287 000 nem olasz bűnelkövető Olaszországban

Tavaly több mint 287 ezer nem olasz állampolgár ellen tettek feljelentést, ami 2019-hez képest több mint nyolcszázalékos növekedésnek felel meg.

Az olaszországi városokban alig egy éve kijelölt "vörös zónákban", amelyekre rendkívüli biztonsági intézkedések vonatkoznak, ugyanakkor némiképp csökkent a közterületen elkövetett bűncselekmények száma - nyilatkozta Matteo Piantedosi belügyminiszter kedden.

Az idei év elejétől közel öt százalékkal csökkent az utcákon elkövetett bűncselekmények száma 2023 ugyanezen időszakához képest.

A közbiztonság javulását Matteo Piantedosi az olaszországi nagyvárosokban tavaly decemberben kijelölt úgynevezett vörös zónákkal magyarázta. Többek között Milánó, Róma, Nápoly legforgalmasabb részein szigorították a biztonsági intézkedéseket: a kerületek egy részébe például nem léphetnek be bizonyos bűncselekményekért korábban elítélt személyek.

A belügyminiszter hangoztatta, hogy a vörös zónákban az utóbbi kevesebb mint egy év alatt több mint egymillió embert azonosítottak.

Piantedosi a SkyTG24 hírtelevízió kedd reggeli adásának nyilatkozva a nemzetbiztonságot veszélyeztetők között az Olaszországban gyakori tüntetéseken feltűnő erőszakos csoportokat nevezte meg.

Úgy vélte, az erőszak "profi képviselői" jelen vannak a béketüntetéseken éppúgy, mint a sporteseményeken.

Hangoztatta, hogy a pandémia évei után erősödést mutat a fiatalkori bűnözés, valamint a zavart elmeállapotú emberek által elkövetett bűncselekmények száma.

Ami az Olaszország által Albániában létesített migránstáborokat illeti, az olasz belügyminiszter elmondta, hogy a tavaly októberben megnyitott központok, ahol jelenleg huszonnégy migráns tartózkodik, hivatalosan jövő júniustól működnek majd az Európai Unió Menekültügyi és Migrációs Paktuma hatályba lépésével.

Piantedosi elmondta, hogy Olaszország jelenleg évi 1,4 milliárd eurót költ a menedékkérők befogadására, és nyolcvan százalékukról kiderül, hogy nincsen joguk menekültstátuszra.

A belügyminiszter az IlSole-24Ore gazdasági napilapban hétfőn közölt bűnügyi statisztikákat kommentálta. A számok szerint 2024-ben Olaszországban 2,38 millió bűncselekményt követtek el, ami 1,7 százalékponttal volt több az egy évvel korábbinál. A 2019-es évvel összehasonlítva 3,4 százalékponttal emelkedett az elkövetett bűncselekmények száma, de 2014-hez képest tizenöt százalékponttal csökkent.

Tavaly a legnagyobb mértékben a közterületen elkövetett bűncselekmények száma nőtt: közel két százalékkal az utcai rablásoké, majdnem négy százalékkal a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeké, valamint hét és fél százalékkal a szexuális erőszak. Hat és fél százalékkal csökkent az informatikai csalások aránya.

A bűncselekmények 23,5 százalékát Milánó, Firenze és Róma városában követték el. A rangsorban Bologna, Rimini és Torinó következik: mindegyik turisták látogatta térségnek számít.

Ami az elkövetőket illeti, tavaly több mint 828 ezer személy ellen tettek feljelentést. Emelkedett a bűncselekménnyel gyanúsított kis- és fiatalkorúak száma, amely meghaladta a 38 ezret. Utóbbi 16 százalékpontos emelkedést jelent 2023-hoz képest. A közterületi lopás és rablás elkövetőinek egynegyede 18 év alatti.

Az osztrák közvélemény egyre határozottabban sürgeti a bűncselekményeket elkövető menedékkérők kitoloncolását, akár a nem biztonságos országokba is. Egy friss felmérés szerint Ausztria lakosságának 85 százaléka támogatja ezt a lépést, ami egyértelmű üzenet a politikai döntéshozóknak.

Illusztráció (Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP)

Az elmúlt hónapokban Ausztria már megkezdte a bűnöző menedékkérők hazaküldését Szíriába és Afganisztánba, annak ellenére, hogy ezeket az országokat hivatalosan nem tekintik biztonságosnak. Azonban ez a lépés jelentős nemzetközi figyelmet és kritikát váltott ki, különösen az emberi jogi szervezetek részéről – mutat rá az Exxpress osztrák hírportál.

Az első eset egy 32 éves szíriai férfi kitoloncolása volt, aki 2014-ben érkezett Ausztriába, de 2019-ben elvesztette menekültstátusát több bűncselekmény elkövetése miatt. Hét év börtönbüntetés után, 2025. július 3-án toloncolták ki Szíriába, ami az első ilyen eset volt az EU-ban az elmúlt tizenöt évben.

Ezt követte egy 39 éves szíriai férfi kitoloncolása, akit szexuális bűncselekmény miatt ítéltek el. Néhány hónappal később, 2025. október 21-én egy 31 éves afgán férfit küldtek vissza hazájába, akit nemi erőszak és súlyos testi sértés miatt ítéltek el. Ez volt az első eset, hogy Afganisztánba toloncoltak ki bűnözőt azóta, hogy a tálibok átvették a hatalmat 2021-ben.

Az osztrák belügyminisztérium azonban kitart álláspontja mellett, és „szigorú, de igazságos menekültpolitikát” ígér. A kormány szerint elsődleges cél a saját lakosság védelme, még akkor is, ha ez nemzetközi kritikákat vált ki.

A Pragmaticus által megrendelt közvélemény-kutatás eredményei alátámasztják ezt a politikát. A megkérdezettek 85 százaléka támogatja az elítélt bűnözők kitoloncolását, még akkor is, ha ez nem biztonságos országokba történik. A férfiak körében ez az arány még magasabb, 89 százalék, míg a nőknél 81 százalék.

Különösen érdekes, hogy az idősebb generáció, a 60 év felettiek szinte teljes egyetértésben (95 százalék) támogatják a szigorúbb intézkedéseket. A 30–59 éves korosztály 85 százaléka ért egyet a kitoloncolásokkal, míg a fiatalabb, 16–29 éves korosztályban ez az arány 68 százalék.

Az osztrákok szeretnék az országukat függetleníteni a nemzetközi befolyástól: 42 százalék tartja helytelennek az olyan nemzetközi bíróságok, mint az Európai Unió Bírósága vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága befolyását Ausztria menekültpolitikájára. És szinte minden negyedik válaszadó (22 százalék) úgy véli, hogy Ausztriának komolyan fontolóra kellene vennie a nemzetközi megállapodásokból, például a genfi menekültügyi egyezményből való kilépést. A 60 év felettiek körében ez az arány akár a 28 százalékot is eléri.