk, hogy jól végezzük a saját dolgainkat, fejlődjünk, és megosszuk a fejlődés lehetőségeit a világgal” – hangsúlyozta az elnök. „Ez Kína sikerének egyik kulcsa, és az ország tovább fogja mélyíteni az átfogó reformokat, bővíti a nyitást, és előmozdítja a gazdasági növekedés minőségi javulását, valamint az emberi fejlődést és a közös jólétet, mely a kínai-amerikai együttműködés számára is új lehetőségeket teremt” – tette hozzá.

Hszi a tárgyalás során továbbá arra szólította fel a feleket, hogy mielőbb dolgozzák ki a következő lépéseket, és valósítsák meg a megállapodásokat, hogy „valós eredményekkel növeljék a bizalmat mindkét országban és a világgazdaságban”.

„A párbeszéd mindig jobb, mint a konfrontáció”

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a két országnak különböző szinteken és csatornákon keresztül is fenn kell tartania a kommunikációt, megerősítve emellett a kölcsönös megértést és a több területen történő együttműködést is.

„A világ számos nehéz problémával néz szembe. Kína és az Egyesült Államok közösen vállalhatja a nagyhatalmi felelősséget, és együtt tehet sok hasznos, kézzelfogható dolgot a két ország és az egész világ javára” – tette hozzá.

A két államfő egyetértett abban, hogy erősíteni kell az együttműködést a gazdaság, az energia és a kulturális kapcsolatok terén, valamint fenntartani a rendszeres magas szintű párbeszédet. A találkozón a vámok ügyében és más kérdésekről is megegyeztek.

Donald Trump: Peking és Washington együtt fog működni Ukrajnával kapcsolatban

Peking és Washington együtt fog működni Ukrajnával kapcsolatban – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök csütörtökön az elnöki különgép fedélzetén, a Hszi Csin-ping kínai államfővel folytatott megbeszélését követően.

„Sokat beszéltünk róla (Ukrajnáról); közösen dolgozunk majd rajta és meglátjuk, elérhetünk-e valamit; Hszi Csin-ping segíteni fog nekünk”

– jelentette ki Trump újságíróknak, hozzátéve, hogy a megbeszélésen nem tértek ki a Tajvannal kapcsolatos ügyekre.

A két vezető Dél-Koreában, az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) alkalmával találkozott egymással. Trump a különgépen elmondta, hogy a csúcs égisze alatt megbeszélést folytatott Mark Carney kanadai miniszterelnökkel is, nagyon jónak minősítve a beszélgetést. Az elnök a múlt héten jelentette be, hogy leállított minden kereskedelmi tárgyalást Kanadával egy szerinte félrevezető reklámkampányra hivatkozva, amelyben Ronald Reagan volt amerikai elnök kritikus véleményt fogalmaz meg a vámokról.

Trump idén már vámokat vetett ki a kanadai acélra, alumíniumra és autókra, mire az ottawai kormány ellenvámokkal reagált. A felek hetek óta tárgyaltak egy esetleges megállapodásról az acél- és alumíniumipar számára. Jövőre pedig tervbe van véve a 2020-as észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás felülvizsgálata az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó között.

Az elnök a Romániában állomásozó amerikai katonai kontingens csökkentésével kapcsolatos kérdésre azt felelte, a csökkentés „nem nagyon jelentős”.

Washington szerdán jelentette be, hogy csökkenti jelenlétét a NATO kelet-európai határának számító Romániában. Ionut Mosteanu román védelmi miniszter tájékoztatása szerint a döntés elsősorban a Fekete-tenger partvidékén lévő Mihail Kogalniceanu légitámaszpontot érinti.

Trump beszélt az elnöki különgépen arról is, hogy a mostani dél-koreai látogatása alkalmával túlságosan elfoglalt volt ahhoz, hogy találkozzon Kim Dzsongün észak-koreai vezetővel, de lehet, hogy még visszatér. Kiváló kapcsolataim voltak Kim Dzsongünnel” – mondta az elnök, aki legutóbb 2019-ben, a két Korea közti demilitarizált övezetben találkozott Észak-Korea első emberével.